Rendszerváltás és az MTI

	Neues Deutschland - szocialista piacgazdaság (1. rész)
Berlin, 1989. március 27. Hétfő (MTI-tud) - A Neues Deutschland húsvéti számában újfent hitet tesz az NDK-ban érvényes gazdálkodási rendszer, a szocialista tervgazdaság és a központi tervezés mellett. Egyúttal figyelmeztet a ,,szocialista piacgazdasággal,, járó veszélyekre: a munkanélküliségre és a vágtázó inflációra,, , amelyek ,,nem illenek a szocializmushoz,,. A Piacgazdaság - legendák és valóság címmel közölt terjedelmes írás szerzője Harry Nick professzor. Az NSZEP Központi Bizottsága Társadalomtudományi Akadémiájának tanára hangsúlyozottan különbséget tesz a gazdasági mechanizmusuk továbbfejlesztésével kísérletező szocialista országok elgondolásai és azon polgári ideológusok szándékai között, akik új gazdasági modellt akarnak előírni az NDK számára. A cikkíró gúnyos hangon ír azokról, akik még hisznek a szabad versenyben, a monopóliumok felszámolásának lehetőségében. Érveléséhez idézi polgári szakértők - így John Kenneth Galbraith és a nyugatnémet Manager-Magazin - véleményét. Szerinte a világpiacon folyó ádáz verseny éppen hogy kikényszeríti az egyre nagyobb fokú tőkekoncentrációt (ez az oka a nyugati óriáskonszernek újabb és újabb ,,elefántházasságának,,). A termelőerők összevonása, az egységes irányítás és szervezet szükségessége, a komplex újítási folyamatok központi szervezése mind-mind a konszernek (Nyugaton) és a kombinátok (az NDK-ban) mellett szól. Gondolatmenete folytatásaként cáfolja Harry Nick a közepes és kis üzemek, vállalatok köré font ,,újabb keletű legendákat,, , amelyek arra is szolgálnak, hogy a szocialista országokban létrejövő magántőkés vállalatok célszerűségét és szükségszerűségét indokolják. A szerzőnek erről óhatatlanul a tányérmosóból lett milliomos jut az eszébe: csakugyan létezik ilyesmi, ám a forradalmi hatású műszaki újítások mindenképpen a nagyüzemekhez kötődnek. A műszaki-tudományos forradalom a világon mindenütt fokozza a kapacitások összevonását és centralizálását. (folyt.) 1989. március 27., hétfő 18:06
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Neues Deutschland - szocialista piacgazdaság (2. rész)
A szocialista piacgazdaságra rátérve a szerző annak a véleményének ad hangot, hogy ez a gazdálkodási forma meghátrálást jelent a szocialista gazdaság feladatai, az egyéni és a kollektív gazdasági érdekek összehangolt érvényesítése elől. Ennek árát részben az infláció (,,évi 20 százalék,,), részben a munkanélküliség jelentkezésében látja. Ugyanakkor elismeri, hogy az NDK-ban is égetően szükséges a munkahelyek számának csökkentése - ám nem munkanélküliség árán. Éppen ellenkezőleg: a termelékenység növekedését részben új munkahelyek teremtésére használják föl, a teljes foglalkoztatottság szavatolása céljából. A magas termelékenységet eredményező szociális hajtóerők kapcsán Nick professzor kételyeinek ad hangot amiatt, hogy vajon a szocialista társadalom élhet-e a történelmileg új hajtóerők felmutatásának lehetőségével, ha lemond arról az igényéről, hogy ezeket a hajtóerőket önmaga lényegéből és értékeiből eredeztesse? Úgy véli, hogy ,,több piaccal,, és nagyobb versennyel nem vívható ki gazdasági fölény a kapitalista társadalommal szemben. ,,Társadalmunk magasabb rendű szociális hajtóerői kizárólag a tényleges teljesítményelv és az eszmei motiváció meg az adminisztratív szabályozás jobb alapja közötti összhangból nyerhetők. Ez jelenti egyúttal az összhangot a szociális biztonság, a szociális esélyegyenlőségek és az emberek különböző teljesítményének megfelelő, kellően erőteljes szociális differenciálás között,, - szögezi le végezetül Harry Nick professzor. +++ 1989. március 27., hétfő 18:12
Vissza »