|
|
 |
|
 |
Építőművészek állásfoglalása a Bécs-Budapest világkiállításról - sajtótájékoztató (1. rész)
|
1989. február 14., kedd - A Magyar Építőművészek Szövetségének a Bécs-Budapest világkiállítás helyszínéről kialakított állásfoglalását ismertette keddi sajtótájékoztatóján Borvendég Béla, a szövetség elnöke. Elmondotta, hogy erről a kérdésről széles körű szakmai vitát rendeztek. A Magyar Urbanisztikai Társaság vezetőségével, továbbá szociológusokkal, politológusokkal és más szakemberekkel folytatott elemző vita megerősítette a szövetség vezetőségének korábbi álláspontját, amely szerint a Gazdagrétet továbbra sem tartja a világkiállításra alkalmas helyszínnek. A forgalmi előnyök csak az oda vezetendő metróvonal esetén érvényesülnének, de - a jelenlegi információk szerint - éppen erre a beruházásra nincs egyértelmű garancia.
A vitában elhangzott vélemények szerint a világkiállítás eddigi
előkészületei még nem tártak fel elegendő és megfelelően
szintetizált ismereteket, amelyek alapján megnyugtató döntéseket
lehetne hozni. Így például a költségbecslések egybevetését nagyon
megnehezíti, hogy azok egymástól eltérő szemlélet szerint készültek.
Az eddig összegyűjtött információk alapján azonban a szövetség
vezetősége bizonyítottnak tekinti, hogy a világkiállítás budapesti
helyszínében, arculatában - térbeli rendező szerepe miatt - a Duna
vonala meghatározó jelentőségű. A szövetség által javasolt aquincumi
helyszínt tehát tágabban kell értelmezni. A világkiállítás fő
rendezvényeit és kapcsolódó akcióterületeit a Duna vonalára kell
tehát felfűzni, Aquincumtól a Csepel-szigetig. Ezért részletesen meg
kell vizsgálni a dél-budai és a dél-pesti terület bekapcsolásának
lehetőségeit is, mivel a fejlesztés elősegítené négy egyetem
jelentős fejlődését, és a megoldás valószínűleg beilleszthető a déli
terület közlekedésfejlesztési koncepciójába is.
A szövetség megítélése szerint a kiállítás helyszíneinek
megválasztása nem közlekedési, még csak nem is kizárólag építészeti
kérdés, hanem olyan terület- és városfejlesztési döntés, amelynek a
főváros legcélszerűbb fejlődési igényeihez, szükségleteihez kell
igazodnia; ezért alapvetően politikai kérdés, s mint ilyen, országos
ügynek tekintendő. Becslések szerint a világkiállítást várhatóan
15-16 millió látogató keresné fel, s egyes időszakokban Budapestnek
naponta 200 ezer vendéget kellene fogadnia. (folyt.köv.)
1989. február 14., kedd 16:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia.
- Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg.
- Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|