|
|
 |
|
 |
Folytatódott az Országgyűlés munkája (6. rész)
|
Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter
-------------
emlékeztetett a századforduló idejére, amikor Magyarországon roppant
méretű elmaradást sikerült behozni, megteremtve azt az
infrastruktúrát, amely a mai napig meghatározza az ország, a városok
arculatát. Önkéntelenül adódik az analógia - mondta a miniszter -,
hiszen akkor is a magyar-osztrák kapcsolatokban rejlő jó
lehetőségeket igyekeztek kihasználni. Ez volt az az időszak, amikor
Budapest nagyvárossá, az ország pedig európai tényezővé vált. Ekkor
épült a Duna-hídak többsége, a kontinens első földalatti
villamosvasútja, a Tudományos Akadémia, az Opera, a Műegyetem, a
múzeumok sora. Úgy is tűnhet, hogy mindezek pazarló,
luxusvállalkozások eredményei voltak, ám azzal is együttjártak, hogy
ha rövid időre is, de sokkal közelebb kerültünk Európához, mint
előtte és utána bármikor.
Ma újra nyomasztó elmaradásaink vannak a gazdaságban, elsősorban
az infrastruktúrában - mondta Derzsi András. A hírközlés, az
autópálya-hálózat, a vasúti szolgáltatás minősége terén az európai
mezőny utolsó helyeit foglaljuk el. Ez az elmaradás évente 10
milliárdos nagyságrendű veszteségeket okoz a népgazdaságnak. A
világkiállítás egyik nyeresége lenne e veszteség viszonylagos
mérséklése. Ebben játszana nagy szerepet az autópályaépítési
program, a Budapest-Bécs közötti vasútvonal hazai szakaszának
korszerűsítése, az 1995-ig létesítendő egymillió új telefonvonal. De
kérdés, van-e reális esély a szükséges források előteremtésére? A
külföldi működő tőke már megmozdult: több komoly ajánlat érkezett az
autópályaépítésre és számottevő külföldi érdeklődés mutatkozik a
vasúti rekonstrukció és a hírközlés fejlesztése iránt is. Tudni kell
azonban, hogy ezt a vállalkozási készséget jelentős mértékben
motiválja a világkiállítás. Önmagában az infrastruktúra fejlesztése
nem jelentene vonzerőt a külföldi működő tőkének. Fontos követelmény
ugyanakkor, hogy a megvalósításban jelentős részt vállalhassanak a
magyar cégek, ugyanis így a vállalkozási nyereség nagy hányada az
országban maradna. (folyt.köv.)
1989. március 23., csütörtök 11:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|