|
|
|
|
|
|
|
|
SZER:
Ceausescu-gyásznap - felhívás
"Felolvassuk a Románia Libera nyilatkozatát:
"1965. március 23-a a román nemzet történelmének legfeketébb
napjává lett. Ezen a napon választották Nicolae Ceausescut
főtitkárrá, ekkor vette át a hatalmat....
Fivéreink és nővéreink, románok, magyarok, németek! Mindannyian,
akik reszkettek, ha megláttok egy kék egyenruhát, egységesnek kell
lennünk! Eljött a pillanat, hogy ne féljünk többé szomszédainktól.
Senki nem tilthatja meg nekünk, hogy március 23-ikán gyászruhába
öltözzünk. Szolidárisak vagyunk a Nicolae Ceausescuhoz, a Román
Kommunista Párt hat egykori vezetője által intézett levél
aláíróival. Kegyelettel fogunk adózni a brassó-pojániai politikai
öngyilkosság áldozatának.
Száműzetésbeli románok! Fölhívunk benneteket, hogy március 23-án
küldjetek részvét-táviratot Románia Szocialista Köztársaság
nagykövetségeinek és mindannyian viseljétek a gyász jeleit."
OS:
Tiltakozó kirándulás Nagymarosra
"A Bajcsi Zsilinszky Baráti
Társaság Környezetvédő Csoportja, a Duna mozgalmak és független
szervezetek részvételével tiltakozó kirándulást szervez a nagymarosi
vízlépcső építéséhez 1989. április 3-án."
|
|
|
|
|
|
|
A parlament ülése
|
München, 1989. március 12. (SZER, Világhíradó) - Kemény István az Országgyűlés ülésszakára tekint vissza, és von le néhány következtetést. - Három lényeges dolog történt a parlament eheti ülésén. A legfontosabb közülük a Nagymarosra vonatkozó döntés. Ez ugyan nem a parlament döntése volt, hanem a kormányé, bejelentésére azonban a parlament ülésén került sor. A kormány kész megvizsgálni a nagymarosi beruházásról tartandó népszavazás lehetőségét - mondta Németh Miklós. Hozzátette, hogy tanulmányozzák a népszavazás előkészítésének módját, és az eredményt a népszavazásról általában szóló törvénytervezetével együtt májusban, vagy júniusban a parlament elé terjesztik, a későbbiekben pedig megígérte, hogy addig is lassítják az építkezés ütemét. A kormány és a politikai vezetés tehát félig beleegyezett abba, amit oly hosszú ideig követeltek tőle, és amitől az elmúlt öt hónapban egymást követő nyilatkozatokban mereven elzárkózott. A fordulatban bizonyosan szerepet játszott a 120 ezer aláírás, és az a kitartó harc, amelyet független gondolkodású emberek évek óta folytatnak a katasztrófa elhárításáért. Még nagyobb szerepet játszott a közvéleményben végbement átalakulás, illetőleg ennek az átalakulásnak láthatóvá válása. Már a szeptemberi 30 ezres tüntetésnek elegendőnek kellett volna lennie ahhoz, hogy Grósz Károlyék észhez térjenek. Nem volt elég. Megrendezték a parlament októberi ülését, amelyen bizalmi kérdéssé tették a vízlépcsőt. Az eredmény botrány és kudarc volt. Arad után a Grósz-kormány második nagy kudarca. Az emberek hallgatták a rádiót, nézték a televíziót, és arra döbbentek rá, hogy ebben a kormányban és ebben a parlamentben nem bízhatnak. A vízlépcsős szavazásnak szinte másnapján vetette fel a Demokrata Fórum, hogy az Országgyűlés oszlassa fel önmagát, és írjon ki új választásokat. Az azóta eltelt hónapokban tudta meg lassan majdnem mindenki, hogy Csehszlovákia nem indította be a szennyvíztisztító- berendezéseket, és hogy a Tudományos Akadémia kezdettől fogva ellenezte a vízlépcsőt - ami egyszeriben nevetségessé tette azt az érvelést, hogy csak hozzá nem értő laikusok ellenzik az erőművet. A fordulathoz azonban még egy tényezőre volt szükség, arra, hogy a vezetésen belül erősebbé válljanak a józanabb politikusok. Láthattuk ennek jelét a többpártrendszerre vonatkozó februári KB- határozatban, és a márciusi KB-ülés vitájában. Ma persze még nem tudjuk, hogy lesz-e népszavazás Nagymarosról - és ami ugyanolyan fontos: hogy lesz-e lassítás az építkezésen? Annyi azonban bizonyos, hogy felfigyeltek a közvélemény átalakulására. A második fontos esemény Stadinger leváltása, és hat képviselőnek a képviselői mandátumról való lemondása. A Heti Világgazdaság figyelmeztet arra, hogy a politikai vezetésnek is érdekében áll a parlament összetételének módosulása, mert ez elősegíthetné, hogy a képviselőház 1990-ig meg tudja őrizni mandátumát. Ezzel kapcsolatban idézi Márton Jánost, aki azt mondta, hogy 30-40 képviselő visszavonulásával a magyar képviselőház nem volna rosszabb, mint a világon bármely más parlament. Ez ugyan égbekiálltó ostobaság, de annyi igaz, hogy az említett visszavonulás valamit javítana a jelenlegi szégyenletes helyzeten. A harmadik fontos esemény a sztrájktörvény megtárgyalásának elhalasztása. Ez a jobb érzettel rendelkező képviselőknek, de még- inkább az alternatív szervezetek szívós harcának köszönhető. Közülük is elsőnek a TDDSZ-t kell említeni. Azt sem szabad elhallgatni, hogy Nagy Sándorék kezdetben jóváhagyásukat adták, ^s lelkes konformizmusukon csak akkor változtattak, amikor észlelték, hogy ebben a kérdésben is van közvélemény. A helyzet világos: Magyarországon jogszabály nem tiltja a sztrájkot. Hivatalos helyről az utóbbi időben többször elhangzott, hogy mindent szabad, amit törvény nem tilt. Jelenleg tehát szabad sztrájkolni. A törvény tervezetét nyilvánvalóan azért készítették el, hogy ezt a szabadságot korlátozzák. +++
1989. március 12., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, itt Mádi István beszél. Szép Zoltán urnak feladtam 162-es feladási számon a schwechati postán a neki szóló csomagot, 9 óra 30 perckor. Viszonthallásra.
NŐI HANG/ Jónapot kivánok, érdeklődni szeretnék, hogy mi az esélyem Ausztriába - édesanyám Ausztriában született tehát osztrák származású az egész család. Már nem birjuk elviselni Magyarországon az életet, szeretnénk Ausztriába menni férjemmel, édesanyámmal együtt. Hol kell jelentkezni és van-e ott úgynevezett németesités, szóval befogadnak-e bennünket, mert édesanyám nagyon beteg. Köszönöm szépen, a viszonthallásra.
LEMEZKIVÁNSÁG."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Megalakult és megkezdte működését az Eötvös Lóránt Tudományegyetem büntetőjogi tanszékén az Ellenzéki Kerekasztal az EKA. A tagszervezetek az alábbiak voltak: Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, Magyar Demokrata Fórum, FIDESZ, Független Jogász Fórum, Független Kisgazdapárt, Magyar Néppárt, Szabad Demokraták Szövetsége, Szociáldemokrata Párt, Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája, megfigyelői státuszban. A március 22.-i alakuló ülésen az egyes pártokat, illetve szervezeteket az alábbi személyek képviselték: Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság - Vígh Károly, FIDESZ: Kövér László, Orbán Viktor, Független Jogász Fórum: Bártfay Pál György, Kónya Imre, Sándorfi György, Független Kisgazdapárt: Boross Imre, Magyar Demokrata Fórum: Gergely Andor, Szabad György, Magyar Néppárt: Varga Csaba, Szabad Demokraták Szövetsége: Magyar Bálint, Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája: Bruszt László, Vitézi László, Szociáldemokrata Párt: Révész T. Mihály."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|