Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 23.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Miért akarunk pártkongresszust?

"Az MSZMP Budapesti Reformkör március 22-én "A pártdemokrácia hiánya, szükségessége, lehetősége" címmel rendezett vitát. A vita alapanyagát megküldik az országban működő többi reformkörnek."
SZER, Szerkesztők fóruma:

Für Lajos müncheni előadása

"Súlyos gazdasági válság gyötri az országot. Rendkívül messze lemaradt az ország gazdasági termelését tekintve a korszerű Európa mögött. Súlyos válság hatja át a társadalmat - nemcsak úgy, hogy lassan újra sikerül utólérnünk azt a többször, már odahaza többször elátkozott Horthy-rendszert, hogy még nekünk is lesz újra 3 millió koldusunk ebben az országban - nemcsak így van társadalmi válság, hanem úgy is, hogy szétesett a társadalom, a társadalom alapsejtjei morzsolódtak és hullottak szét - mondhatnám azt is: szétbomlott."

1989 márciusa Magyarországon - 1. folyt.

Krassó György: Hát az egész bizonyos, amit Urbán György mondott,
hogy Gorbacsov politikája nagy kihívást jelent a nyugat-európai
országok számára, és ha valóban sor kerülne ilyen dramatikus
változásokra, hogy egy szovjet birodalomhoz tartozó országot
Gorbacsov kiengedne a szovjet tömbből ez még nagyobb kihívást
jelentene. Dehát én azt hiszem, hogy ettől még viszonylag távolabb
vagyunk.
    
    Én a problémát ott látom, hogy Gorbacsov azt szeretné elérni, hogy
Magyarország olyan módon kerüljön be az európai népek nemzetek
közösségébe magában az Európai Gazdasági Közösségben is, hogy közbe
valahogy mégis megőrizze a Szovjetunióhoz való hűségét és a
pártállamnak a hatalmát. Néhány nappal ezelőtt, talán tegnapelőtt
az Interpalamentáris Unió budapesti ülésén Grósz Károly ismételtén
hangsúlyozta, Magyarországnak a Varsói Szerződésen belül kell
maradnia abban az esetben is, ha gazdaságilag szoros kapcsolatokat
létesít a Nyugattal. De ami a veszélyeket illeti nemcsak a nyugati
országokat fenyegeti, hanem a Szovjetuniót. Mindenekelőtt a
láncreakció hatás miatt, amely valószínűleg 1956-ban is egyike volt
azoknak a tényezőknek, amelyeknek megpecsételték a magyar
forradalom sorsát. Hogyan lehet Lengyelországban, Csehszlovákiában,
Kelet-Németországban továbbra is fenntartani a rendőrállamot, a
közvetlen letartóztatásokkal. Színesített diktatúrát abban az
esetben ha Magyarország egy Ausztriához vagy Finnországhoz hasonló
státust kap.
    
    A másik kérdés, hogy Magyarországon hogyan lehet elérni azt, hogy a
pártállam megtartsa hatalmát, de ugyanakkor mégis azt a látszatot
kelteni Nyugat felé, hogy demokratikus országról van szó. Ezt én
azt hiszem nem sikerült eddig megoldaniuk és ezért láthatunk
különböző szinte hétről-hétre változó megnyilvánulásokat és
véleményeket a párton belül is.
    
    - Én azt hiszem, hogy a körnek ez a fajta négyszögesítése olyan
formán lehetséges, és ez nagyon komolyan lehetséges, hogy az a
párt, amelyik pártállamot alkot ketté vagy többfelé szakad, és az a
része, amelyik legerősebb marad és az én feltételezésem szerint ez
valószínűleg reformista szárny maradna, ez egyrészt nem igényelné a
pártállam alkotását másrészt ha úgy alakulna a helyzet, hogy ez a
pártmaradvány koalícióban más pártokkal szolgáltatja a legfelső
vezetést, akár elnök, akár miniszterelnök személyében ezt a
lakosság többsége nem bánná. De szeretnék visszatérni ahhoz is,
hogy mit kell tennie a Nyugatnak, hogy hogy tudja a Nyugat
elősegíteni azt, hogy Magyarországot kimentsék a Szovjetunió karmai
közül. Két dolgot szeretnék ezzel kapcsolatban mondani, a kettő
összefügg.
    
