|
|
|
|
Magyar-szovjet - Perfiljev (1. rész)
|
Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. március 21. kedd. (MTI-tud) - A Szovjetunió és Magyarország széles körű és sokrétű kapcsolatokat ápol egymással - hangsúlyozta Vagyim Perfiljev keddi moszkvai sajtóértekezletén. A szovjet külügyi szóvivő a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 70. évfordulója, illetve Grósz Károly közelgő moszkvai látogatása, Mihail Gorbacsovval tartandó munkatalálkozója alkalmából tért ki a kétoldalú viszony egyes kérdéseire. Perfiljev a külföldi tudósítóknak bejelentette azt is, hogy az MSZMP főtitkára pénteken délután négy órakor nemzetközi sajtóértekezletet tart a szovjet külügyminisztérium sajtóközpontjában.
Vagyim Perfiljev emlékeztetett arra, hogy a két ország vezetői rendszeres találkozókat, megbeszéléseket tartanak párt- és kormányszinten egyaránt, tervszerűen valósulnak meg a különböző pártszinten történő érintkezések is, s vonatkozik ez a minisztériumok, társadalmi szervezetek és a testvérmegyék kapcsolatára is. Sokoldalú a két ország együttműködése külpolitikai kérdésekben: a Szovjetunió és Magyarország megegyező nézeteket vall a legfontosabb nemzetközi kérdések tekintetében. Emellett a Varsói Szerződésen belül is cselekvő és céltudatos politikát valósítanak meg az új politikai gondolkodásmód jegyében, a nemzetközi béke, a biztonság és az együttműködés megszilárdítása érdekében. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok áttekintésénél a szovjet szóvivő megállapította, hogy a meglévő nehézségek ellenére jelentős az együttműködés: a Szovjetunió változatlanul Magyarország legfontosabb partnere, 30 százalékkal részesedik a külkereskedelmi forgalomból, míg a szovjet fél szempontjából Magyarország az ötödik legfontosabb külkereskedelmi partner, hatszázalékos részesedéssel. 1988-ban az árucsereforgalom összértéke 9,4 milliárd rubel volt. Eddig 220 magyar és ugyanennyi szovjet vállalat létesített közvetlen kapcsolatokat egymással, 13 közös vállalat, 2 nemzetközi egyesülés alakult, s 17 tudományos kollektíva kötött szoros együttműködési megállapodást. Perfiljev utalt arra, hogy folyik a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés hosszútávú, 15-20 évre szóló koncepciójának kidolgozása a két ország között. Az ideológiai, tudományos és kulturális kapcsolatokra áttérve a szóvivő méltatta az 1988 novemberében elfogadott komplex együttműködési program jelentőségét, s szólt arról is, hogy áprilisban Moszkvában - habár egyelőre ideiglenes helyen - megnyitja kapuit a magyar kulturális, tudományos és információs központ, és az ungvári egyetem hungarológiai központot hoz létre.(folyt.)
1989. március 21., kedd 15:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|