|
|
|
|
|
|
|
|
SZER:
Ceausescu-gyásznap - felhívás
"Felolvassuk a Románia Libera nyilatkozatát:
"1965. március 23-a a román nemzet történelmének legfeketébb
napjává lett. Ezen a napon választották Nicolae Ceausescut
főtitkárrá, ekkor vette át a hatalmat....
Fivéreink és nővéreink, románok, magyarok, németek! Mindannyian,
akik reszkettek, ha megláttok egy kék egyenruhát, egységesnek kell
lennünk! Eljött a pillanat, hogy ne féljünk többé szomszédainktól.
Senki nem tilthatja meg nekünk, hogy március 23-ikán gyászruhába
öltözzünk. Szolidárisak vagyunk a Nicolae Ceausescuhoz, a Román
Kommunista Párt hat egykori vezetője által intézett levél
aláíróival. Kegyelettel fogunk adózni a brassó-pojániai politikai
öngyilkosság áldozatának.
Száműzetésbeli románok! Fölhívunk benneteket, hogy március 23-án
küldjetek részvét-táviratot Románia Szocialista Köztársaság
nagykövetségeinek és mindannyian viseljétek a gyász jeleit."
OS:
Tiltakozó kirándulás Nagymarosra
"A Bajcsi Zsilinszky Baráti
Társaság Környezetvédő Csoportja, a Duna mozgalmak és független
szervezetek részvételével tiltakozó kirándulást szervez a nagymarosi
vízlépcső építéséhez 1989. április 3-án."
|
|
|
|
|
|
|
Március 15.
|
(Hanák Tibor) München, 1989. március 17. (SZER, Nemzetközi sajtószemle) - Az osztrák lapok egy része nagy kiértékeléseket közöl a magyar nemzeti ünnep idei lefolyásáról. Arthur Meyer szinte megrója az osztrákokat, hogy azt képzelték, március 15-ikén majd elfogja a vásárlási láz a magyarokat. A történelmet írták ezen a napon, és nemzetként lépnek fel. Március 15. a rezsimnek és az ellenzéknek egyaránt a demokratizálási folyamat nagy próbája volt. Azt is tudják a magyarok, hogy a kiegyezéshez, 1867-hez csak a környező népekkel együtt juthatnak el, ezért követeltek szabadságot Václav Havelnak - írja. Majd rámutat Ausztria szerepére, mely most háttérbe szorult, mert nem az osztrákok adtak példát a magyaroknak, hanem a magyarok az osztrákoknak. És itt utal a nagymarosi erőmű kérdésére, melynek megépítését nem Ausztria, hanem a magyar ellenzék gátolja meg, de már nem környezetvédelmi és gazdasági, hanem politikai okokból. Martos Péter a Die Pressében 4 hasábos cikket szentel március 15-e kiértékelésére. Szerinte a budapesti kormány szóvivőjének meg kell változtatnia azt a véleményét, hogy a magyar ellenzék még nem érett a választásokra. A nemzeti ünnep lefolyása az ellenzék mellett szól - állapítja meg Martos; Péter a bevezetőben. A kormány idegeskedett ezen a napon, mely ezúttal a népé volt. Az ellenzék és a kormány abban egyetért, hogy ami Magyarországon ma történik, az fordulat, csak mindegyik mást ért fordulaton. A kommunista vezetés szeretné úgy beállítani a dolgot, hogy a változás már Kádár János leváltásával megtörtént, s nem vitatja, hogy az ellenzéknek lenne tömegbázisa. Ugyanezt mondhatja azonban az ellenzék is, hamarosan csak egy párt lesz az MSZMP a többi között. A kommunista vezetésnek nem maradt más hátra, mint kitartásra inteni a párttagokat, őrizni a hatalmat. Itt van a voltaképpeni választóvonal - állapítja meg Martos Péter a Die Pressében. A heterogén ellenzék március 15-én megmutatta, hogy együtt tud menetelni, és nem hagyja magát a kommunistáktól korlátozni, nem elégszik meg a látszatdemokráciával. Nincs távol az a jövő, melyben a kommunistákon kívül más pártok jelenlétével is számolni kell, és ez megcáfolja azt a beállítást, hogy az ellenzék soraiban nincs senki, akinek át lehetne adni a hatalmat - írja Martos Péter a Die Pressében. - Az 1848-as forradalom idei megünneplésének politikai tanulságait fejtegeti mai cikkében a Le Monde kommentátora is. Nyitrai Jánost hallják Párizsból. - A párt, jelenti a mértékadó Le Monde tudósítója Budapestről, a nála sokkal nagyobb tömegeket megmozgatott ellenzéki csoportokkal szemben vesztett. Ilyen gyenge teljesítmény ellenére azért elégedett lehet azzal, hogy - akárcsak felületes - konszenzust váltott ki a nacionalizmusra játszva, ami Magyarországon kétségbe vonhatatlanul melegedőben lévő érték. A hatalom gondolatmenete a Le Monde tudósítója szerint a következő. - A szociológia többé senkit nem érdekel. Ezen ne múljék, ne beszélünk többé róla! Megszüntetjük a vörös zászlókat, és a hangsúlyt olyan nagyszerű témákra helyezzük, mint Erdély, a háromszínű kokárdák, a pluralizmus és a függetlenség, még ha mindezt másképpen is értelmezzük, mint általában a lakosság. Nyers Rezső azt kívánta, hogy március 15-e a magyarok egységének egyik tényezője és egy nemzeti közmegegyezés kiinduló pontja legyen. Ez - állapítja meg a francia újságíró - egyfajta manipulációs átvételhez hasonlít. De a lényeg az, hogy párhuzamosan a párt megőrzi a hatalom minden kulcspozícióját. Az ellenzék pedig, mivel nem akarja veszélyeztetni a többpártrendszer felé vivő bizonytalan menetet, és mivel munkásbázis hiányától szenved, egyelőre nem kívánja siettetni a dolgokat - eddig a Le Monde tudósítója az idei magyar március 15-e politikai tanulságáról. +++
1989. március 17., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, itt Mádi István beszél. Szép Zoltán urnak feladtam 162-es feladási számon a schwechati postán a neki szóló csomagot, 9 óra 30 perckor. Viszonthallásra.
NŐI HANG/ Jónapot kivánok, érdeklődni szeretnék, hogy mi az esélyem Ausztriába - édesanyám Ausztriában született tehát osztrák származású az egész család. Már nem birjuk elviselni Magyarországon az életet, szeretnénk Ausztriába menni férjemmel, édesanyámmal együtt. Hol kell jelentkezni és van-e ott úgynevezett németesités, szóval befogadnak-e bennünket, mert édesanyám nagyon beteg. Köszönöm szépen, a viszonthallásra.
LEMEZKIVÁNSÁG."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Megalakult és megkezdte működését az Eötvös Lóránt Tudományegyetem büntetőjogi tanszékén az Ellenzéki Kerekasztal az EKA. A tagszervezetek az alábbiak voltak: Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, Magyar Demokrata Fórum, FIDESZ, Független Jogász Fórum, Független Kisgazdapárt, Magyar Néppárt, Szabad Demokraták Szövetsége, Szociáldemokrata Párt, Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája, megfigyelői státuszban. A március 22.-i alakuló ülésen az egyes pártokat, illetve szervezeteket az alábbi személyek képviselték: Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság - Vígh Károly, FIDESZ: Kövér László, Orbán Viktor, Független Jogász Fórum: Bártfay Pál György, Kónya Imre, Sándorfi György, Független Kisgazdapárt: Boross Imre, Magyar Demokrata Fórum: Gergely Andor, Szabad György, Magyar Néppárt: Varga Csaba, Szabad Demokraták Szövetsége: Magyar Bálint, Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája: Bruszt László, Vitézi László, Szociáldemokrata Párt: Révész T. Mihály."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|