|
|
 |
|
 |
Országgyűlés (12. rész)
|
Ez a megoldás vonatkozna az alakuló ülésre éppúgy, mint az időközben
szükségessé váló személyi változásokra. A megválasztott
jelölőbizottság ezért az országgyűlési ciklus egész időtartama alatt
működne. Voltak, akik a jelölőbizottság választását formálisnak
tartották, hivatkozva arra, hogy az Országgyűlés tisztikara
összetételének megállapítására meghatározó befolyása van a Magyar
Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront
Országos Tanácsának. Ez természetesen igaz; a politikai pártok a
világ bármely parlamentjében kialakítják a maguk álláspontját fontos
személyi kérdésekben. Így van ez hazánkban is; ez azonban nem
jelenti azt, hogy a jelölőbizottság eleve valamiféle kötelező listát
kapna, amelyet - akár egyetért vele, akár nem - elő kellene
terjesztenie. Javaslat hangzott el a kötelező többes jelölés
előírására a tisztségviselők körében. Ezt a javaslatot azonban a
bizottság nem támogatja. Nem zárja ugyan ki a többes jelölés
lehetőségét, de nem tartaná helyesnek annak rögzítését a
Házszabályokban. Új rendelkezés, hogy személyi kérdésekben - kivéve
az állandó bizottságok tisztségviselőit és tagjait - kötelezővé
teszik a titkos szavazást.
Az előterjesztő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a
jelölés és a választás új rendelkezései kedvező irányba
befolyásolják a politikai rendszer fejlődését, az Országgyűlés
szuverén hatalmának erősítését. Ösztönzést adhatnak arra is, hogy az
új Alkotmány előkészítése során áttekintsék az állami
tisztségviselők jelölésére és választására vonatkozó kérdéseket,
amelyeket minden bizonnyal új alapokra kell majd helyezni, bár az
Országgyűlés nem válna kormányzó parlamentté.
Régi kívánságnak tesz eleget az ünnepélyes eskütétel bevezetése.
A bizottság azt javasolja, hogy a képviselők az ülésteremben, a
tömegkommunkációs eszközök közvetítésével az egész ország
nyilvánossága előtt tegyék le esküjüket, ezzel is kifejezésre
juttatva a népszuverenitás elvét; azt, hogy a képviselők a nép, a
haza boldogulásának szolgálói.
Az előkészítés során számos javaslat hangzott el a képviselői
munka jobb feltételeinek új szabályozására. Így például felmerült a
képviselők mentelmi jogának és az összeférhetetlenségnek a
részletesebb szabályozása. A bizottság elismeri e javaslatok
indokoltságát, mégis arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezzel is
várják meg az új Alkotmányt, illetve a tervezett törvényt a
képviselők jogairól és kötelességéről. Ezután lehet majd a
Házszabályokban is rögzíteni a kérdést. (folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 12:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia.
- Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg.
- Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|