|
|
|
|
Interjú Giorgio Napolitanóval (1.rész)
|
1989. március 23. csütörtök (MTI-Panoráma) Giorgio Napolitano, az olasz Kommunista Párt vezetőségének tagja. Ő a külügyi kérdésekkel foglalkozó bizottság vezetője, s mint ilyen, a párt egyik kulcsfontosságú emberének számít nemcsak saját szervezetén belül, hanem az olasz közéletben is. Giorgio Napolitanót a polgári sajtó a párton belüli ,,jobbszárny,, képviselőjének nevezi. Mások szerint ő az, aki szociáldemokrata irányba kívánja terelni mozgalmát. Az bizonyos, hogy a különféle tudósításokban a Napolitano által képviselt vonalat szembehelyezik az Ingrao vezette ,,balszárnnyal,,, amely a párt kommunista arculatát próbálja megóvni. Így lenne valóban? Az OKP mostani, Rómában tartott kongresszusán is gyakran elhangzott a kommunista ,,identitás,, kifejezés. Hogyan látja Napolitano e két arculat (a kommunista és szociáldemokrata) közötti különbségeket. Az MTI kiküldött tudósítójának adott interjúban ezt mondta: - Ez a két arc, tudjuk, több mint hetven évvel ezelőtt született a hagyományos szocialista mozgalom akkor szakadt ketté a II. Internacionálé összeomlása után. Akkor születtek meg a kommunista pártok, s a két világháború közötti időszakban ezek élesen szembenálltak a szociáldemokratákkal. Sok esetben persze azonos nézetet vallottak, sőt, közös harcokat vívtak, több területen is közeledés volt tapasztalható. Amikor a második világháború végetért, az együttműködés légköre uralkodott a mozgalom e két szárnyának viszonyában. Miután több országban olyan rendszerek születtek, amelyek élén kommunista pártok álltak, kommunisták és szociáldemokraták ismét szembekerültek egymással, különösen a hidegháború idején. Ami azonban a mai helyzetet illeti, s ha a jövőbe pillantunk, bátran állíthatjuk: megszűnt azoknak az okoknak a nagy része, amelyek eddig a szembenállást indokolták. Még eszmei területen is közeledésnek vagyunk tanúi, ez ügyben kutatások folynak. Ezért mi, olasz kommunisták nem helyezzük szembe egymással a kommunista és a szocialista-szociáldemokrata önazonosságot. Természetesen kommunista párt vagyunk, de képesek voltunk az olasz szocializmus reformista hagyományaiból is meríteni, tanulni a példáiból. Különösen az utóbbi tíz évben teljesedett ki közöttünk egyre építőbb módon a párbeszéd. Nyugodtan tekinthetünk tehát a szocialista eszmék és a szocialista erők jövőjére anélkül, hogy szembehelyeznénk egymással ezt a két ,,identitást,,. (folyt.)
1989. március 23., csütörtök 10:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|