Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 28.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Kihantolás a 301-es parcellában - a nyilvánosság kizárásával

"A Minisztertanács 1989. januári határozata értelmében március 29-én, szerdán délelőtt 10 órakor megkezdődik a Rákoskeresztúri Köztemető 301-es parcellájában Nagy Imre és mártírtársai, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József jeltelenül elföldelt holttestének kihantolása és azonosítása a családtagok és a Történelmi Igazságtétel Bizottság képviselőinek jelenlétében. A hozzátartozók iránti érzelem és tapintat megkívánja a tömegkommunikációs orgánumok és a nyilvánosság kizárását."
SZER:

Interjú Duray Miklóssal

"A csehszlovákiai magyarellenes nemzetiségi politikának leghagyományosabb célpontját a magyar iskolák alkotják. Ugyanis kezdettől fogva, ahogy megalakult a Csehszlovák Köztársaság a magyar iskolák képezték az elnemzetlenítő, illetve a nemzetiségi képet átváltoztató politika legfontosabb tárgyát. Alig, hogy megalakult a Csehszlovák Köztársaság, a pozsonyi magyar felsőoktatási intézményt, a Szent Erzsébet Tudományegyetemet megszüntették."

Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői (1. rész)

1989. március 6., hétfő - A Minisztertanács hétfői ülésén jóváhagyólag tudomásul vette Németh Miklós beszámolóját szovjetunióbeli látogatásról, Mihail Gorbacsovval és Nyikolaj Rizskovval folytatott tárgyalásairól.

A kormány a gazdasági társaságokról szóló törvénnyel összhangban
javasolta a parlamentnek a Polgári Törvénykönyv módosítását.

    A Minisztertanács áttekintette az országgyűlés márciusi
plénumára történő felkészülést.

    A kormány létrehozta a Minisztertanács Világgazdasági Tanácsadó
testületét, és módosította a korábban megalakított Tanácsadó
Testületének összetételét.

    A kormány elfogadta a belföldi kiküldetési napidíj-rendszer
korszerűsítéséről szóló előterjesztést, továbbá mérsékelte a
budapesti és miskolci városkörnyéki közeledési tarifákat.

    x x x

    A Minisztertanács ülését immár hagyományosan szóvivői
tájékoztató követte. Marosán György előljáróban utalt arra, hogy a
szerdán kezdődő országgyűlési ülésszak miatt ülésezett hétfőn a
kormány, amely a szokottnál kevesebb napirendi pontot tárgyalt.
Ennek okaként az parlamenti ülésre történő megfelelő felkészülést
jelölte meg.

    A napirendre áttérve hangsúlyozta: Németh Miklós miniszterelnök
moszkvai munkalátogatásáról beszámolva kiemelte, hogy a
megbeszéléseken a kétoldalú kapcsolatokra, ezen belül is
mindenekelőtt a gazdasági együttműködés kérdéseire fordították a fő
figyelmet. Mindkét részről megelégedéssel szóltak országaik
megújulási politikájának összhangjáról, a reformpolitikáról.
Üdvözölték a KGST és az EGK kapcsolatfelvételét, kiemelték ennek
politikai jelentőségét.

    A kormány a pénztartozás után fizetendő kamatokra vonatkozó
szabályokat megvitatva úgy foglalt állást, hogy a magánszemélyek
egymás közötti szerződéseiben jelenleg érvényes, irreálisan
alacsony, maximum nyolc százalékos kamatot célszerű emelni.
Mértékéről és módjáról a testület következő ülésén dönt majd. A
jogszabály hatályba lépéséhez a Polgári Törvénykönyv módosítására is
szükség van, így ebben a kérdésben az országgyűlés mondja ki a végső
szót - szögezte le a szóvivő. (folyt.köv.)


1989. március 6., hétfő 18:58


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői (2. rész)

A kormány régi ígéretét betartva korszerűsítette a belföldi
kiküldetési napidíj-rendszert - jelentette be Marosán György. A
jövőben a munkáltató maga határozza meg annak összegét, a megkötés
mindössze annyi, hogy a számlával elszámolható napidíj a mindenkori
másodosztályú vendéglátóipari áraknak megfelelően állapítható meg.
Ha átalányt fizet, az összeg nem haladhatja meg a napi 8O forintot.

    A képviselők, az érintett tanácsok és a lakosság észrevételei
alapján a Minisztertanács felülvizsgálta egy korábbi döntését.
Megállapították, hogy a helyi tömegközlekedési díjak emelése az
országos átlagot meghaladó mértékűen történt Budapest és Miskolc
vonzáskörzetében. A tervezett tarifarendszer szerint a közigazgatási
határon kívüli utazásnál a díjtételek övezetenként és 5
kilométerenként növekednek. Bár a kormány továbbra is úgy véli, hogy
ha valaki messzebb utazik, az fizessen többet, mégis - az
észrevételek nyomán - csökkentette a díjakat. Emellett 1O forinttal
mérsékelte a közigazgatási határon kívüli tanuló- és nyugdíjas
bérletek árát. Az április 1-jétől érvényes döntés hátterét
megvilágítva Vissi Ferenc, az Országos Árhivatal elnöke további
tájékoztatásként elmondta: a budapesti tömegközlekedésben február
1-jével életbe lépett új tarifarendszer 43 Pest- és egy
Miskolc-környéki agglomerációs települést érint. Tizenhárom olyan
község van, ahová a BKV autóbuszai közlekednek, s az ottaniaknak a
budapestin felül külön bérletet kellett váltaniuk a további
vonalszakaszra. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy ez
tényleges többletköltséget az egyedi esetekben jelentett, hiszen a
munkába járóknál a béremelés 8O százalékát a munkáltató téríti meg.
A kormányülést megelőzően a Közlekedési, Építésügyi és Hírközlési
Minisztérium és az Árhivatal - a közlekedési vállalatokat bevonva -
áttekintette a panaszokat, s nyilvánvalóvá vált, hogy saját
hatáskörben csak a többletterhek kis hányadát, mintegy 1O százalékát
csökkenthették volna. Ezért a két tárca javaslatot tett a
Minisztertanácsnak, hogy az 5O milliós kihatású intézkedéssel a
többletterheken módosítson. Mivel a közlekedési vállalatok bevétele
ennyivel kisebb lesz, valójában támogatástöbbletről döntött a
kormány. (folyt.köv.)


1989. március 6., hétfő 19:19


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői (3. rész)

Vissi Ferenc ezt követően öt pontban felsorolta az
intézkedéseket. Eszerint a két díjövezet összevonása nyomán az
eddigi 46O forintos helyett 26O forintos bérletet kell váltani az
érintetteknek; a városhatár átlépését követően ezentúl nem kell új
jegyet váltani, érvényesíteni. A nyugdíjas és tanuló külön övezeti
bérletek árát egységesen 25 forintban állapították meg - a korábbi
35, illetve 55 forint helyett. A lakossság kérésére az érintett 13
településen bevezetik a helyi közlekedésben használatos bérletet.
Ezzel egyúttal lehetőség nyílik arra is, hogy a közlekedési
vállalatok - ugyancsak az érintettek kérésének megfelelően - a
buszjáratok szempontjából módosítsák a közigazgatási határokat.

    Az Árhivatal elnöke végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy a
Minisztertanács utasította a szakminisztert: dolgozzon ki az egész
agglomerációra vonatkozóan tarifarendszer-koncepciót. Az ide tartozó
harminc további községet érintően ugyanis nem alakult ki az elmúlt
2O-25 év során a közlekedés területén előjog, ott eddig is a
jelentősen drágább Volán-járatok szállították az utasokat. A
koncepció kidolgozásánál figyelembe kell venni a már elfogadott
támogatásleépítési programot is.

    Marosán György a kormány ülésén szereplő további témákra
visszatérve elmondta, hogy a Minisztertanács kialakította végleges
álláspontját a szerdán kezdődő országgyűlési ülésszaskról. A
parlament növekvő szerepére tekintettel úgy határozott, hogy minden
ülésszak előtt megvitatja a bizottságokban és a megyei
képviselőcsoportok tanácskozásain elhangzott legfontosabb
javaslatokat.

