|
|
|
|
Kié lesz a püspökszilágyi izotóptemető (1. rész)
|
1989. március 23., csütörtök - Levélben fordult a szociális és egészségügyi miniszterhez a Pest Megyei Tanács elnöke, kérve, hogy a püspökszilágyi izotóptemető kezelési jogát, amely ma a Fővárosi Köjált illeti meg, adják át a Pest Megyei Köjálnak.
Valkai György, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese a kérés hátteréről az MTI tudósítójának elmondta, a püspökszilágyi veszélyeshulladék-tárolót 1976-ban, a lakosság tudomásával azért hozták létre, hogy itt helyezzék el az egészségügyben keletkező és kísérleti céllal felhasznált izotópokat. A kezelői és tulajdonjogot akkor az Egészségügyi Minisztériumtól a Fővárosi Köjál kapta meg. Az 1500 köbméter befogadóképességű izotóptemető, amely még évtizedekig fogadni tudta volna az ide szánt hulladékokat, 1987-re már kezdett megtelni. A Fővárosi Köjál ugyanis az Egészségügyi Minisztériumtól, az Ipari Minisztériumtól, valamint az Országos Atomenergia Bizottságtól engedélyt kapott arra, hogy öt évig fogadhasson a Paksi Atomerőmű Vállalattól is kis és közepes aktivitású hulladékot: védőruhákat, eszközöket. Az engedélyt abban a tudatban adták ki, hogy ez idő alatt elkészült a PAV saját hulladéktárolója. A Fővárosi Köjál és a PAV által kötött szerződés szerint 1983-tól 1987-ig összesen 700 köbméter paksi hulladék kerülhetett volna az izotóptemetőbe. Ezzel szemben 1987. december 31-ig az 1500 köbméterből 1200-at köbméter tárolóteret foglalt el a paksi hulladék, sőt a szerződés lejárta után, 1988-ban még mindig 160 köbméter atomerőművi hulladékot szállítottak Püspökszilágyiba. Látva, hogy a tároló kezd megtelni, a Fővárosi Köjál 1987-ben az izotóptemető 1500 köbméteres bővitésére kért engedélyt a helyi tanácstól. Az izotóptemető vezetőjének szóbeli nyilatkozata alapján, miszerint megvan az engedélyük további paksi hulladék elhelyezésére, a helyi tanács kiadta az építési engedélyt. A botrány akkor tört ki, amikor a Pest megyei környezetvédelmi titkár kérésére nem tudtak ilyen dokumentumokat bemutatni, és kiderült, hogy az engedélyük csak 1987. december 31-ig szólt. Az építési engedélyt a Pest Megyei Tanács, majd az ÉVM is visszavonta. Ezt a Fővárosi Köjál megfellebbezte, ám a huzavona ideje alatt az építkezés tovább folyt, és a tároló ma 90 százalékban készen van. (folyt.köv.)
1989. március 22., szerda 22:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia.
- Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg.
- Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|