    Az egyik az, hogy amint Urbán György és nagyon helyesen mondta, egy
óriási arányú gazdasági segítségnek nem megelőzni hanem követni
kellene ezt a szabadulást. De ez azt is jelenti, hogy ebben az
esetben a nemzet Önmagát szabadította ki, nem a Nyugat szabadította
ki a Szovjetunió karmaiból, és itt jön bele az a gondolat, az én
gondolatom, ami mások gondolata is de nem tudom, hogy egyetértetek-
e vele és pedig az, hogy jelenlegi világpolitikai konstellációban
egyre nehezebb kisebb európai országok feje fölött sakkoznia a két
szembenálló nagyhatalomnak, amelyek egyébként amúgy sem állnak e
pillanatban annyira szemben mint mondjuk 30 évvel ezelőtt. Vagyis
meglepetésekkel szolgál mind a két oldal, Nyugat-Németországot is
említettük. Meglepetésekkel szolgál Lengyelország, meglepetésekkel
szolgál Magyarország, meglepetésekkel szolgálhat a NATO-nak vagy a
Varsói Szerződésnek manapság úgyszólván bármelyik kisebb tagja is,
és a nagyhatalmaknak ezt előbb-utóbb figyelembe kell venni. Vagyis
azt, hogy Magyarország függetlensége ebben a pillanatban nem
kizárólag azon múlik, hogy a Nyugat segít-e vagy, hogy a Nyugat
milyen szemmel nézi ezt, és a magyar nemzet legjobb úton van afelé,
hogy ennek a függetlenségnek legalább egy hányadát kivívja külső
segítség nélkül.
    
    Urbán György: Igen. Ezzel nagyon erősen egyetértek. Hozzátenném
talán még lábjegyzetként a következőket: Valóban a kis nemzetek
feje fölött nem lehet többé sakkozni, de figyelemreméltó az, hogy
Magyarországon és Lengyelországban látjuk azokat a hatalmas
demokratikus fejleményeket, amelyek ugyanúgy látom a szovjet
birodalom sorsát előbb-utóbb elfogják dönteni. De jellemző ugye a
magyar fejlődés mivolta, jellemező és érdekes és felbátorító az,
hogy a magyarság a saját erejéből, szelleme frissességéből és
sokoldalúságából jó ítélőképességéből és józanságából azt kell
mondani, hogy ez nem volt mindig magyar tulajdonság, de ma
megítélésem szerint józanságából, és józanságával vívta ki magának
ezt a különleges helyet, amelyet ma az egész nyugati világ
képzeletvilágában elfoglal. Mert ez valóban még nem volt azt hiszem
a magyar történelem folyamán, hogy a magyar nemzetnek olyan jó
sajtója lett. volna, és olyan sok barátja lett volna, és lett volna
mint manapság.
    
    Akárhol nézzük a sajtót, rádiót, televíziót. A magyar nemzetről
mint egy a Nyugathoz tartozó, Európához tartozó józan és merem azt
mondani, szeretetre méltó, kedves nemzetről beszélnek és írnak az
emberek. Ez meglepő ha csak visszagondolunk arra ugye, hogy 1918-
19-ben mikor az Osztrák-Magyar Monarchia szétesett, hogy
milyenfajta ítéletek hangzottak el akkor, W. Stead és az idősebb
Seth Watson tollából, és hogy milyen hát azt kell mondanom
gyűlölettel nézték a Monarchia Magyarországát és milyen örömmel
tekintették Nyugaton legalább egyesek de a fontos egyesek mint
(...?) és Gen George (?) maga is Magyarország szétesését. Hát ez ma
teljesen visszájára fordult és a magyarság, hogy így mondjam "the
west darling" a Nyugat kedvese és a Nyugat szeretett kis népe, és
ez teljesen annak tudható be, hogy a magyarság úgy viselkedett az
elmúlt években, most az elmúlt három-négy évről beszélek főképpen
mint ahogy viselkedett. Erre igen büszkék lehetnek odahaza és
büszkék lehetünk mi is.
    
    - Igen feltűnő volt, ahogyan az, angol sajtó dícsérőleg beszélt a
március 15-i tüntetés békés mivoltáról, fegyelmezettségéről,
józanságáról és a jelszavaknak a mértéktartásáról. Úgy, hogy
tökéletesen igaza van Urbán Györgynek, amikor ezt kiemeli.
    
    Krassó György hogyan látja? 1918 májusa, a későbbi békeszerződés
kötések idején Magyarországnak valóban nagyon rossz sajtója és
nagyon rossz híre volt Nyugaton, mint ahogy 1944-ben is. De 1956-
ban Magyarország hát a Nyugat hőse lett, amely a nyugati
civilizációért folyatta a vérét. Úgy, hogy ez a 89-es jó sajtó
azért nem egy teljesen új jelenség, és kissé összefügg azzal is,
ahogyan ez a kerekasztal-beszélgetésen meg is indultunk, hogy a mai
magyarországi tömegmozgalom követelése nagyon hasonló az 1956-os
követelésekhez.
    
