|
|
|
|
Szovjet űrkutatás - Pravda 1.
|
barta györgy, az mti tudósítója jelenti
Moszkva, 1989. március 25. szombat (MTI) - Az Űrhajózási Állami Bizottság, a Glavkozmosz szűklátókörűsége, prakticizmusa és hanyag munkája miatt költséges és nem eléggé hatékony programokat erőltetnek a szovjet űrkutatásban - állította a Pravda hasábjain K. Gringauz, a Szovjet Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézetének munkatársa, a Nemzetközi Űrhajózási Akadémia tagja.
A tudós szerint a hibák abból fakadnak, hogy az űripar és a tudomány viszonya ésszerűtlen. A világon mindenütt a tudósok rendelik meg az ipartól az űrkutatáshoz szükséges berendezéseket, így azok konstrukciójában az ő elképzeléseik érvényesülnek. A Szovjetunióban nem a tudományos akadémia űrkutatási intézete kapja a költségvetésből az űrkutatásra szánt összegeket, hanem a Glavkozmosz, az űripar központi hatósága, így az ipari tervezők döntenek, a tudósok pedig kénytelenek beérni azzal, amit az ipar nyújtani hajlandó. Az űrkutatásra szánt eszközöket Gringauz szerint a tudományos akadémia kezelésébe kellene adni. Az áldatlan állapotok kialakulásában nagy része van annak is, hogy miközben a nyilvánosság helyenként már a honvédelem ügyeire is kiterjed, az űrkutatás és az űripar költségei és hatékonysága továbbra is hétpecsétes titoknak számítanak - hangsúlyozta az akadémikus. Cikkében mindjárt fel is lebbentette a fátylat néhány titokról. A szovjet űrkutatás Gringauz szerint alapjában elavult hordozóeszközökre és kutatóberendezésekre épül. Azt írta, hogy az utóbbi években a Phobos mesterséges hold az egyetlen új típus a bolygókutatást szolgáló űrberendezések családjában. Utalt ennek fogyatékosságára is: az egész konstrukció súlyához képest csekély mennyiségben helyezhető el rajta tudományos berendezés, költségeihez mérten kevés tudományos információt közvetít. Emlékeztetett arra is, hogy a két Phobos műhold közül az egyiket az irányító személyzet ,,elvesztette,, a világűrben. Hangsúlyozta, hogy súlyos emberi gondatlanság és hozzá nem értés okozta a veszteséget. Az automatikus űrszondák a tudós véleménye szerint kisebb költséggel is nagyobb tudományos eredményt hoznának, mint a Mir űrállomás. A Mir által szolgáltatott adatok közül a legértékesebbnek a Kvant-modul asztrofizikai méréseit tartja. (folyt.)
1989. március 28., kedd 08:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szovjet űrkutatás - Pravda 2.
|
Ez a modul azonban szerinte önálló űrszondaként is működhetne, ha ellátnák napelemekkel és automatikus vezérlőberendezéssel. Ez műszakilag megoldható és jóval olcsóbb, mint a Mir űrállomás fenntartása - vélekedett Gringauz. Helytelenítette a Burán - a szovjet űrrepülőgép - megépítését is. Ez műszaki szempontból ugyan bámulatos teljesítmény volt, de nehéz megérteni, miért volt szükségünk most, nehéz gazdasági helyzetünkben egy ilyen rendkívül költséges űrjárműre, mikor pedig van állandóan működő űrállomásunk. Gringauz szerint az űripari ágazat fitogtatni akarta vele teljesítőképességét, és közben figyelmen kívül hagyta az ország valós igényeit. Hasonlóan ítéli meg az Enyergija hordozórakéta létrehozását is. Az űripar arra hivatkozik, hogy ez a - szintén igen költséges - hordozórakéta hosszú távon kifizetődő lesz, mert nemcsak a Burán indítására alkalmas, hanem segítségével ember utazhat idővel a Marsra. - Az ember Mars-utazása a tervek szerint negyedszázad múlva esedékes, addigra az Enyergija most még kétségtelenül korszerű vezérlőberendezése és műszerei teljesen elavulnak - hangsúlyozta a cikk írója. Figyelmeztetett az alapkutatások elhanyagolásának veszélyeire. Mint írta, a számtalan Kozmosz-műhold és a Miren végzett munkálatok zöme is az alkalmazott kutatásokat szolgálja. Az elméleti alapkutatásokra fordított összeg elenyésző. Ez érthető, hiszen az alkalmazott kutatásokban több nagyhatalmú hatóság érdekelt, az alapkutatásban viszont közvetlenül csak a tudományos akadémia. A szovjet űrkutatás reménytelenül leszakadhat a világ élvonalától. Félő - hangoztatta Gringauz -, hogy az űrkutatások költségeinek csökkentését szorgalmazó felhívások nyomán a jelenlegi helyzetben megint csak az alapkutatások köre fog szűkülni. A tudós végül kifejezte reményét, hogy a jövőben a Legfelsőbb Tanács fog dönteni az űrkutatás költségvetéséről és annak felhasználásáról. Hangsúlyozta, hogy a döntési folyamatba a közvéleményt is be kell vonni. Másként ugyanis a szűk hatósági érdekek veszélybe sodorják a szovjet űrkutatást, és eltékozolják az állampolgárok pénzét - fejtette ki az űrkutató. +++
1989. március 28., kedd 08:58
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia.
- Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg.
- Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|