|
|
|
|
A külügyi és honvédelmi bizottság együttes ülése (3. rész)
|
A vitában még hozzászólt Sebők János (Veszprém megye, Tapolca, 12. vk.), Börcsök Dezső (Budapest 38. vk.), Winkler László (Győr-Sopron megye, Mosonmagyaróvár, 8. vk.), Lestárné dr. Varga Mária (Budapest 51. vk.), Tóth Antal (Bács-Kiskun megye, Kalocsa, 16. vk.). A külügyi bizottság ezután a Budapest-Bécs Világkiállítás előkészületeiről hallgatott meg tájékoztatást. Marjai József, a Budapest-Bécs Világkiállítást előkészítő tárcaközi bizottság vezetője elmondta, nemzeti és üzleti vállalkozásról van szó. Két sajátos kultúrájú, történelmi multú nép közös ügyéről. Olyan két ország foghat össze, amelynek kapcsolatai megelőzték a helsinki folyamatot. Ezt is demonstrálná a kiállítás. A kiállítás ösztönzi a külföldi tőke bevonását olyan ágazatokba, melyeknél különben erre nem számíthat az ország. Példának az infrastruktúrát említette. A vitában Sebesi Lászlóné (Békés megye, Gyula, 6. vk.) hangsúlyozta: elismeri a kiállítás fontosságát, de nem érti, hogy a vidék, különösen az ország keleti fele mit profitál ebből. Kárpáti András azt szorgalmazta, hogy mielőbb tisztázzák, milyen terheket ró a költségvetésre a kiállítás. Barcs Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy ülésükön most elsősorban a nemzetközi hatásokat kell figyelembe venni. Ebből a szempontból feltétlenül támogatást érdemel a kiállítás gondolata. Boros László (Budapest, 26. vk.) jobb propagandamunkát sürgetett, mert szerinte a lakosság nagy része a megfelelő információk hiánya miatt ellenzi a csatlakozást. Figyelmeztetett arra a hiányosságra is, hogy Magyarországon igen kevesen beszélnek idegen nyelveket. Méhes Lajos (Budapest, 44. vk.) elismerte, hogy az ország nemzetközi tekintélye szempontjából valóban előnyös a kiállítás, de ez a nagy anyagi teher más fejlesztésektől, így például a feldolgozóipari beruházásoktól veszi el a lehetőséget. Marjai József válaszában hangsúlyozta, hogy megfelelő infrastruktúra nélkül például az ipar, ezen belül a feldolgozóipar igényelt fejlesztése sem valósítható meg. Arra viszont valóban megoldást kell találni - mondotta - hogy ne növekedjék lényegesen a fejlettségbeli különbség Budapest és a vidék, valamint a nyugati és a keleti országrész között. (folyt.köv.)
1989. március 1., szerda 20:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|