|
|
 |
|
 |
Osztrák miniszterek a világkiállításról (1.rész)
|
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 1989. február 24. péntek (MTI-tud) - Az 1995-re tervezett osztrák-magyar világkiállítás egy új európai fejlődés kifejezője. Közös megrendezése az eltérő társadalmi rendszerű országok együttműködésének fontos jelképe lesz - jelentette ki Heinrich Neisser osztrák kancellári hivatali miniszter. A politikus, aki az osztrák kormányban jelenleg a világkiállítás ügyeinek megbízottja, Robert Graf gazdasági miniszterrel együtt nyilatkozott a Die Presse című bécsi napilapnak a rendezvény előkészületeiről és várható eredményeiről, s állásfoglalásukat az újság pénteken közölte.
Neisser szorgalmazta, hogy mielőbb alakítsák meg azt az osztrák
gazdasági társaságot, amely a kiállítás ausztriai részének
megtervezésével, kivitelezésével, majd üzemeltetésével foglalkozik.
Mint mondotta, ha májusban vagy novemberben döntés születik az
expo-rendezési jog Ausztriának és Magyarországnak való
odaítéléséről, mindjárt utána meg kell oldani az előkészítés
irányításának személyi kérdéseit, s megegyezésre kell jutni a
pénzügyekben is. Egyelőre tisztázatlan, hogy mit kell voltaképpen
építeni és a költségekről is csak előzetes becslések vannak. Ezek
szerint a teljes költség várhatóan nem lesz több tizenöt milliárd
schillingnél. A kiállítás üzemeltetése két-két és fél milliárdba
kerül, de ezt fedezni fogják a belépési díjak és a szponzori
hozzájárulások. Az infrastruktúrára fordítandó kiadások voltaképpen
az amúgyis indokolt beruházások előrehozatalát jelentik, akár az
egyik bécsi metróvonal meghosszabbításáról, akár a magyar-osztrák
vasúti összeköttetés javításáról van szó. ,,A Budapest felé vezető
autópályára a két ország közötti idegenforgalom növekedése miatt
szintén szükség van a világkiállítás nélkül is,, - közölte a
miniszter. Hangoztatta továbbá, hogy a kiállítási létesítmények
későbbi hasznosításának ugyancsak fontos szerepe lesz a beruházások
visszatérülésében. Véleménye szerint az expo befejeződése után
épületeiben kelet-nyugati pénzügyi és kereskedelmi központot lehetne
létrehozni. (folyt.)
1989. február 24., péntek 15:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A vezetők egy része nem akarta elfogadni a március 23-i választást. A tagság döntő többsége nem tartott velük. Általában „mini frakció”-nak nevezték őket. Szóvivőjük Bejczy Sándor volt, aki egy nyilatkozatban vitatta a március 23.-án megválasztott Intéző Bizottság legitimitását."
III/III jelentés FKgP/Magyar Nemzet cikkről egy oldal
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Hallgatva a tegnapi kommentárt, Berecz János nem más, mint a kaméleon meg a tengeri uborka közösüléséből megszületett kommunista hüllő Magyarországon ez a szó, hogy kommunista, kezd undorítóbbat jelenteni, mint az, hogy szar. /LETESZI./ NŐI HANG/ Miért kellett Elbert Jánosnak meghalni? és miért volt ilyen titokzatos körülmény, igaz-e, hogy a fia politikai okok miatt lett öngyilkos és igaz-e, hogy Elbert Jánost meggyilkolták Siófokon? Köszönöm."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|