Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 28.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Kihantolás a 301-es parcellában - a nyilvánosság kizárásával

"A Minisztertanács 1989. januári határozata értelmében március 29-én, szerdán délelőtt 10 órakor megkezdődik a Rákoskeresztúri Köztemető 301-es parcellájában Nagy Imre és mártírtársai, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József jeltelenül elföldelt holttestének kihantolása és azonosítása a családtagok és a Történelmi Igazságtétel Bizottság képviselőinek jelenlétében. A hozzátartozók iránti érzelem és tapintat megkívánja a tömegkommunikációs orgánumok és a nyilvánosság kizárását."
SZER:

Interjú Duray Miklóssal

"A csehszlovákiai magyarellenes nemzetiségi politikának leghagyományosabb célpontját a magyar iskolák alkotják. Ugyanis kezdettől fogva, ahogy megalakult a Csehszlovák Köztársaság a magyar iskolák képezték az elnemzetlenítő, illetve a nemzetiségi képet átváltoztató politika legfontosabb tárgyát. Alig, hogy megalakult a Csehszlovák Köztársaság, a pozsonyi magyar felsőoktatási intézményt, a Szent Erzsébet Tudományegyetemet megszüntették."

A független képviselők csoportjának ülése (1. rész)

1989. február 27., hétfő - Az MSZMP Politikai Bizottsága Szűrös Mátyást, a Központi Bizottság titkárát, a Parlament külügyi bizottságának elnökét javasolja az Országgyűlés elnöki tisztének betöltésére - jelentette be Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára hétfőn, a független képviselők csoportjának a Parlamentben rendezett ülésén.

Az MSZMP Politikai Bizottságában tartott konzultáció során a
jelölésnél Pozsgay Imrének és Nyers Rezsőnek, a Politikai Bizottság
tagjainak, államminisztereknek a személye is felmerült, mert a párt
álláspontja szerint az Országgyűlés elnöki tisztének betöltésére
olyan személyt kívánatos megválasztani, aki országosan ismert,
közmegbecsülésnek örvend és kellő politikai tekintéllyel rendelkezik
- hangsúlyozta Fejti György. Hozzátette: az Országgyűlés új
ügyrendje szerint a Parlament elnökének választására
jelölőbizottságot kell felállítani, ez a jog a Hazafias Népfrontot
illeti meg.

    A hozzászólók közül Avar István (Budapest) úgy vélekedett:
fontos, hogy a házelnök ne csak politikai, hanem jogi értelemben is
tisztában legyen a Parlament lehetőségeivel, ezért ő személy szerint
egy jogász mellett szavazna. Varga Imre (országos lista)
megdöbbenésének adott hangot Pozsgay Imre és Nyers Rezső esetleges
jelölésével kapcsolatban. Úgy tűnik, mintha a pártvezetés jövőben
ezt a két személyt nem venné tekintetbe - mondotta. Szűrös Mátyás
jelölésével azonban egyetértett. Bánffy György (Budapest) még
sarkosabban fogalmazott, szerinte súlyos politikai hiba lenne
Pozsgay Imre és Nyers Rezső jelölése; arra utalna, hogy az egyes
vezetőkkel kapcsolatos pártdöntéseket a kapkodás jellemzi. Morvai
László (Budapest) vitatkozva az előtte szólókkal kifejtette: a
Parlament tekintélyének növelését jelentené, ha markáns politikai
személyiség kerülne a Tisztelt Ház élére.

    Az elhangzottakra reagálva Fejti György elmondotta: a házelnöki
funkció felértékelődőben van. Az Országgyűlés elnöke komoly
politikai súllyal rendelkezhet a jövőben, tevékenysége alapvetően
befolyásolhatja a kormányzat és a Parlament egészséges, eredményes
együttműködését. (folyt.köv.)


