|
|
 |
|
 |
Tojásgurítás, sibálás - húsvéti népszokások
|
1989. március 27., hétfő - Húsvéti régi népszokásokat elevenítettek fel hétfőn az ország sok vidékén. Dézsából öntözték a lányokat, asszonyokat a Rába-menti, a dél-hansági és a szigetközi falvakban a férfiak. Csoportosan látogattak a házakhoz, ahol pirostojással, sonkával, borral kínálták őket.
A Káli-medence egyik falujában, Kékkúton - ahol a táj szépsége
sok művészt késztetett letelepedésre - életre keltették az egykori
zöldág-járást. A korán kizöldült ágakból diadalívszerű kaput fontak,
s azt végighordozták a falu főutcáján.
A Badacsony környéki falvakban gyermekcsoportok egymással
versenyezve ügyeskedtek: a fűbe elhelyezett hímestojásokat
fémpénzekkel igyekeztek eltalálni. Somlón az idősebb borosgazdák
pincenézőbe mentek. Sorra járták a szomszédok pincéit, s valamennyi
borfajtát megkóstolták. A présházak körül megszemlélték a szőlőtőkék
fakadását. A bakonyi falvakban a domboldalról gurították le a
hímestojásokat. A Komárom megyei Hántán és Vértessomlón hasonlóan
vetélkedtek. Azok győztek, akik a legmesszebbre gurították a
tojásokat.
Az idén is volt sibálás a Fejér megyei Pázmándon. A férfiak
végigjárták a falu portáit és hajlékony fűzfavesszőből font
virgáccsal megpaskolták a lányokat, menyecskéket. Vesszőzés közben
tréfás rigmusokkal biztatták őket: legyenek frissebbek a következő
hónapokban. A jókívánságaikért pirostojással, kortynyi itallal,
sonkával, virgácsra kötött pántlikákkal kedveskedtek a sibálóknak.
Emmausz-ünnepet ültek a baranyai nagyközségben, Bólyban a német
nemzetiségi lakosok. Hangulatos népszokásuk - amelyet a Rajna és a
Majna mellékéről hoztak magukkal a XVIII. században magyar földre
települt sváb parasztok - a bibliai városra, Jézus és az apostolok
vándorlására utal, de már régóta a tavaszköszöntés és a
vendégbarátság szép ünnepe. Az ősi hagyományhoz híven a szőlőhegy
lábánál levő Kellerdorfba - pincefaluba - mentek a bólyiak. Ott az
emmauszi vacsora emlékére falatoztak, borozgattak, zenéltek,
énekeltek és táncoltak. Később felkerekedtek a családok, s a
pincesort végigjárva köszöntötték rokonaikat, barátaikat. Velük
együtt ünnepeltek az ország más részéből s az NSZK-ból érkezett
vendégeik is. (MTI)
1989. március 27., hétfő 16:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia.
- Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg.
- Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|