Rendszerváltás és az MTI

	NSZK: újabb NDK-menekültek a prágai nagykövetségen (1.rész)
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti: Bonn, 1989. augusztus 17. csütörtök (MTI-tud) - Az NSZK prágai nagykövetségén csütörtökön negyvenkilencre emelkedett azoknak a menedékkérő NDK-állampolgároknak a száma, akik íly módon akarnának áttelepülni a másik német államba. A Deutschlandfunk rádióállomás bonni illetékesekre hivatkozó délutáni jelentése szerint a csehszlovákiai nyugatnémet diplomáciai képviseleten attól kezdve jelentkezett mind több személy az NDK-ból, amióta az NSZK a nagyközönség elől ideiglenesen lezárta budapesti nagykövetségét. A nyugatnémet Vöröskereszt - képviselőjének bonni bejelentése szerint - csütörtökön 30 ezer márka értékben küldött Budapestre anyagi segélyszállítmányt az NDK-menekülteknek. A magyar fővárosban 171, Berlinben 116, Varsóban pedig 1 NDK-állampolggár tartózkodik az ottani NSZK-képviseleten. A nyugatnémet fővárosban - szintén a Deutschlandfunk közlése szerint - illetékes helyen bejelentették, hogy augusztus első felében több mint 1100 olyan NDK-állampolgár kereste fel az NSZK bécsi nagykövetségét, akinek Magyarországról sikerült Ausztriába átjutni a határon. A mérvadó nyugatnémet újságok megértést kérnek Magyarország nehéz helyzete iránt a menekültkérdés kezelésében. A Hannoversche Allgemeine Zeitung című befolyásos, nagy példányszámú tartományi napilap vezércikkben méltányolja Horn Gyula külügyminiszternek a tévében elhangzott szavait arról, hogy Magyarország nem válhat NDK-menekültek számára Nyugatra nyíló kapuvá. Valóban nem lehet túlzott elvárásokkal élni ezzel a számos egyéb nehézséggel küszködő kis délkelet-európai országgal szemben, és aktív szerepet igényelni tőle egy olyan kérdésben, amelynek gyökere a német megosztottságra nyúlik vissza. (folyt.) 1989. augusztus 17., csütörtök 16:54
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	NSZK: újabb NDK-menekültek a prágai nagykövetségen (2.rész)
Magyarország amúgy is minden szocialista szomszédjánál korábban vezetett be olyan reformokat, amelyek az emberiesség megalapozását szolgálják. A hannoveri lap másfelől figyelmeztet, hogy Budapest csakis olyan megoldást választhat, amely nem rontja meg viszonyát az NDK-val, tehát semmiképpen nem vállalkozhat olyan ,,nyugati kapu,, szerepére, ami valamiféle precedens lenne a Varsói Szerződésben. A szövetségben - véli a lap - Magyarországot némely szomszédja amúgy is elég erős nyomás alatt tartja, akár mert elutasítja a magyar reformokat, akár mert megrémült Magyarország példás politikájától az emberi jogok területén. Budapesten egyetlen felelős politikus sem teheti túl magát a realitásokon, hiszen bármennyi problémája van is a szövetségnek és a KGST-nek, nyilvánvalóan még elég működőképes ahhoz, hogy esetleg tartós hatást érjen el Magyarország vonatkozásában. Ehhez - a tartományi lap elemzése szerint - még erőszakot sem kell alkalmaznia, rendelkezésére állnak egyéb eszközök a reformokkal szemben. Márpedig ezek kudarca ellentétes lenne az NSZK érdekeivel - már csak az NDK-ra való tekintettel is - írja a kancellári hivatallal jó kapcsolatokat ápoló nyugatnémet újság. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szintén amellett foglal állást, hogy a menkültügyben Magyarországot meg kell kímélni rajta kívül álló külső megterhelésektől, és a belnémet kérdéseket valóban belnémet alapon kell megoldani. Tehát a magyarok Bonntól várhatják el azt, hogy valamiképpen enyhíti a Nyugatra való kijutás ,,magyar kerülőútjának,, csábítását. Nem szabad megengedni, hogy Budapestnek kára legyen abból, hogy a felek képtelenek lesznek a kérdés kielégítő rendezésére, illetőleg Magyarország iránt felébred szövetségeseinek bizalmatlansága. Ezért ugyanis végül Keletnek és Nyugatnak közösen kellene megfizetnie az árát, mert Magyarország éppen közöttük kívánna hídszerepet betölteni - írja a tekintélyes frankfurti lap. +++ 1989. augusztus 17., csütörtök 17:01
Vissza » A hírhez kapcsolódik »