|
|
 |
|
 |
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (11. rész)
|
Ezután - az elfogadott napirendnek megfelelően - dr. Kulcsár
Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő az Alkotmány
szabályozási elveit. Bevezetőben vázolta a hazai alkotmányozás sok
évszázados történeti hátterét, társadalmi, politikai körülményeit,
az alaptörvény megalkotásának erkölcsi, szokásjogbeli indíttatásait.
Majd rámutatott: az országban a társadalom történetileg kialakult
politikai kultúrájának összetevői, sajátos vonásai különösen
jelentősek, s írott, kifejezetten jogi dokumentumként megfogalmazott
alkotmány készítésénél annál is inkább figyelni kell rájuk, mert
később az alkotmány megvalósulását befolyásoló társadalmi környezet
részeként az alkotmány működésére amúgy is hatással vannak.
- Nagy körültekintéssel kell tehát elemezni a lehetséges célokat
és megoldásokat - folytatta. Van már történeti példánk arra, mik a
következményei az ország múltjától, viszonyaitól idegen struktúrák
és megoldások átvételének. Ez nem ismételhető meg még egyszer. Meg
kell találni azokat az eszközöket, amelyek lehetetlenné teszik a
magyar társadalomfejlődés múltjától és jövőbe mutató tendenciáitól
idegen, mesterséges, éppen ezért működése során sok diszfunkcionális
következménnyel járó jogi konstrukció kialakítását, úgy azonban,
hogy ez a munka és terméke ne ragadjon le az adott helyzet konkrét
problémáihoz, s napi megoldásokhoz.
Ez a veszély valóságos, s hadd tegyem hozzá, minden időben
történt alkotmányozás esetében is az volt. Szembe kellett nézni vele
a legidőtállóbbnak bizonyult alkotmány, az amerikai alkotmány
készítése során is.
Amidőn az amerikai alkotmányt előkészítő delegátusok
Philadelphiában összeültek, a problémát úgy vélték megoldani, hogy
gondoskodtak róla, a viták szigorú titokban folyjanak. Ha nem
szivárog ki, hogy az egyes delegátusok mit mondanak, akkor talán
elkerülhető - vélték - a delegátusok otthoni viszonyaihoz,
környezetéhez kapcsolódó, napi érdekek hatása az alkotmányra. Ennek
ellenére mégis azt mondotta az egyik résztvevő a vitákról, hogy
,,alig kelt ki a csibe a tojásból, máris mindenki le akart fosztani
róla egy tollat.,, A mi esetünkben fordított folyamat is észlelhető:
nem csak kopasztjuk a ,,csirkét,,, hanem egyúttal ,,öltöztetjük,,
is. Sok szép elvet, külhonból ismert megoldást kívánnánk rá, nem
ritkán egymáshoz nem illőeket, a koherenciára a tekintet nélkül.
Ezek a kívánságok nálunk is többnyire a napi politikai törekvésekhez
kapcsolódnak, éspedig nem ritkán gyanakvástól, félelemtől
indíttatva. Tettenérhető ez a félelem és társadalmi összefüggései
is. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 15:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia.
- Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg.
- Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|