1989. február 27., hétfő 15:01


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A független képviselők csoportjának ülése (2. rész)

A független képviselők csoportja az ülésen tájékozódott az MSZMP
Központi Bizottságának az alkotmány koncepciójával kapcsolatos
állásfoglalásáról is. Fejti György szóbeli előterjesztését követően
a képviselők számos kérdést intéztek a Központi Bizottság
titkárához, s többen véleményt is mondtak a tervezetről. Varga Imre
(országos lista) üdvözölte, hogy az MSZMP felülvizsgálta téves
gyakorlatát, s lehetőséget kínál a hatalom gyakorlásának
megosztására. Emlékeztetett arra, hogy volt olyan időszak az elmúlt
négy évtizedben, amikor a bíróságok a politikai gyilkosságok
eszközévé váltak. Ezért kiemelkedő jelentősége van annak, hogy az
alkotmány garantálja a bíróságok függetlenségét. Nehezményezte, hogy
a koncepció nem foglalkozik a rendőrséggel és a honvédséggel,
véleménye szerint ezek a szervezetek nem függhetnek egyetlen párttól
sem, mert ez ellentétes lenne a demokrácia alapelveivel.
Indítványozta, hogy a nemzetiségek és a vallások képviselői kapjanak
vétójogot a Parlamentben. Avar István (Budapest) a koncepcióban
rögzített államformával, a népköztársasággal kapcsolatban
megjegyezte: az elmúlt 40 évben számtalanszor hivatkoztak arra, hogy
a nép nevében cselekszenek, amikor súlyos visszaéléseket,
törvénysértéseket követtek el. Ezért szerinte a társadalom többsége
számára megnyugtatóbb lenne a köztársaság elnevezés. Benjámin Judit
(Budapest) rámutatott: a rend érdekében kívánatos sürgetni az
alkotmány törvényerőre emelését. Séra János (Komárom megye)
ellenezte a vétójog bevezetését, mint mondotta: a népszuverenitást
megtestesítő Parlamentet nem korlátozhatja egyetlen szervezet sem.
Velkey László (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) szorgalmazta, hogy az
alkotmány-koncepcióban markánsabb megfogalmazást kapjanak az
állampolgári kötelességek.

    A képviselői észrevételekre adott válaszában Fejti György
kiemelte: a félelem nélküli életet, mint a demokrácia egyik alapvető
jellemzőjét, a párt is fontosnak tartja. Kívánatos lenne, ha az
alkotmányozás folyamata a közmegegyezést segítené elő, annál is
inkább, mert a pártnak a monolitikus hatalmi struktúra folyamatos
lebontása a célja. A honvédség államjogi szerepének tisztázása
elodázhatatlan kérdés, ugyanakkor - mutatott rá - a közvetlen
pártirányítás a hadseregnél megszűnt, s ennek nem mond ellent az,
hogy a tiszti állomány tagjainak 75 százaléka kommunista.
(folyt.köv.)


1989. február 27., hétfő 15:10


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A független képviselők csoportjának ülése (3. rész)

A Központi Bizottság titkára elvetette a vétójog bevezetésének
lehetőségét. Úgy vélekedett, a belpolitikai helyzet nem megfelelő az
alkotmányozási folyamat felgyorsításához, ezen a téren megfontolt
előrehaladásra van szükség. A köztársasági elnök párttag lehet, de
kívánatos, hogy tevékenysége a napi politikai gyakorlat fölé
emelkedjen - hangsúlyozta. Az igazságszolgáltatás jelenlegi
szervezetének megtartása mellett is lehetségesnek tartotta az
állampolgári jogok szószólója intézményének kialakítását. A
képviselők függetlenítését lehetőségként veszi figyelembe a
koncepció - mondotta - , de nem írja elő kötelező jelleggel.
Végezetül nyomatékkal szólt arról, hogy az MSZMP nem akarja a saját
ízlésének megfelelő Parlamenttel mielőbb elfogadtatni az új
alkotmányt. Értelmetlen a sietség, hiszen a politikai viszonyok
változása esetén az alaptörvény támadások sokaságának szolgálna
céltáblául. (folyt.köv.)


1989. február 27., hétfő 15:12


Vissza »


A független képviselők csoportjának ülése (4. rész)

Az Új Márciusi Frontnak egy nemzeti bizottság létrehozására
vonatkozó javaslatáról Vitányi Iván, a VMF ügyvezető titkára
tájékoztatta a képviselőket. A nemzeti bizottság a képviseleti
demokráciába való átmenet segítője lehetne, s az új, többpárti
választásokat követően megszűnne tevékenysége. Nem döntéshozó
szervként működne, és nem is egyfajta koalíciót jelentene, hiszen
koalíciónak csak azután lesz értelme, ha a szabad választások
megmutatják, melyik szervezet mekkora mértékű tömegtámogatást tudhat
maga mögött.

