|
|
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés (35. rész)
|
Szentágothai János (országos lista) akadémikus, az MTA ------------------ tudományos tanácsadója arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy a világkiállítás megrendezése nem kevés kockázattal jár. A jelenlegi gazdasági körülmények között jelentős terhet ró a magyar gazdaságra és a lakosságra is. Ám egy ilyen rendezvény egyedülálló lehetőséget jelent arra, hogy az utolsó pillanatbn megakadályozza az Európától való elszakadást. Szabad-e a népet - fogalmazta meg a kérdést a képviselő - egy ilyen válságos helyzetben újabb vállalkozással, annak kockázatával terhelni. Paradoxonnal válaszolva a következőket mondta: nem lehet, és talán nem is szabad, de mégis kell. Magyarország valószínűleg a világkiállítás nélkül is túlélheti - egyik leggyengébb fejlettségű európai országként - a következő 25-30 évet. Ám ebben az esetben a reformkori elődök álmairól végleg le kell mondani. Ha mégis vállalja az ország a világkiállítás megrendezését és az azzal járó terheket, több alapvető kérdést meg kell fontolni. Ilyen például a már a folyó nagyberuházások, fejlesztések prioritásának újraértékelése. Ugyancsak lényeges, hogy a világkiállítással járó előnyökből a vidék miként részesül. A Dunántúl mellett az Alföldön is számos olyan műemlék, nevezetesség található - mondotta -, amely joggal számíthat a turisták érdeklődésére. Fontos lenne azonban, hogy a keleti országrészben is fejlődjön a szállodai struktúra. Ezért azt javasolta: az Országgyűlés támogassa a Budapest-Bécs Világkiállítás ügyét azzal a feltétellel, hogy a fejlesztésre szánt források arányos részét a vidék közvetlenül kapja meg, mivel a nyugati országrészben megvalósuló fejlesztésekre egyébként is akad külföldi befektető vállalkozó. (folyt. köv.)
1989. március 22., szerda 19:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|