|
|
|
|
Az Országgyűlés márciusi ülésszaka (2. rész)
|
Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke lesz az előterjesztője két egymást követő napirendnek. Az ÁBMH vezetőjének expozéja nyomán a Parlament megtárgyalja a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény módosításának tervezetét, illetve a sztrájkról szóló törvényjavaslatot. Ez utóbbi törvénytervezet az elmúlt hetekben országszerete élénk társadalmi vitát váltott ki. Számos társadalmi, érdekképviseleti szervezet annak a véleményének adott hangot - s nézetüket több képviselői is osztotta -, hogy a tervezet jelenlegi formájában még nem alkalmas e rendkívül fontos munkavállalói jog megnyugtató szabályozására. Ezért várható, hogy a sztrájktörvény tervezete, illetve annak számos rendelkezése az ülésszakon is heves vitára készteti a törvényhozókat. Elképzelhető, hogy a parlament végül ,,áthidaló,, megoldásként úgy dönt: első olvasatnak tekinti a most beterjesztett törvényszöveget, s a sztrájkjog szabályozásának elveiről rendez vitát. A belkereskedelemről szóló 1968. évi I. törvény módosításának törvényjavaslatát Beck Tamás kereskedelmi miniszter előterjesztése alapján tárgyalja az Országgyűlés, majd a testület tájékoztatót hallgat meg a Budapest-Bécs Világkiállítás előkészítéséről. E napirend előadója ugyancsak a kereskedelmi miniszter lesz. A világkiállítás kiemelkedő jelentőségére utal, hogy a mindinkább a hazai közvélemény érdeklődésének homlokterébe kerülő eseményről öt parlamenti bizottság is véleményt nyilvánít. Tájékoztatót hallgat meg az Országgyűlés a romániai menekültek helyzetéről és a kormány ezzel kapcsolatos további intézkedéseiről. A hazánkban február végéig menedéket keresett több mint 14 ezer romániai állampolgár sorsának alakulásáról Horváth István belügyminiszter ad számot az Országgyűlés előtt. A tervek szerint az utolsó napirendi pontok között tárgyalják a képviselők a Parlament 1989. évi várható programját, majd interpellációk és kérdések zárják az ülésszak munkáját. E tárgykörben is ,,rekordot,, dönt a törvényhozók aktivitása, hiszen az ülészak megnyitását megelőző napig 27 interpelláció és 10 kérdés gyűlt össze. A tervezett napirend előreláthatólag több új vitaponttal egészülhet ki a képviselők indítványai nyomán. Így például indítvány várható a bős-nagymarosi vizlépcső újratárgyalásának ügyében, illetve a gyülekezési jog azon rendelkezésének módosítására, amely tiltja demonstrációk rendezését a Kossuth Lajos téren. (MTI)
1989. március 7., kedd 17:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|