    A felhívásukra történt reeagálásokról kijelentette: a legtöbb
alternatív szervezet pozitív választ adott javaslataikra, csupán a
Münnich Ferenc Társaság és a Magyar Demokrata Fórum nem fogadta el a
tervezetben foglaltakat. Az előbbi a többpártrendszeren alapuló
politikai struktúrát utasítja el, az utóbbi viszont úgy véli, hogy
az Új Márciusi Front nem alkalmas a javaslattevő szerepre, mivel,
úgymond, "az MSZMP leányvállalata".

    A képviselők elsősorban a Hazafias Népfront és a nemzeti
bizottság kapcsolatát vetették fel, illetve a nemzeti bizottság
politikai, törvényességi jogkörét taglalták. Sasvári József (Komárom
megye, 8. vk.) számára úgy tűnt, hogy a Hazafias Népfront mintha nem
kívánatos szervezet lenne a nemzeti bizottságban. Séra János
(Komárom megye, 10. vk.) fontosnak tartotta annak meghatározását,
hogy a nemzeti bizottság milyen törvényességi keretek között
működjék.

    Válaszában Vitányi Iván utalt arra, hogy a Hazafias Népfronttal
is megtörtént a kapcsolatfelvétel, hiszen az jelentős, figyelmen
kívül nem hagyható társadalmi erőt képvisel. Hangsúlyozta azonban:
az újonnan alakult szervezetek önállóan, és nem a népfront keretében
kívánnának részt venni a nemzeti bizottság munkájában. A
tevékenységi kör szabályozására pedig legmegfelelőbb az lenne, ha
egy előkészítő bizottság számba venné a bizottsághoz csatlakozó
szervezeteket, és egyúttal kidolgozná a nemzeti bizottság
ügyrendjét.

    A sztrájkról szóló törvényjavaslat vitájában Halmos Csaba
államtitkár ismertette a tervezetet kidolgozó Állami Bér- és
Munkaügyi Hivatal álláspontját. Az előzetes egyeztető tárgyalások,
megbeszélések tapasztalatai alapján úgy vélte: mindenki azon az
állásponton van, hogy a munkabeszüntetés csak végső érdekérvényesítő
eszköz legyen. (folyt.köv.)


1989. február 27., hétfő 18:57


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A független képviselők csoportjának ülése (5. rész)

A SZOT nevében Kósáné Kovács Magda titkár csak olyan
sztrájktörvényt tartott elfogadhatónak, amely garanciális védelmet
nyújt a munkavállalóknak, nem korlátoz alapvető emberi és
munkavállalói jogokat, s egyúttal szociális érzékenységet is tükröz.
Ezért a SZOT nem ért egyet a gyárkapu mögé szorított sztrájk
gondolatával, vagyis azzal, hogy a munkabeszüntetés csak akkor
jogszerű, ha munkahelyi konfliktusból eredően közvetlenül a
munkáltató ellen irányul. Forgács Pál, a Tudományos Dolgozók
Demokratikus Szakszervezete véleményét tolmácsolva kifejtette:
egyértelműen korlátozó jellegűnek tartják a sztrájktörvény
tervezetét. Sérelmezik továbbá azt a kitételt, miszerint a
sztrájkindítás joga a legnagyobb létszámú szakszervezeté. Több
képviselő - Séra János (Komárom megye, 10. vk.), Cselőtei László
(Pest megye, 2. vk.) - javasolta: a pontosabb kidolgozás, a további
egyeztetések és tájékozódás érdekében halasszák későbbre a
sztrájtörvénynek a márciusi ülésszakra tervezett megtárgyalását.

    Nem kis meglepetést keltett a jelenlévők körében, amikor Halmos
Csaba államtitkár összefoglalójában kijelentette: a
törvénytervezettel kapcsolatban nincsen lényegi nézetkülönbség a
kormány, az alternatív szervezetek és az itt felszólalók között. Ezt
indokolva rámutatott: a tervezet nem akarja a munkahelyre szűkíteni
a sztrájkjogot. Lehet, hogy nem egyértelmű a paragrafus
megfogalmazása, de a tervezet értelmében jogos lehet a kormányzati
vagy parlamenti döntés elleni sztrájk is. Hozzáfűzte: a
sztrájktörvény nem korlátozó szándékkal született, hiszen a
jogalkotó tisztában van azzal, hogy egy ilyen törvény több bajt
okozna, mint a jelenlegi jogbizonytalanság. (MTI)


1989. február 27., hétfő 19:03


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia. - Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg. - Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD