|
|
|
|
Szovjet választások (1. rész)
|
Moszkva, 1989. március 27. hétfő (MTI-Panoráma) - A szovjet történelemben választásokon sosem volt még ilyen nagy a pezsgés, a részvétel. A szavazóhelyiségek vasárnap esti bezárása után a televízió riportjaiból az derült ki, hogy - legalábbis a kamerával felkeresett körzetekben - 60-80 százalék körüli volt a választási részvétel Jogos a kérdés: hogyan minősíthető a szovjet történelem ,,legaktívabb,, választásának, ha korábban a statisztikák 99 százalék körüli részvételi arányt mutattak ki? Egy dolog biztosra vehető: mostani adatok valósághűsége felől legalább nem lehet kétség. Ami pedig az aktivitást illeti, több szempontból is igaz. Tekintettel arra, hogy a választókörzetek többségében kettő vagy több jelölt közül kellett választani, a lefüggönyözött fülkékben ezúttal mindenkinek valóban döntenie kellett, ki élvezi bizalmát, s ki az, akinek nevét kihúzza a szavazólapról. Mivel a törvény lehetőséget ad rá, akadt olyan körzet is - az 1500-ból 384 -, ahol mindössze egy név szerepelt a cédulán. Volt azonban olyan szavazólap is, amelyen 12 jelölt neve közül kellett egyet kiválasztani. Az igazi aktivitás azonban a választás napját megelőző politikai vitákon, a jelöltállító gyűléseken - mondhatni a választási kampány során - volt tapasztalható, s ez volt - mint újságíróknak nyilatkozva Mihail Gorbacsov is beszélt róla - az új választói törvény megalkotóinak legfőbb célja. A sosem látott választási kampány valóban felrázta az évtizedek apátiájába süllyedt emberek javarészét, sőt olykor-olykor az utcára is kivitte őket. A kisebb-nagyobb tömegek hol valami ellen, hol valaki mellett tüntettek. A szovjet tudományos akadémia épülete mellett februárban az ellen tüntettek, hogy nem került be a tudományos világ által közvetlenül megválasztható népi küldöttek közé több olyan személyiség, akinek neve az emberek tudatában összefonódott a többség által áhított reformokkal, az emberi szabadság kiteljesedésével. Közéjük tartozik Andrej Szaharov fizikus, emberi jogi aktivista vagy Roald Szaggyejev űrkutató, Tatjana Zaszlavszkaja, a világszerte ismert szociológus. Moszkva legtöbb utcai megmozdulása Borisz Jelcin melletti kiállás volt. Az utca embere Jelcinben olyan politikust lát, aki garanciát jelent szemükben a bürokrácia, a kiváltságok ellen, az átalakítás továbbviteléért folyó harcban. Az ellentmondásos személyiségről, Jelcinről a választási kampány utolsó napjaiban a sajtóban is fellángolt a vita, jelezvén: többről van szó, semmint egy képviselői mandátumról. (folyt.)
1989. március 27., hétfő 13:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"A Szabad Demokraták Szövetsége miskolci csoportja minden hétfői napon 17 órától összejövetelt tart a miskolci egyetemi város 75-ös épületében, a Nagy László Kör "Hivatalos hazugságok" cimü rendezvényére meghivott SZDSZ előadók, Szabó Miklós, ifj Rajk László, Németh Sándor, Iványi Gábor, Vásárhelyi Júlia, Eörsi István, Miskolc egyetemi város, 75-ös épület, 22-es előadó terem 89. március 30. 18 óra... /VALAMIT MÉG FÖLHADAR/"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|