    Több mint tíz megyei képviselőcsoport és három parlamenti
bizottság tárgyalta meg az alkotmányszabályozási koncepciót.
Általános tapasztalat, hogy egyetértettek a tervezet lényegével,
tartalmával. A parlamenti bizottságokban lefolytatott vita
megerősítette a szabályozási koncepciónak azt a felfogását, hogy az
alkotmány ne politikai deklarációk és jelszavak gyűjteménye, hanem
jogilag is élő alaptörvény legyen. Fejezze ki az emberi és polgári
jogok azon felfogását, hogy az állam nem adományozza e jogokat,
hanem csupán garantálja és elismeri az egyének jogait. Indokolt
olyan alkotmány-védelmi rendszer kiépítése, amely megteremti az
állam, a pártok és a törvénykezés alkotmányos működésének
garanciáit, s meg kell valósítani a hatalmi ágak megosztását. Döntő
fontosságú, hogy a képviselők a koncepció alternatíváit illetően
határozott orientációt adjanak a további törvényalkotási munkához -
hangzott el a kormány ülésén. (folyt.köv.)


1989. március 6., hétfő 19:26


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői (4. rész)

A Munka Törvénykönyvét módosító törvényjavaslattal a képviselők
többsége egyetértett, támogatták azt a szándékot, hogy
egyszerűsödjön a szabályozás, s nagyobb lehetőség legyen a kollektív
szerződéses rendezésekre. A kormány - a képviselőkkel egyetértésben
- úgy véli, hogy az elkövetkező években új törvénykönyv
megalkotására van szükség. A sztrájktörvényt illetően jóval élesebb
a vita: többen a törvény megalkotásának indokoltságát is kétségbe
vonták. A kormány megítélése szerint indokolt, hogy a sztrájkok
kezdeményezése, lefolytatása és az érdekegyeztetés szabályozott
legyen. A munkavállalók, a munkaadók és a kormány érdeke egyaránt
az, hogy minél előbb megszünjön a jogbizonytalanság e kérdésben. A
törvényi szabályozással világos és jogilag egyértelmű helyzetet
lehet teremteni. Marosán György a kormány sztrájkkal kapcsolatos
álláspontját kifejtve hangsúlyozta: a törvényjavaslat abból indul
ki, hogy a munkavállalóknak alapvető joga a sztrájk. Megalkotásánál
az a szándék, hogy a játékszabályok kiszámíthatóak legyenek, ne
következzen be se túlszabályozás, se indokolatlan és szükségtelen
korlátozás. Ésszerű egyensúlyt kell teremteni az ellentétes érdekek
között: a sztrájkjogot úgy kell biztosítani, hogy gyakorlása a
lehető legkevésbé sértse a társadalmat. Meghirdetését előzetes
egyeztetéshez kell kötni, s a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően
csak végső eszközként alkalmazható.

    A belkereskedelemről szóló törvény módosításására vonatkozó
javaslatot a kereskedelmi bizottság elfogadta; annak célja az
összhang megteremtése az új jogszabályokkal, elsősorban a társasági
törvénnyel.

    Az egész társadalmat élénken érdeklő további két témában is
jelentést nyújtott be a kormány a Parlamentnek. A testület úgy véli,
hogy a Budapest-Bécs világkiállítás mindenképpen élénkítené az
ország gazdaságát, húzóerőt gyakorolna a műszaki fejlődésre,
jelentősen növelné hazánk nemzetközi presztizsét. Ésszerű
beruházáspolitikával elkerülhetők a túlzások. Az infrastrukturális
és idegenforgalmi beruházások többségére egyébként a rendezvénytől
függetlenül is szükség van. Jelszava - Híd a jövőbe - kifejezi, amit
e nagy vállalkozás az ország számára jelenthet.

    A romániai menekültekkel kapcsolatos intézkedésekről,
elképzelésekről is beszámol a Minisztertanács az országgyűlésnek.
Ebből kitűnik, hogy február végéig 14 ezer román állampolgár kapott
tartózkodási engedélyt. A legnagyobb gondot az elhelyezésük jelenti.
A letelepedési segély jelentős részét - 326 millió forintot - e
célra fordítják. (folyt.köv.)


