|
|
|
|
Kulcsár Kálmán expozéja (5. rész)
|
Szimbolikus értékű, hogy az e célok elérése érdekében tervezett jogalkotási folyamat kezdetét ez a két, mindenképpen a legalapvetőbb emberi szabadságjogok közé tartozó jog, az egyesülési és a gyülekezési jog szabályozása jelenti. A továbbiakban így folytatta: megújuló közéletünknek jelentős eseménye volt a törvénytervezetek helyenként éles, de termékeny társadalmi vitája. Aligha szorul bizonyításra - az Országgyűlés elé eterjesztett törvényjavaslatok ismeretében -, hogy a társadalmi vita tapasztalatait, eredményeit hasznosítottuk, a beterjesztett törvényjavaslatok a társadalmi vitára bocsátott tervezetektől jelentősen eltérnek. A társadalmi vita hatására egyszerűsödött, sőt a benyújtott szöveghez képest a bizottsági viták alapján - ahogyan ezt a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésében foglalt javaslatok jelzik - tovább egyszerűsödött a szabályozás, konkrétabbá és egyértelműbbé vált e két szabadságjog gyakorlásának lehetősége. Úgy vélem, e két törvényjavaslat és előkészítésük demokratikus módszere erősítheti a bizalmat, és elősegítheti a társadalmi közmegegyezés kialakulását. - Az egyesülési és a gyülekezési jog két olyan egymáshoz szorosan kapcsolódó szabadságjog, amelynek szabályozása alapvetően meghatározza az állampolgároknak a közéletben való részvételét, szabályozásuk tartalma pedig a társadalom demokratizmusának fontos mércéje. Az egyesülési jog és a gyülekezési jog az emberek elidegeníthetetlen joga, amelyek demokratikus társadalomban csak olyan ésszerű korlátozásoknak vethetők alá, amelyek a társadalom és tagjai védelme érdekében szükségesek. Ebből következően a szabályozás alapeszméje az, hogy e szabadságjogok sem tekinthetők abszolút, vagyis korlátozhatatlan jognak, ám gyakorlásukat csak a büntetőjog által védett érdekek, illetőleg mások jogai és szabadsága korlátozhatja. - Az egyesülési jogról szóló törvényjavaslat mindezekre figyelemmel határozza meg e jog tartalmát, gyakorlásának módját, garanciáit és törvényes korlátait. Általános végrehajtási jogszabály alkotására vonatkozó felhatalmazás hiányában ezek a meghatározások kizárólagosak, más jogszabályok által nem módosíthatók. A javaslat terjedelme pedig azt mutatja, hogy az előkészítés során - figyelemmel a társadalmi vitákra is - arra törekedtünk, hogy elkerüljük a túlszabályozást, az egyesülési jog gyakorlásába való indokolatlan állami beavatkozást. (folyt.köv.)
1989. január 9., hétfő 22:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia.
- Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg.
- Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|