|
|
|
|
Grósz Károly moszkvai látogatása előtt (1. rész)
|
1989. március 22., szerda - Császár Tibor, az MTI tudósítója írja: Grósz Károly csütörtökön kezdődő moszkvai munkalátogatása a rendszeres, legmagasabb szintű magyar-szovjet megbeszélések sorába illeszkedik. A két pártfőtitkár nagy súlyt helyez arra, hogy időről időre személyesen folytasson tapasztalatcserét a két országban zajló társadalmi-politikai folyamatokról, a kormányzó párt törekvéseiről. Grósz Károly 1987-ben két alkalommal találkozott Mihail Gorbacsovval Moszkvában, tavaly júliusban pedig ugyancsak a szovjet főváros volt a főtitkári munkatalálkozó színhelye.
Nem kétséges, ezúttal különösen sok mondanivalója lesz a két pártvezetőnek, hiszen a legutóbbi tapasztalatcsere óta rendkívüli módon felgyorsultak hazánkban a belpolitikai változások, nagy léptekkel halad előre a politikai reformfolyamat. Nagy érdeklődés kíséri mindezt Moszkvában, gyakran rámutatnak a szovjet peresztrojka és a magyar reformok közötti hasonlóságra. S ennek kapcsán Mihail Gorbacsov maga is fontos kijelentést tett a közelmúltban, amikor Németh Miklós miniszterelnököt fogadta, mondván: ,,tisztelettel és bizalommal tekintenek,, az MSZMP Központi Bizottságának a többpártrendszer kialakításáról hozott döntésére. A közvetlen párbeszéd most tovább erősítheti ezt bizalmat, amelynek jelentőségét érzékletesen világította meg egy nemrégiben írt cikkében Szűrös Mátyás. ,,Ha mi nem bízunk a Szovjetunióban - sajnálatos lehet ugyan, de végül is nincs különösebb jelentősége. Ha viszont a Szovjetunió nem bízik bennünk, akkor ezzel Magyarország szabad és nyugodt fejlődését veszélyeztethetjük.,, Bár a pártfőtitkári találkozón nem várható a kétoldalú kapcsolatok valamennyi területének részletes elemzése, minden bizonnyal szóba kerül az a sürgető igény, hogy közösen találjunk megoldást a kereskedelmi forgalomban tapasztalható csökkenésre, amelynek egyik oka a szakemberek szerint az, hogy változtatásra szorul a két ország között érvényben lévő elszámolási rendszer. Ennek mikéntjére már születtek is magyar javaslatok. Ugyancsak napirenden szerepel majd a KGST és a Varsói Szerződés megújításának témaköre. A magyar álláspont etekintetben egyértelmű: nem kívánunk kilépni e szervezetekből, ez nem is állna érdekünkben, ám annál inkább érdekeltek vagyunk működésük immár halaszthatatlan korszerűsítésében. (folyt.köv.)
1989. március 22., szerda 20:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|