1989. március 6., hétfő 19:34


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői (5. rész)

A jelenlévő újságírók számos kérdést tettek fel Vissi Ferencnek.
Mindenekelőtt érdeklődtek arról, hogy az Országos Árhivatal
reálisnak tartja-e az idei esztendőre tervezett 15 százalékos
inflációt. Az árhivatal elnöke úgy vélekedett: eddig semmiféle olyan
folyamat, változás nem következett be, amely veszélyeztetné az
áremelkedés már meghirdetett prognózisát. Ennek megfelelően a
januárban végrehajtott jelentős mértékű áremelés, illetve a február
1-jei tarifaemelés hatása egyaránt a számítottnak megfelelően
alakul. Megvan a lehetőség tehát arra, hogy a kormány által
tervezett inflációs ráta keretei között maradjanak az árak.

    Ezzel kapcsolatban Vissi Ferenc egy nem elhanyagolható
körülményre hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett arra: hazánk
külgazdasági egyensúlyának jelentős javulása alapvetően annak
köszönhető, hogy a magyar vállalatoknak sikerült kihasználniuk a
világpiacon tapasztalható konjunkturális hullámot. A nyersanyagok és
félkésztermékek árának tavaly év elején elkezdődött emelkedése az év
végén sem állt meg, sok területen, így például a fémek, a faanyagok,
illetve a vegyipari anyagok piacán tartósnak ígérkezik. A
külgazdasági egyensúly szempontjából kedvező tendencia a hazai árak
alakulásában is megmutatkozik. Az árhivatal ezt a hatást az idei
inflációs rátában jórészt már figyelembe vette, de néhány termék
esetében a konjunktura-ciklus végére számítottak. Így aztán az idén
ennek hatásaként minimális többletinfláció is elképzelhető. A
kormány ennek ellenére tartani tudja a tervezett inflációs ráta
felső határát.

    Megkérdezték azt is az Országos Árhivatal elnökétől: terveznek-e
intézkedéseket a nyugati bevásárló turizmus mérséklésére.

    Vissi Ferenc leszögezte: az árhivatal semmiféle feladatot nem
kapott a bevásárló turizmus korlátozására, s ilyen intézkedések nem
is várhatóak. A bevásárló turizmusnak egyébként több területen
kedvező hatása volt. Ennek egyik vetülete, hogy a kormány által
meghirdetett ,,liberalizációs,, program várhatóan elősegíti egyes
termékek rendkívül magas árszintjének csökkentését. Ilyen jelek -
például az elektronikai cikkek esetében - már tapasztalhatóak. A
belföldi készletek kezdenek felhalmozódni, a belföldi elektronikát
egyre nehezebb eladni, az nem versenyképes az importtal. Akad még
néhány olyan gazdasági ág, ahol az árhivatal úgy számít: a
fogyasztásicikk-import bővülése egyre inkább képes lesz árkorlátot
állítani a piacnak. Jelenleg még tapasztalható, hogy a kereskedők és
a termelők egyaránt kivárnak, hátha visszavonja valaki ezeket a
könnyítéseket. (folyt.köv.)


1989. március 6., hétfő 19:36


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői (6. rész)

- Én meg arra várok, hogy a kereskedelem ki fogja árusítani
olcsóbban a készleteit, és elviseli az átmeneti veszteségeit. Hiszen
teljesen nyilvánvaló, hogy versenyképtelen árut magas áron
forgalomba hozni csak akkor lehet, ha valami nincs rendben, a
meghirdetett szabályokat nem tartják be - mondta Vissi Ferenc.

    Arra a kérdésre, 1990-ben lehet-e mérsékelni az áremelkedés
ütemét, az árhivatal elnöke elmondta: egyelőre még az elején
tartanak az úgynevezett inflációs ráta-tervezési munkálatoknak.
Közölte: személyes megbízást kapott a miniszterelnöktől egy
tanulmány elkészítésére az antiinflációs gazdaságpolitika
feladatairól. Ez a munka az elkövetkezendő hónapokban jut olyan
szakaszba, hogy annak főbb elemeiről beszámolhassanak.

