|
|
 |
|
 |
Bogomolov - KGST - El Pais (2)
|
Emlékeztetett arra, hogy a KGST és az EGK hivatalos
kapcsolatfelvétele a korábbiaknál jóval tágabb kereskedelmi
lehetőségeket nyit és megfelel a közös európai ház gondolatának.
Ugyanakkor aggasztóak azok a tervek, amelyek a Európai Közösség
egységes belső piacának létrehozására irányulnak, mivel ezt a világ
többi része elől különböző vám- és tarifakorlátozások fogják védeni.
Ez korlátozhatja a szovjet exportlehetőségeket és gátját szabhatja
az európai együttműködés fejlődésének - mondta Bogomolov. - Nem
lenne helyes, ha a Szovjetunió - amelynek adósságállománya 1988
végén elérte a 25 milliárd dollárt - újabb hitelekhez folyamodna.
Mint mondta, a szovjet eladósodás folyamata 1986 végétől gyorsult
fel igen jelentősen. Az akadémikus a hitelek helyett sokkal inkább a
vegyes vállalatok létrehozásának és (a szovjet-finn határon, a
Fekete-tenger mentén, a Baltikumban és a Távol-Keleten) létrehozandó
különleges gazdasági övezeteken belüli külföldi beruházások híve.
Úgy vélekedett, hogy mindez egy-két éven belül létre is jöhetne.
A szovjet tudós nagyon veszélyes jelenségnek nevezte a szovjet
költségvetés hiányát. Mint mondta, a százmilliárd rubelre rúgó hiány
a bruttó nemzeti termék 11 százalékával egyenértékű. Kevés országnak
van ekkora költségvetési hiánya - emlékeztetett rá -. Az Egyesült
Államoké például csak a bruttó nemzeti termék 3-4 százalékát teszi
ki. Kijelentette: teljes kudarc fenyegeti az egész gazdasági
reformot, ha nem sikerül megoldani az évi 5-7 százalékos infláció
kérdését és nem kerül sor a pénzügyi helyzet rendezésére.
Az SZKP KB mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó plénumának
előestéjén Bogomolov úgy gondolta, hogy Magyarország, ahol a
parasztságot mentesítették az ötvenes években kötelezővé tett
beszolgáltatás alól, jó modellként szolgálhat a szovjet mezőgazdaság
számára. A magántulajdon, amely annyira nyugtalanítja a
konzervatívokat, teljességgel megengedhető, és a mezőgazdaságban a
többi tulajdonformával egyenlő jogokat kell élveznie - mondta az
akadémikus.
A korlátozott szuverenitásról szóló doktrína (amellyel a Varsói
Szerződéshez tartozó országokbeli fegyveres beavatkozást igazolták)
immár a múltté - állította Bogomolov. ,,Ha megtörténik az, hogy
Magyarország semlegesnek nyilvánítja magát, amint azt néhány magyar
politikus kéri, ez nem fenyegetné a Szovjetunió biztonságát. Ez
azonban nem jelenti azt, hogy ez lenne a legjobb döntés Magyarország
számára. Azt mondják, hogy én Magyarország semlegességét
szorgalmazom. Ez nem így van. Sokkal valószínűbb, hogy Magyarország
nem lép ki sem a KGST-ből, sem pedig a Varsói Szerződésből, jóllehet
a többpártrendszert alakítja ki" - nyilatkozta végül Oleg Bogomolov.
+++
1989. március 23., csütörtök 14:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|