Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 28.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Kihantolás a 301-es parcellában - a nyilvánosság kizárásával

"A Minisztertanács 1989. januári határozata értelmében március 29-én, szerdán délelőtt 10 órakor megkezdődik a Rákoskeresztúri Köztemető 301-es parcellájában Nagy Imre és mártírtársai, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József jeltelenül elföldelt holttestének kihantolása és azonosítása a családtagok és a Történelmi Igazságtétel Bizottság képviselőinek jelenlétében. A hozzátartozók iránti érzelem és tapintat megkívánja a tömegkommunikációs orgánumok és a nyilvánosság kizárását."
SZER:

Interjú Duray Miklóssal

"A csehszlovákiai magyarellenes nemzetiségi politikának leghagyományosabb célpontját a magyar iskolák alkotják. Ugyanis kezdettől fogva, ahogy megalakult a Csehszlovák Köztársaság a magyar iskolák képezték az elnemzetlenítő, illetve a nemzetiségi képet átváltoztató politika legfontosabb tárgyát. Alig, hogy megalakult a Csehszlovák Köztársaság, a pozsonyi magyar felsőoktatási intézményt, a Szent Erzsébet Tudományegyetemet megszüntették."

Szovjet űrkutatás - Pravda 1.

barta györgy, az mti tudósítója jelenti
Moszkva, 1989. március 25. szombat (MTI) - Az Űrhajózási Állami Bizottság, a Glavkozmosz szűklátókörűsége, prakticizmusa és hanyag munkája miatt költséges és nem eléggé hatékony programokat erőltetnek a szovjet űrkutatásban - állította a Pravda hasábjain K. Gringauz, a Szovjet Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézetének munkatársa, a Nemzetközi Űrhajózási Akadémia tagja.

A tudós szerint a hibák abból fakadnak, hogy az űripar és a
tudomány viszonya ésszerűtlen. A világon mindenütt a tudósok
rendelik meg az ipartól az űrkutatáshoz szükséges berendezéseket,
így azok konstrukciójában az ő elképzeléseik érvényesülnek. A
Szovjetunióban nem a tudományos akadémia űrkutatási intézete kapja
a költségvetésből az űrkutatásra szánt összegeket, hanem a
Glavkozmosz, az űripar központi hatósága, így az ipari tervezők
döntenek, a tudósok pedig kénytelenek beérni azzal, amit az ipar
nyújtani hajlandó. Az űrkutatásra szánt eszközöket Gringauz szerint
a tudományos akadémia kezelésébe kellene adni.

    Az áldatlan állapotok kialakulásában nagy része van annak is,
hogy miközben a nyilvánosság helyenként már a honvédelem ügyeire is
kiterjed, az űrkutatás és az űripar költségei és hatékonysága
továbbra is hétpecsétes titoknak számítanak - hangsúlyozta az
akadémikus. Cikkében mindjárt fel is lebbentette a fátylat néhány
titokról.

    A szovjet űrkutatás Gringauz szerint alapjában elavult
hordozóeszközökre és kutatóberendezésekre épül. Azt írta, hogy az
utóbbi években a Phobos mesterséges hold az egyetlen új típus a
bolygókutatást szolgáló űrberendezések családjában. Utalt ennek
fogyatékosságára is: az egész konstrukció súlyához képest csekély
mennyiségben helyezhető el rajta tudományos berendezés,
költségeihez mérten kevés tudományos információt közvetít.
Emlékeztetett arra is, hogy a két Phobos műhold közül az egyiket az
irányító személyzet ,,elvesztette,, a világűrben. Hangsúlyozta,
hogy súlyos emberi gondatlanság és hozzá nem értés okozta a
veszteséget.

    Az automatikus űrszondák a tudós véleménye szerint kisebb
költséggel is nagyobb tudományos eredményt hoznának, mint a Mir
űrállomás. A Mir által szolgáltatott adatok közül a
legértékesebbnek a Kvant-modul asztrofizikai méréseit tartja.
(folyt.)


1989. március 28., kedd 08:55


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Szovjet űrkutatás - Pravda 2.

Ez a modul azonban szerinte önálló űrszondaként is működhetne,
ha ellátnák napelemekkel és automatikus vezérlőberendezéssel. Ez
műszakilag megoldható és jóval olcsóbb, mint a Mir űrállomás
fenntartása - vélekedett Gringauz.

    Helytelenítette a Burán - a szovjet űrrepülőgép - megépítését
is. Ez műszaki szempontból ugyan bámulatos teljesítmény volt, de
nehéz megérteni, miért volt szükségünk most, nehéz gazdasági
helyzetünkben egy ilyen rendkívül költséges űrjárműre, mikor pedig
van állandóan működő űrállomásunk. Gringauz szerint az űripari
ágazat fitogtatni akarta vele teljesítőképességét, és közben
figyelmen kívül hagyta az ország valós igényeit.

    Hasonlóan ítéli meg az Enyergija hordozórakéta létrehozását is.
Az űripar arra hivatkozik, hogy ez a - szintén igen költséges -
hordozórakéta hosszú távon kifizetődő lesz, mert nemcsak a Burán
indítására alkalmas, hanem segítségével ember utazhat idővel a
Marsra. - Az ember Mars-utazása a tervek szerint negyedszázad múlva
esedékes, addigra az Enyergija most még kétségtelenül korszerű
vezérlőberendezése és műszerei teljesen elavulnak - hangsúlyozta a
cikk írója.

    Figyelmeztetett az alapkutatások elhanyagolásának veszélyeire.
Mint írta, a számtalan Kozmosz-műhold és a Miren végzett munkálatok
zöme is az alkalmazott kutatásokat szolgálja. Az elméleti
alapkutatásokra fordított összeg elenyésző. Ez érthető, hiszen az
alkalmazott kutatásokban több nagyhatalmú hatóság érdekelt, az
alapkutatásban viszont közvetlenül csak a tudományos akadémia. A
szovjet űrkutatás reménytelenül leszakadhat a világ élvonalától.
Félő - hangoztatta Gringauz -, hogy az űrkutatások költségeinek
csökkentését szorgalmazó felhívások nyomán a jelenlegi helyzetben
megint csak az alapkutatások köre fog szűkülni.

    A tudós végül kifejezte reményét, hogy a jövőben a Legfelsőbb
Tanács fog dönteni az űrkutatás költségvetéséről és annak
felhasználásáról. Hangsúlyozta, hogy a döntési folyamatba a
közvéleményt is be kell vonni. Másként ugyanis a szűk hatósági
érdekek veszélybe sodorják a szovjet űrkutatást, és eltékozolják az
állampolgárok pénzét - fejtette ki az űrkutató. +++


1989. március 28., kedd 08:58


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia. - Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg. - Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD