|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - második nap (19. rész)
|
Kulcsár Kálmán ezzel kapcsolatosan elmondta: a bírói szervezetnek
330 millió forintra, a Belügyminisztériumnak 300 millió forintra,
az ügyészségnek 30 millió forintra van szüksége az átalakításokhoz.
Kérte a Parlamentet, hogy e kiadásokat biztosítsa a költségvetésből,
ám ha erre nincs lehetőség, mindenképpen tervezze be a jövő évi
költségvetésbe.
A miniszter egyetértett azokkal a véleményekkel, amelyek nyíltan
vagy burkoltan azt fogalmazták meg, hogy a törvénymódosítások révén
jelentősen növekedni fog a bíróságok hatalma. Rámutatott: a
szabályozás elvi alapja éppen a három hatalmi ág - tehát a
törvényhozói, a végrehajtói és a bírói - egyensúlyának megteremtése
volt.
Ezt követően részletesen szólt a két törvénytervezethez érkezett
képviselői módosító javaslatokról. Elsőként a fegyveres testületek
helyzetével, a katonai bíráskodással kapcsolatos indítványokat
taglalta. Mint mondotta: elvi álláspont, hogy katonának csak a
katonák és a határőrök tekinthetők, s a vita tárgyát éppen a rendőri
állomány, a rendőrök által elkövetett bűncselekmények képezik. A
miniszter átmenetileg elképzelhetőnek tartja, hogy a katonai jellegű
bűncselekmények kapcsán a rendőrök esetében is katonai bíróság
tárgyalja az ügyet. Hosszú távon azonban abban kell gondolkodni,
hogy polgári bíróság ítélkezzen ezen ügyekben is. Elfogadhatónak
tartotta azt is, hogy kisebb súlyú vétségért a katonát parancsnoka
vonhassa fegyelmi úton felelősségre. Természetesen köztörvényes
bűncselekmény esetében erre továbbra sincs mód - fűzte hozzá.
Horváth Jenő képviselői indítványait Kulcsár Kálmán indokoltaknak és
többségükben elfogadhatóaknak ítélte. Egy kivételt jelölt csak meg,
mégpedig a büntető eljárás 60. szakaszához tett módosító indítványt,
amelyben a képviselő javasolta, hogy a törvénytelen úton szerzett
bizonyítékokat ne vehesse figyelembe a bíróság. A miniszter e
javaslattal is elvileg egyetértett, ám úgy vélte, megvalósításához
nem adottak a feltételek.
Nem osztotta viszont Südi Bertalan álláspontját, s
indoklásképpen kifejtette: az új sajtótörvényben kell majd
szabályozni, hogy jogerős ítélet előtt senkit se marasztalhasson el
a sajtó.
A hatályba lépésre vonatkozó észrevételekre reagálva Kulcsár
Kálmán úgy vélte: a Btk. módosításának - a katonákra vonatkozó részek
kivételével - a kihirdetéskor azonnal hatályba kell lépnie, míg a
büntető eljárási törvény esetében az eredeti javaslatban foglalt
március 1-je helyett - amennyiben a feltételek biztosíthatók -
január 1-je lehetne az életbe lépés időpontja. (folyt.köv.)
1989. szeptember 27., szerda 17:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia.
- Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg.
- Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|