    Ezután Marosán György vette át a szót, s válaszolt az MTI
tudósítójának kérdésére: miért módosítják a Munka törvénykönyvét, ha
a kormány amúgy is célul tűzte ki egy új jogszabály-gyűjtemény
megalkotását. Az újságíró annak a véleményének is hangot adott, hogy
a tervezett Budapest-Bécs világkiállítás parlamenti döntésének
előkészítése sok hasonlóságot mutat a bős-nagymarosi vízlépcső
ügyével.

    Az első kérdésre rövid válasz született: számos olyan probléma
merült fel, amelyet most rögtön rendezni kell, nem lehet megvárni,
amíg egy év múlva megalkotják az új Munka törvénykönyvét. Ami a
második észrevételt illeti, a kormányszóvivő az egybevetést
indokolatlannak vélte. A világkiállításról szinte a gondolat
megszületése óta rendszeres tájékoztatást kap a magyar közvélemény.
Egyébként sem egy, már eleve eldöntött kérdéshez kéri a kormány a
közvélemény és a Parlament támogatását, hanem egy olyan
elképzeléshez, amely az ország számára fontos, és amelyről még
vitatkozni lehet. A nyilvánosságra jellemző - fűzte hozzá -, hogy a
közvélemény valójában minden számítást, még az ellenzőkét is
megismerheti. Az eddigi szakmai viták azt igazolták, hogy minden
véleményt érdemben és demokratikusan figyelembe vesznek a végső
döntésnél. A kormány a világkiállítás megrendezésével kapcsolatban
abból indul ki, hogy soha vissza nem térő alkalmat jelent az európai
gazdasági és kulturális fejlődéshez való felzárkózáshoz. A rangos
nemzetközi eseménnyel összefüggő beruházások várhatóan elősegítik az
egész gazdaság megélénkülését. A széles körű infrastrukturális
fejlesztések és az idegenforgalom fellendülése az egész ország
számára hasznot jelenthet. A kormány mindezek alapján szükségesnek
tartja Magyarország részvételét a világkiállítás megrendezésében, és
ehhez kéri a Parlament jóváhagyó tudomásulvételét. (folyt.köv.)


1989. március 6., hétfő 19:39


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői (7. rész)

A Népszabadság tudósítója utalt arra, hogy Románia
képviseletében több nemzetközi tanácskozáson irredentának nevezték a
Magyar Népköztársaság jelenlegi politikai kurzusát. Ezzel
kapcsolatban a szóvivő álláspontját kérdezte.

    Marosán György leszögezte: Magyarország 1975-ben - más európai
országokhoz hasonlóan - aláírta a Helsinki Záróokmányt, és azóta is
tartja magát az abban megfogalmazott elvekhez. Hazánk tehát elismeri
a II. világháború nyomán létrejött európai határokat, és nincs
szándékában a status quo megváltoztatása.

    Magyarországnak nem Romániával, nem a román néppel van
problémája, a magyar kormány az ellen a politika, az ellen a
társadalmi gyakorlat ellen lép fel, amely semmibe veszi az
állampolgárok és különösen a nemzeti kisebbségek alapvető jogait.
Jóllehet egyazon szövetségi rendszerhez tartozik a két ország, de a
társadalom és a politika alapvető kérdéseinek megitélésében eltérő
álláspontot képviselnek. Magyarország magára nézve elfogadja és
teljesíti azokat a nemzetközi szerződéseket és egyezményeket,
amelyeket aláírt. Belső joggyakorlatát ehhez kívánja igazítani, és
lépést akar tartani az európai civilizált nemzetek körében
elfogadott normákkal.

    Az MTI tudósítója utalt arra az intenzív párbeszédre, amelyet
társadalmi szervezetek, politikai pártok folytatnak egy ,,nemzeti
kerekasztal,, létrehozására. Ezzel kapcsolatban megkérdezte: a
majdani kerekasztal mellett helyet foglaló társadalmi szervezetek, a
már újjáalakult, illetve az újonnan szerveződő pártok jelentkeztek-e
valamiféle költségvetési támogatásért a kormánynál, illetőleg a
kormánynak van-e ilyen célra elkülönített pénzalapja?

    A szóvivő elmondta: a kormánynak nincs külön pénzalapja a most
alakult szervezetek költségvetési támogatására. A most folyó beható
eszmecserék egyik oldalán az MSZMP mint kormányzó párt áll, a másik
oldalon helyezkednek el a különféle alternatív szervezetek. Ahhoz,
hogy a kormány ebben a kérdésben kialakíthassa az álláspontját,
elsőként e tárgyalásokon kell dűlőre jutni. A támogatás kérdése
ezután kerülhet napirendre. A szóvivő egyébként nem zárta ki annak
lehetőségét, hogy megegyezés esetén az adott keretek között az
alternatív szervezetek ilyen irányú igényeit ki lehessen elégíteni.

    Az elmúlt napokban több mint 100 ezer aláírással nyújtottak be
kérelmet a Parlament elnökéhez, kérve a népszavazás elrendelését a
Bős-nagymarosi vízlépcső ügyében. Ezzel kapcsolatban a kormány
véleményét kérdezték a népszavazásról. Marosán György elmondta, hogy
a Minisztertanács ülésén ez is szóba került. (folyt.köv.)


1989. március 6., hétfő 19:42


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői (8. rész)

A Minisztertanács álláspontja szerint a kormányzati szervek
feladata ma az, hogy az Országgyűlés októberi határozatát
végrehajtsák. Ez a parlamenti határozat - mint ismeretes - 8 pontban
foglalta össze a Parlament feltételeit a beruházással kapcsolatban.
A Minisztertanács ennek alapján intézkedési tervet készített, a
Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium pedig részletes
munkatervet. Az egyik fontos feladat volt kormányközi megállapodások
előkészítése Csehszlovákiával a Duna vízminőségének megőrzéséről. Az
ezzel kapcsolatos tárgyalássorozatot eredményesen megtartották.
Emellett megalakultak a bős-nagymarosi vízlépcső létesítését
ellenőrző bizottságok - a parlamenti ad hoc bizottság, a társadalmi
bizottság -, s megkezdték munkájukat. A kormány úgy ítéli meg, hogy
a tavaly októberi helyzethez képest nem történt alapvető változás a
beruházás ügyében, így annak újratárgyalását a kormány nem tartja
indokoltnak. Ami a népszavazást illeti, a szóvivő utalt arra, hogy a
ma érvényes alkotmány megfogalmazása szerint külön törvényt kell
alkotni a népszavazás elrendelésének és lefolytatásának
szabályozásáról. Ez a törvény, az Igazságügyi Minisztérium
tájékoztatása szerint, elkészült, s társadalmi vita után várhatóan
nyáron kerül az Országgyűlés elé. Addig azonban nincs lehetőség
népszavazás kiírására.

    A Magyar Nemzet újságírójának kérdésére válaszolva Marosán
György szólt arról: az Országgyűlés szerepének felértékelődése,
tevékenységének megélénkülése nyomán alapvető jelentőségűvé vált,
hogy a kormány mint egységes testület lépjen fel a Parlamentben, az
egyes tárcák vezetői előterjesztésükhöz megfelelő támogatást
kapjanak minisztertársaiktól. A kormány számára nagyon fontos, hogy
folyamatosan ápolja parlamenti kapcsolatait a különféle
csoportokkal, szekciókkal, naprakész együttműködést alakítson ki a
törvényhozó testülettel, tájékozódjon a képviselők véleményéről. Az
egyes ülésszakok előtt a kormány elemzi a lezajlott társadalmi
vitákat, felkészül a parlamenti vitákra.

    A Szabad Európa Rádió tudósítója a március 15-i békés
demonstrációk tervével kapcsolatban arról érdeklődött, nem
fenyeget-e valamiféle atrocitás veszélye. A kormány szóvivője az
erről szóló értesüléseket rémhírnek nevezte. Leszögezte: a
kormánynak ilyen félelme egyáltalán nincsen. (MTI)


1989. március 6., hétfő 19:44


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia. - Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg. - Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD