 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER:
Ceausescu-gyásznap - felhívás
"Felolvassuk a Románia Libera nyilatkozatát:
"1965. március 23-a a román nemzet történelmének legfeketébb
napjává lett. Ezen a napon választották Nicolae Ceausescut
főtitkárrá, ekkor vette át a hatalmat....
Fivéreink és nővéreink, románok, magyarok, németek! Mindannyian,
akik reszkettek, ha megláttok egy kék egyenruhát, egységesnek kell
lennünk! Eljött a pillanat, hogy ne féljünk többé szomszédainktól.
Senki nem tilthatja meg nekünk, hogy március 23-ikán gyászruhába
öltözzünk. Szolidárisak vagyunk a Nicolae Ceausescuhoz, a Román
Kommunista Párt hat egykori vezetője által intézett levél
aláíróival. Kegyelettel fogunk adózni a brassó-pojániai politikai
öngyilkosság áldozatának.
Száműzetésbeli románok! Fölhívunk benneteket, hogy március 23-án
küldjetek részvét-táviratot Románia Szocialista Köztársaság
nagykövetségeinek és mindannyian viseljétek a gyász jeleit."
OS:
Tiltakozó kirándulás Nagymarosra
"A Bajcsi Zsilinszky Baráti
Társaság Környezetvédő Csoportja, a Duna mozgalmak és független
szervezetek részvételével tiltakozó kirándulást szervez a nagymarosi
vízlépcső építéséhez 1989. április 3-án."
|
|
|
|
|
|
 |
A sztrájktörvényről
|
London, 1989. március 22. (BBC, Panoráma) A magyar Országgyűlés
elfogadta azt a törvényt, amellyel az ország történetében először
szabályozzák a dolgozók sztrájkjogát. A kormány törvényjavaslatát
mind a független, mind a hivatalos szakszervezetek megszorító
jellegűnek ítélték meg, és most - mint budapesti tudósítónk Sally
Ackroyd jelenti - az országgyűlési képviselők egy alaposan
módosított sztrájktörvényt fogadtak el.
A kormány a tavalyi év végén vetette fel először a sztrájkjog
törvényesítésének kérdését, amikor a vezetőség nagy
sztrájkhullámtól tartott. A bányászok több mint 30 év után először
szüntették be a munkát, és miközben az árak tovább emelkedtek, az
életszínvonal pedig tovább csökkent, a kormány attól tartott, hogy
országszerte tiltakozó sztrájkokra kerül sor.
A kormány javaslata szigorú korlátokhoz kötötte a sztrájkjogot, és
a javaslat kemény bírálatot váltott ki - előbb az újonnan alakuló
független szakszervezetek körében, majd a hivatalos
szakszervezetben is, amely azelőtt kommentár nélkül elfogadta a
kormány politikáját.
A szakszervezetek felrótták, hogy a sztrájktörvény nincs
összhangban az idevonatkozó nemzetközi szabályokkal. A
törvényjavaslatról szóló viták sokáig elhúzódtak, és a
kompromisszumos megoldás csak tegnap, az országgyűlési ülés
előestéjén alakult ki.
A kormány végül is beleegyezett abba, hogy a független
szakszervezetek is jogot kapjanak sztrájk szervezésére.
Szervezhetnek szolidaritási sztrájkokat is, amelyeket a kormány
eredetileg törvényen kívül akart helyezni. Módosították a
közszolgáltatások sztrájkjaira vonatkozó tételeket is.
Nagy Sándor, a hivatalos szakszervezetek vezetője arról
biztosította az Országgyűlést, hogy a dolgozók csak végső esetben
élnek a sztrájkjoggal. Mint mondta: a szakszervezetek szeretnék, ha
az országban anarchia nélkül játszódna le a demokratikus
átalakulás, és a szakszervezetek éppen úgy igyekeznek képviselni a
társadalom érdekeit, mint ahogyan feladatuknak tartják tagjaik
érdekeinek képviseletét. +++
1989. március 22., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, itt Mádi István beszél. Szép Zoltán urnak feladtam 162-es feladási számon a schwechati postán a neki szóló csomagot, 9 óra 30 perckor. Viszonthallásra.
NŐI HANG/ Jónapot kivánok, érdeklődni szeretnék, hogy mi az esélyem Ausztriába - édesanyám Ausztriában született tehát osztrák származású az egész család. Már nem birjuk elviselni Magyarországon az életet, szeretnénk Ausztriába menni férjemmel, édesanyámmal együtt. Hol kell jelentkezni és van-e ott úgynevezett németesités, szóval befogadnak-e bennünket, mert édesanyám nagyon beteg. Köszönöm szépen, a viszonthallásra.
LEMEZKIVÁNSÁG."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Megalakult és megkezdte működését az Eötvös Lóránt Tudományegyetem büntetőjogi tanszékén az Ellenzéki Kerekasztal az EKA. A tagszervezetek az alábbiak voltak: Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, Magyar Demokrata Fórum, FIDESZ, Független Jogász Fórum, Független Kisgazdapárt, Magyar Néppárt, Szabad Demokraták Szövetsége, Szociáldemokrata Párt, Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája, megfigyelői státuszban. A március 22.-i alakuló ülésen az egyes pártokat, illetve szervezeteket az alábbi személyek képviselték: Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság - Vígh Károly, FIDESZ: Kövér László, Orbán Viktor, Független Jogász Fórum: Bártfay Pál György, Kónya Imre, Sándorfi György, Független Kisgazdapárt: Boross Imre, Magyar Demokrata Fórum: Gergely Andor, Szabad György, Magyar Néppárt: Varga Csaba, Szabad Demokraták Szövetsége: Magyar Bálint, Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája: Bruszt László, Vitézi László, Szociáldemokrata Párt: Révész T. Mihály."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|