Rendszerváltás és az MTI

	Esti összefoglaló (1. rész)
1989. szeptember 27., szerda - Már-már igazi szócsaták, egymással feleselő, s nem egymás mellett elhangzó felszólalások színhelye volt a Parlament, ahol szerdán folytatták a kedden megkezdett őszi ülésszakot. Az ellenzék nevében bemutatkozó, a pótválasztásokon mandátumot szerzett dr. Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.) meg is jegyezte, hogy az ellenzéki képviselők bekerülésével valószínűleg hevesebb viták lesznek a Parlamentben. Hozzáfűzte azonban, hogy a csatázó honatyák politikai ellenfelek lehetnek, de személyes ellenfelek semmiképp. A merész felszólalásairól ismert Király Zoltánt (Csongrád m., 5. vk.), is a kialakult polémia késztette hozzászólásra. Kicsit csípős megjegyzésében fejtette ki, hogy a képviselőknek mindig is a választóik érdekeit kell képviselniük. ,,Ezeket a gondolatokat ebben a házban immár negyven éve hallani, és most már végre így is kellene cselekedni,,. Ezért is üdvözölte, hogy több ellenzéki képviselő is mandátumot kapott. A Parlament munkája egyébként először a Büntető Törvénykönyv, illetve a büntető eljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok feletti együttes vitával folytatódott. Heves bírálatok érték a módosító javaslatokat. Dr. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.) ügyvéd például arra figyelmeztetett, hogy rendkívül fontos a terheltet az első pillanatban figyelmeztetni jogaira, s ezt jegyzőkönyvben rögzíteni. Hozzáértő véleménye szerint a nyomozás érdekét nem szabad félteni egyetlen szakaszban sem a védő jelenlététől. Ugyancsak ő indítványozta, hogy a bizonyítékok beszerzése csak a törvényeknek megfelelően történhessék, azaz ne lehessen az eljárás során felhasználni a más módon megszerzett bizonyítékokat, ne lehessen levelet felbontani, telefonokat lehallgatni, s az így szerzett információkat bizonyítékként kezelni. Érvelését a szavazáskor a képviselők legtöbbje magáévá tette. Dr. Debreczeni József rámutatott: a jelenleg érvényben lévő Btk. szerint az egész demokratikus ellenzék ellen eljárást indíthatnának államellenes összeesküvés, izgatás, vagy egyéb címeken. A Btk. egy másik paragrafusa szerint pedig jogilag az állami, társadalmi, vagy gazdasági rend megdöntésére irányuló cselekménynek minősíthető, ha valaki a választási kampány során a többpártrendszer mellett agitál, vagy az állami tulajdonnal szemben fogalmaz meg programot. (folyt. köv.) 1989. szeptember 27., szerda 19:16
Vissza »

	Esti összefoglaló (2. rész)
Ezzel azt szorgalmazta - s végül így is döntött a Parlament -, hogy mások javaslataival szemben ne később, hanem minél előbb, a kihirdetése napján lépjen hatályba a törvény. Kisebb vita bontakozott ki arról is, hogy az Országgyűlés kivonja, vagy ne a rendőrséget a katonai büntetőjog hatálya alól. Egyes vélemények szerint ez nem szolgálná a fegyveres erők és testületek fegyelmének erősítését. Az elfogadott törvénytervezet e tekintetben kompromisszumos megoldást rögzített. Ezen a napon igyekezett takarékosabban bánni az idővel az Országgyűlés. Kevesebb volt az üresjárat: addig, amíg a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság véleményezte a vitában elhangzott javaslatokat, megkezdődött az interpellációk hosszú sora. Hat interpellációnak már az előző, nyár eleji ülésszakon volt ,,előélete,,, akkor vagy nem fogadták el az erre adott miniszteri válaszokat a képviselők, vagy az illetékes miniszter kért írásos válaszlehetőséget. A mostani ülésszakon elhangzott interpellációk többsége helyi, regionális problémákra keresett orvoslást, kért megoldást, főként a közlekedést, a vízgazdálkodást, illetve az adózást érintően. Az ülésszak szünetében tartotta alakuló ülését a Vállalkozói képviselőcsoport. A tanácskozáson felhívást fogadtak el, amelyben hangsúlyozták: támogatják a kormánynak a piacgazdálkodás megvalósítását célzó gazdaságpolitikai elképzelését. Tevékenységükkel párt- és politikai csoportérdekektől függetlenül, a piacorientált vállalkozói szellem és munka kibontakozását kívánják elősegíteni. Az Országgyűlés független képviselőinek csoportja is tanácskozást tartott a szünetben. Rögtönzött frakcióülésükön a képviselők hangsúlyozták, hogy a csoportnak mindenekelőtt azokat a választókat kell megnyernie, akik egyetlen párt mellett sem akarják elkötelezni magukat. A függetlenek így a választási csatározások pártharcaiban a mérleg nyelvének szerepét tölthetnék be. Végül is a szerdai napon a Parlament hosszantartó, bonyolult szavazási procedúra után elfogadta a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló; és a büntetőeljárási törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslatokat. Vita nélkül, percek alatt döntött egy olyan módosításról, amely a vállalkozási nyereségadó és a jövedelemadó törvény alkalmazásával kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket pontosítja. Csütörtökön ismét interpellációk, majd kérdések kerülnek terítékre - a hosszú listával még korántsem végzett a T. Ház. (MTI) 1989. szeptember 27., szerda 19:19
Vissza » A hírhez kapcsolódik »