|
|
 |
|
 |
felc. Miért kell tájékoztatási törvény? főc. Lépés a jogállamiság útján
|
Nagy várakozás előzte meg annak idején a sajtóról szóló 1986-os
törvényt, mégis, szinte páratlanul rövid idő után, feltehetően még
ebben az évben, hatályát veszti. Születése pillanatában sem volt
nehéz megállítapítani, hogy ez a törvény nem alkalmas a
tájékoztatásban érdekeltek - mind a sajtó, mind a közvélemény -
várakozásainak a kielégítésére.
A tisztességes közéleti nyilvánosság garanciáit várták tőle
akkor, amikor az állami politika rangjára emelkedett a negatív
jelenségek elhallgatása, a rózsaszínű álmok realitássá való
nyilvánítása. Amikor éppen a valóság megszépítése lett az
információs struktúra működtetésének alapszabálya, a sajtó pedig a
hatalmat gyakorló elit legfontosabb legitimációs eszköze. A
sajtótörvényt e hatalom apparátusa fogalmazta meg. Olyan is lett.
Most mégsem a törvény maga az oka annak, hogy gyorsan átlép
felette az idő. Megannyi részlete ma is, holnap is még hasznosan
alkalmazható lenne. Az a politikai struktúra van letűnőben, amelynek
egyik utolsó, de jellemző, törvénybe iktatott produktuma. Ilyen
értelemben a "történelem" kiált új törvényi szabályozás után. Hogy
miért? Az okok jól megindokolt rendszerét tartalmazza az az
előterjesztés, amely a Népszabadság szombati számában olvasható a
politikai nyilvánosság és a tájékoztatási törvény irányelveiről,
valamint a párt sajtópolitikájának és a pártsajtó fejlesztésének
kérdéseiről. Az előterjesztést a Központi Bizottság március 29-i
ülése fogja tárgyalni.
A tavalyi országos pártértekezlet után szakított a párt a
korlátozott nyilvánosság melletti direkt irányítás gyakorlatával.
Dinamikus folyamat indult be, amelyben a politikai nyilvánosság már
nem csupán "sajtómunkát", "információs struktúrát" jelent, hanem a
társadalmi demokrácia érvényesülésének színtere. Bármennyire
leegyszerűsítésnek tűnik, a történelem az októberi forradalom utáni,
- és csak azzal mérhető - korszakváltást, mint a szocializmus
építésének új, egyesek szerint végső lehetőségét a peresztrojka
kifejezésével jelöli. E fordulatnak van egy világszerte ismert
kulcsszava: a glasznoszty.
Ha nem is lépésről lépésre azonos úton járunk a Szovjetunióval,
a folyamat tartalma Magyarországon is hasonló. Ezért, valahogy ilyen
távlatokban kellene elhelyezni az átalakítási folyamatban a
politikai nyilvánosságról most születő elhatározásokat. (folyt.)
1989. március 28., kedd 14:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia.
- Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg.
- Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|