|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése (2. rész)
|
Az átalakulási törvény nélkül a magyar gazdaságban csak igen
vontatottan és lassan jöhetnének létre az állami vagyon hatékonyabb
működtetésére új társasági formák - állapították meg a bizottsági
tagok a törvénytervezet koncepciójáról folytatott vitában. Sárközy
Tamás igazságügyminiszter-helyettes hangsúlyozta, hogy nem
feltétlenül szükséges az állami vállalatok gazdasági társaságokká
történő átalakulásáról törvényt alkotni, mert enélkül is
részvénytársaságokká, kft-ké szerveződhetnek. Ha mégis törvény
születik erről, akkor az méginkább elősegíti ezt a folyamatot. A
szövetkezetek számára is egyértelműen lehetővé kell tenni az
átalakulást társaságokká, bár ennek kifejezett ösztönzése nem célja
a kormánynak - mondta. A szövetkezetekre vonatkozó alapelveket
célszerű az átalakulási és a szövetkezeti törvényben egyaránt
rögzíteni.
Dudla József, az ipari bizottság titkára szerint szükség van egy
olyan katalizátorra, amely elősegíti a jelenlegi monolitikus állami
tulajdoni szerkezet vegyes tulajdonrendszerrel való felváltását.
Kelényi Gábor, a Gazdasági Kamara főtitkár-helyettese a
vagyonértékelés nehézségeire hívta fel a figyelmet. A vitában
felszólalók egyetértettek azzal, hogy az állami vállalatok
társasággá alakulása mindig tőke bevonásával járjon együtt, bár
annak nagyságáról megoszlottak a vélemények.
Sárközy Tamás a vállalati törvény módosításának alapelveiről is
tájékoztatta a képviselőket. Ennek kapcsán elmondta: a vállalati
tanácsok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ez azonban
nem jelenti azt, hogy most mindegyiket meg is kellene szüntetni.
Kókai Rudolf (Szolnok megye) szerint korszerűsíteni lehet a
vállalati tanácsok tevékenységét, ám ebből nem szabad kampányt
csinálni.
A reális lehetőségekből induljunk ki, s csak arra vállalkozzunk,
amit meg is tudunk valósítani anélkül, hogy az országban még nagyobb
feszültségek keletkeznének - mondta több képviselő is a
Budapest-Bécs világkiállításról elhangzott tájékoztató kapcsán.
Somogyi László, a világkiállítás ügyeinek koordinátora a rendezvény
kapcsán felmerülő kiadásokat összességében 140 milliárd forintban
jelölte meg. Ebből körülbelül 40 milliárdot tesz ki az az összeg,
ami költségvetési döntést igényel. (folyt.köv.)
1989. február 28., kedd 17:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|