|
|
|
|
Feltámadási körmenetek, szentmisék
|
1989. március 25., szombat - A kereszténység 2000 éves hagyománya szerint köszöntötték nagyszombat estéjén Jézus Krisztus feltámadásának ünnepét az ország templomaiban. A katolikus egyházközségek ünnepi szentmisével emlékeztek a feltámadás misztériumára, ezt követően sokhelyütt tartottak körmenetet, megmutatva a híveknek a feltámadt Krisztust ábrázoló szobrot.
Az esztergomi Bazilikában, hazánk legnagyobb templomában Paskai László bíboros, prímás-érsek vezette a nagyszombati szertartást. A ceremóniát az egyházi liturgia jegyében, az úgynevezett tűzszentelés vezette be, ami a megváltó feltámadásának szimbóluma. Az ünnepi misét a feltámadási körmenet követte, amit a helyileg kialakult szokások szerint nem a szabadban, hanem a Bazilika belső terében. Hasonló feltámadási szertartást rendeztek szombat este az esztergomi Ferences-rend templomában. Innen felhasználható: 19 órától -------------------------------- A Szent István király alapította pécsi egyházmegyében mintegy kétszáz templom szervezett a hívek számára feltámadási körmenetet nagyszombat estéjén. Az országrész soknemzetiségü voltának megfelelően magyarul, németül és horvátul csendültek fel a Krisztus újjászületését hirdető énekek. Az egyházmegye központjában, Pécsett a székesegyház főbejárata előtt tartott tüzszenteléssel és a husvéti gyertya meggyújtásával kezdődött a szertartás. A zsufolásig megtelt dómban Fényi Sándor nagyprépost, a pécsi székeskáptalan feje celebrálta az ünnepi szentmisét, s eközben kondultak meg ismét a ,,rómából hazatért,, harangok. Ezután a székesegyház előtti téren nagy tömeg sorfala között vonult körbe a feltmádási menet, élén a kereszttel, az égő husvéti gyertyával, a feltámadt Krisztust jelképező szoborral és a baldachin alatt az oltáriszentséggel. (MTI)
1989. március 25., szombat 18:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|