Rendszerváltás és az MTI

	A Független Kisgazdapártról
München, 1989. március 24. (SZER, Magyar híradó) - A Független Kisgazdapárt nagyválasztmányának tanácskozásáról Kármentő Imre küldött jelentést. Felolvassuk tudósítását: - Tegnap reggeltől estig tanácskozott a Jurta Színházban a Független Kisgazdapárt nagyválasztmánya. Nagyon sokan remélték, hogy ezzel véget ér a pártban bekövetkezett áldatlan szakadás, amely néhány hete négy jelentős személyiség hirtelen kizárásában mutatkozott meg. A négyek kizárása azonban - amelynek szabályszerűségét is indokait máig is sokan vitatják - a személyükben érintetteken kívül is -, nemcsak négy ember ügye volt, hanem meghasonlást fejezett ki, és árnyékot vetett a Kisgazdapártra. A jurtabeli tanácskozást este sajtótájékoztató követte a Múzeum Kávéházban, ahol azonban a résztvevők nemigen szerezhettek kedvezőbb benyomásokat, mint magán a nagyválasztmányi ülésen. Mindkét esemény esemény azt a véleményt erősítette meg a kívülállókban, hogy még mindig nem állt helyre a pártegység. Ugyanakkor az ellentétek sem kaptak olyan megvilágítást, ami megkönnyítené a tisztázódást. A nagyválasztmány elé olyan személyi javaslat került, hogy a párt úgynevezett öregei, és a legutóbb kizárt személyek megbékélése jegyében az idős Pártay Tivadar örökös tiszteletbeli elnök legyen, a párt másik veteránja: Vörös Vince töltené be az elnöki tisztséget, és Futó Dezsőt, a szintén idős, de fáradhatatlan és a párt ellenzéki egységének megőrzéséért küzdő politikust, a párt főtitkárává választanák. Más országos tisztségekre a múltkor kizártakat, illetve elvbarátaikat jelölték. A nagyválasztmány azonban csak az első három név megszavazásáig jutott el, amikor felborult a rend. Majd zűrzavaros jelenetek után Bába Iván, Jezsó István és Légrády Tibor bejelentette: minden vezető tisztségről lemond. E döntéshez egy-két vidéki vezető is csatlakozott. A nagyválasztmány a vihar elültével végül is országos intéző bizottságot választott. Ennek az ideiglenes szervnek 24 tagjából 21 a vidéket képviseli. Futó Dezső, aki a zűrzavar és széthúzás láttán az üres szólamokat hangoztató felszólalások hallatán, maga is kijelentette, hogy lemond és nem kíván a pártban tisztséget betölteni, végül is elfogadta az örökös tiszteletbeli főtitkár címét. Amennyire kevéssé volt áttekinthető a választmányi ülés lefolyása, oly kevéssé volt megnyugtató az esti sajtókonferencián az a bejelentés, hogy a nagyválasztmány semmisnek nyilvánította a korábbi kizárásokat. Ugyanis még itt a kávéházban is jelen voltak az ellenvélemény hívei, akik az asztalok mellől a magukét hajtogatták. Míg az újságírók számára nyilatkozók - így dr. Böröcz István Pécsről, vagy dr. Boross Imre, a párt jogtanácsosa, az ellenkezőről kívánták meggyőzni a sajtót. A sajnálatos személyi viszály mögött felfedezhető egy valamelyest érthető indok. Sokan attól tartanak, hogy a pártban olyanok jutnak befolyáshoz, akik még tegnap az MSZMP tagjai voltak. A kommentátor így kénytelen a maga véleményét elmondani. Magyarországon, ahol nemrég még 800 ezer körül volt a kommunista párttagok száma önmagában nem lehet minősítés alapja, hogy valakinek zsebében volt a piros tagkönyv. Azt kell megvizsgálni, hogy meddig, és főképp miért viselte. Meggyőződésből? - kényszerből? - vagy önző számításból? És ami ennél is fontosabb: mit cselekedett? A személyeskedésekben megnyilvánuló bizalmatlanság másik indoka a párt függetlenségének a féltése. A kommentátor ezt illetően azokkal kénytelén egyetérteni, akik nem osztják a kizártakkal szemben felhozott vádakat. Ők ugyanis - Pártay Tivadar pártelnöktől eltérőleg - egyértelműen azt kívánták, hogy a kisgazdapártiak csak a független ellenzéki erők demonstrációján vegyenek részt március 15-én. Az ellenzék egysége pedig semmiképp nem veszélyezteti a Kisgazdapárt önállóságát. Sajnálatosképpen sok energiát és időt vontak el a párttól ezek a viszályok már eddig is, pedig nagy szükség lenne arra, hogy a Kisgazdapárt részletesebb programot dolgozzon ki, és ezzel párhuzamosan kiépítse, megszilárdítsa szervezeteit. Ma arról sincs világos kép, hány tagja van a pártnak. Egyesek 4500 főről beszélnek, míg mások úgy tudják, hogy egyetlen tagnak sincs kétezresnél nagyobb sorszámú tagsági iqazolványa. A nagyválasztmányi ülésen, ahová minden 10 tag után küldhettek egy- egy delegátust a szervezetek, 262 küldött volt jelen. A nagyválasztmány egy hónap múlva ül össze ismét - remélhetőleg már tisztázottabb körülmények között, és több eredménnyel.+++ 1989. március 24., péntek
Vissza »