|
|
|
|
Folytatódott az Országgyűlés munkája (2. rész) Berdár Béla (Pest m., 25. vk.), a településfejlesztési ------------
|
és környezetvédelmi bizottság nevében felhívta a figyelmet, hogy a világkiállítás megrendezése csábító lehetőség, nagyszerű kihívás, de mint minden vállalkozás, kockázattól sem mentes. Ezért fontos, hogy a közvélemény az előkészítés minden egyes mozzanatáról folyamatosan tájékoztatást kapjon. A kiállítás megrendezése csak akkor lehet igazán sikeres, ha nemzeti üggyé válik, ha az egész ország magáénak érzi, ha a nemzet aktív közreműködésével valósul meg. Mint mondta, a veszélyek, fenntartások között főként az ország teherbíró képességét említik a kétkedők, nem minden alap nélkül. A bizonytalanokat azonban meg kell győzni a világkiállítás előnyeiről, nem elhallgatva a negatív hatásokat sem. Hangsúlyozta: a bizottság támogatja a világkiállítás megrendezését, mert az lehetőséget kínál a felzárkózásra Európához, s a gazdaság korszerűsítéséhez. A rendezés jogának elnyerése esetén, a bizottság arra hívja fel a kormány figyelmét, hogy a kiállítást alapvetően üzleti vállalkozásként, a külföldi működő tőke széles körű bevonásával kívánatos megrendezni. Elsősorban úgy, hogy ne növelje az ország adósságállományát, ne jelentsen a költségvetés számára további jelentős terheket. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kiállítással összefüggő fejlesztések tovább növelhetik a nyugati és az északkeleti országrész közötti infrastruktúrális különbségeket, ezért az országos településfejlesztési koncepció átdolgozásánál kiemelt figyelmet kell fordítani az aránytalanságok mérséklésére, még a kiállítás megrendezése előtt. Fontos szempont, hogy a rendezésben ne csak a főváros és az Észak-Dunántúl, hanem további térségek, mindenekelőtt az agglomeráció is részt vegyen. Végül arról szólt, hogy a kiállítás konkrét helyének megválasztása elsősorban nem közlekedési és építészeti kérdés, hanem komplex városrendezési és -fejlesztési döntés is. Ezért a helyszínt úgy kell megválasztani, hogy az igazodjon a főváros és az agglomeráció távlati fejlesztési szükségleteihez. A bizottság elfogadja, hogy a kiállítás alapgondolata a ,,Hidak a jövőbe,, legyen, de szükségesnek tartja a tartalom mielőbbi konkrét megfogalmazását, a részletek kidolgozását. (folyt. köv.)
1989. március 23., csütörtök 10:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|