|
|
|
|
Az Országgyűlés Kulturális Bizottságának ülése (2. rész)
|
Kettősség jellemezte a testület véleményét a másik napirendi pontként tárgyalt Bécs-Budapest világkiállítással kapcsolatosan is. Somogyi László volt építésügyi és városfejlesztési miniszternek a világkiállítás előkészítési munkálatait ismertető szóbeli kiegészítését követően a hozzászóló képviselők ugyan nem voksoltak a világkiállítás ellen, de - korábbi tapasztalataik alapján - elsősorban kételyeiket fogalmazták meg. Így Zsigmond Attila (Budapest) azt emelte ki, hogy a koncepciót már a jelentkezés pillanatában döntésre kellett volna bocsátani, mert a parlament az esetleges visszalépés következményeinek ismeretében ismét kényszerhelyzetbe kerül. Már most is felfedezhető ugyanis a közvéleményben analógia a bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos országgyűlési döntéssel. A felelősségvállalási kötelezettség oldaláról közelítette meg a kérdést Varga Imre is, aki szerint, mivel teljességgel ismeretlen a bevételi oldal, a képviselők még nem érezhetik illetékesnek magukat a döntésre. Hangsúlyozta: a munkában résztvevő és hozzáértő szakembereknek, köztük a pénzügyi kormányzat képviselőinek kellene inkább - teljes személyes felelősséget vállalva - határozniuk. Kállai Ferenc (országos lista) hangoztatta: ma, amikor a közvélemény az áremelésekkel, az adórendszerrel és az elszegényedés veszélyével foglalkozik, nehéz megteremteni a ,,fogadókészséget,, a világkiállítás iránt, s a lakosság csak akkor nyerhető meg az ügynek, ha pontosan ismeri a várható és még életében élvezhető előnyeit. Bognár Rezső (Hajdú-Bihar megye) annak a véleményének adott hangot, hogy az ország keleti fele háttérbe kerül a fejlesztéseket, beruházásokat illetően. A testület egyébként egyértelműen pozitívan ítélte meg a világkiállítás alapkoncepcióját, hiszen - mint mondták - hazánk elsősorban éppen a kultúra és a tudomány terén tud nemzetközileg is színvonalas értékeket felmutatni. A kulturális bizottság megvitatta az alkotmány korszerűsítésének koncepcióját is. Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes szóbeli tájékoztatójában elsősorban a jogalkotási munka menetrendjét ismertette és azokra az alternatív javasolatokra hívta fel a figyelmet, amelyek kérdésében a márciusi országgyűlésnek kell állást foglalnia. A vitában hozzászólók főként az államforma megnevezésével, az egy-, illetve kétkamarás országgyűléssel, illetve az új címerrel kapcsolatos álláspontjukat fejtették ki. (folyt.köv.)
1989. február 22., szerda 19:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|