    De mégegyszer szeretném hangsúlyozni, hogy a hasonlóságok mellett
nagyon nagy különbségek vannak. Siklós István előbb kijavított
engem, a többpártrendszert nem is követelték 56 októberében az
egyetemisták, de kiharcolta ezt a népmozgalom, itt látom a nagy
különbséget.
    
    Hogy akkor a népmozgalom kiharcolta, most pedig ezt valamiféle
kegyként kapta meg a magyar nép. Nem szívesen becsülném túl ezeknek
a független nagyon rokonszenves és fontos mozgalmaknak az erejét,
nem mondhatnám azt, hogy ők harcolták ki. Azt, hogy az 56-os
követelések ma is fenn állnak erre csak azt mondhatnám - mindig
fennálltak 56 óta mindig, és nem csak Magyarországon, hanem az
egész kelet-európai térségben. Ha mégis most tudott ez áttörni
akkor ezzel nagyon jelentős szerepe volt a Gorbacsov-féle
változásoknak. Valahol ez mégis csak ott indult el, amivel nem
akarom lebecsülni a tömegmozgalom spontán folyamatát sem.
    
    - Ha szabad közbeszólnom. A Szovjetunió emberei, Gorbacsov emberei
számtalanszor mondták, és azt hiszem maga Gorbacsov is mondotta,
hogy ők a magyar fejleményektől már évek óta, fejleményekből évek
óta tanulnak. Tehát áll, azért teljesen az, hogy a magyar
kibontakozás kizárólag a Gorbacsovi reformok függvénye. Az oroszok
szerint fordítva áll bizonyos mértékben a dolog és mondom Gorbacsov
ezt maga is mondotta. Én nem látom, hogy a hatalom ugye a saját
bőkezűségéből adományozta a nemzetnek és az ország különböző
szervezeteinek a ma meglévő szabadságot. A hatalom képviselői
meginogtak abbeli hitükben,, hogy hivatottak arra, hogy a hatalmat
képviseljék, hogy ez legitimitás kérdése, és miután megingott
magukban a kommunistákban ez a hit, nem volt más kiút számukra mint
az általuk helyesen észrevett népi érzelmeknek és megmozdulásoknak
még idejében utat adni. Ezt okosan meg is tették, most azután a
különböző népi szervezetek az új pártok és egyéb alakulatok dolga
az, hogy ez békés úton, higgadtan, de radikális módon tovább
vigyék, és nekünk itt Nyugaton az a dolgunk, hogy ezt a magunk
részéről segítsük mert, hogy hogy visszatérek a magyarság speciális
helyzetére, miért van az, hogy Magyarországon történt meg ez a
hatalmas változás, és nem Romániában, nem Csehszlovákiában, és nem
Bulgáriában ugye? Kizárólag Magyarországon és bizonyos méretekben,
nagymértékben Lengyelországban is. De nem mondható az, hogy
egységes képpel állunk szemben. A magyarságnak különleges vívmánya
ez a mai helyzet, és ezt számba kell vennünk, hogy a hatalom
emberei és Moszkva is számbaveszi.
    
    Jotisky László: Egyetlen hatalmas tényezőt kell hozzáadni ehhez a
képlethez, hogy mi késztethette a hatalmat akár Magyarországon,
akár a Szovjetunióban erre a látszólagos készséges megosztásban
vagy átadásban, és ez a gazdaság. A nemzetgazdaság olyan állapotban
van ma Magyarországon, hogy azt a Magyar Szocialista Munkáspárt
minden politikusa, bármelyik szárnyat képviseli is világosan látja,
így nem mehet tovább. Az egyetlen kivezető út megosztani másokkal,
mások ötleteit elfogadni és, ami még fontosabb megosztozni nemcsak
a hatalomban a felelősségben is másokkal.
    
    Krassó György: Ha nagy a hatalom célja az a régi lenini elv
szerint, hogy "egy lépést hátra tenni, majd kettőt előre". A magyar
nemzetnek az lenne a feladata, hogy a kommunista értelembe vett két
lépést előre megakadályozza.
    
    Kedves hallgatóink! Ezzel búcsúzunk a kerekasztal résztvevői, a
telefonon bekapcsolódó Urbán György, Krassó György és Jotisky
László nevében és érdeklődéssel várjuk hallgatóink véleményét erről
a kérdésről. +++
    


1989. március 19., vasárnap


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal


SZER hallgatói telefonok:

"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD