|
|
|
|
Cigányzene az Icsi-Jon-Icsi-ben
|
Tokió, 1989. március 23. csütörtök (MTI-Panoráma) - A Tokiótól 349 kilométerre észak-keletre fekvő Szendajba vonattal két óra alatt juthatunk el a japán fővárosból. Már a pályaudvarról érdemes gyalog elindulni, és szemlélődni. A 960 ezer lakosú városkában sokkal több a park mint Tokióban, szellősebbek a főutak, az építkezés azonban ugyanolyan nagyszabású. A hagyományos mezőgazdasági vidék tartományi székhelyét sem kíméli meg a gyorsütemű urbanizáció a 20-30 emeletes épületektől.
A belvárosi üzleti negyed olyan mint a Váci utca, csak fedett kivitelben. Feltűnik egy áruház bejárata, s a nagy árukinálattól megcsömörlött tudósító tovább is menne, de hirtelen cigányzene üti meg a fülét. Meglepetten néz körül. Honnan jön a hang? Csak hosszas bámészkodás után fedezi fel talpa alatt a járdába épített, vastag üveggel borított monitort, amelyen minden kétséget kizáróan egy magyar cigányzenekar látható, amint egy vidéki kastély parkjában muzsikál. Öt méterrel arrébb, az áruházba vezető folyosón újabb monitor. Ugyanilyen távolságra, az információs stand előtt szintén. A becsali-videoklip műsor után érdeklődő újságírónak Szaszaki Ecuko, az Icsi-Jon-Icsi áruház reklámmenedzsere elmondja, hogy a havonta változó műsort egy cégtől bérelik. A márciusi program Európába kalauzolja a vásárlókat, akik Ausztria, Svájc, az NSZK és Magyarország tájaival és zenéjével ismerkedhetnek. A hat emeletes áruháznak furcsa neve van: az Icsi-Jon-Icsi azt jelenti, hogy 141; ez a telek helyrajzi száma. Két évvel ezelőtt, tavasszal nyitották meg. 83 kereskedelmi cég adta rá össze a pénzt, ezért minden egyes osztályán más-más vállalat portékáit árusítják. Évente 1 milliárd dollár összegű forgalmat bonyolít le. Hétvégén is nyitva tart, mint valamennyi japán áruház, hiszen akkor érnek rá az emberek vásárolni. Ilyenkor naponta 25 ezren keresik fel, hétköznap pedig átlag 18 ezren. A japán viszonylatban kisvárosnak számító Szendajnak 15 emeletes, de szerénynek minősülő szállodája van, a Plaza Hotel. Itt tartották márciusban a ,,Japán-amerikai gazdasági kapcsolatok a Bush-kormányzat időszakában,, című nemzetközi konferenciát. A szálloda előtt japán és amerikai zászló mellett brit, brazil és magyar lobogót is lengetett a szél. A közgazdászok és újságírók tanácskozását Mijagi tartomány, Szendaj város és a szapporói amerikai központ közösen rendezte. A szocialista országok ujságírói közül az egyetlen meghívott az MTI tudósítója volt. +++ Trom András (Tokió), MTI-Panoráma
1989. március 23., csütörtök 16:23
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|