Rendszerváltás és az MTI

	Kerekasztal
(Torday Vilmos) London, 1989. március 11. (BBC) - A magyar Országgyűlésben szerdán körvonalazta Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter az új alkotmánytervezetet. Milyen jellegű társadalmi és állami berendezkedés az, amelyet az új alkotmány biztosítani fog Magyarországon? Melyek a fő célkitűzései, mi az alkotmány fő feladata és szerepe? Erről beszélget a mai kerekasztal-társaság. Magyarországról telefonnál dr. Bihari Mihály alkotmányjogász és politológus, aki közreműködött az alkotmánytervezet megszövegezésében, Krassó György, a londoni Magyar Október Sajtószolgálat szerkesztője, valamint munkatársunk, Siklós István. Induljunk ki talán abból a kérdésből, hogyan lehet elkerülni egy 22-es csapda jellegű helyzetet az új demokratikus alkotmány törvényerőre emelkedésénél, hiszen az alkotmányt végsősoron az Országgyűlésnek kell jóváhagynia, és az alkotmány egyik feladata: demokratikussá formálni a jelenleg még nem demokratikus Országgyűlést. Következésképp hogyan fogadhatja el az alkotmány által meghatározott demokratikus testület az alkotmányt, mielőtt még az Országgyűlés maga valóban demokratikus intézmény lenne? Hogyan lehet elkerülni az ebben rejlő belső ellentmondást? Bihari Mihály. - Ha még tovább sarkítjuk a kérdést, akkor úgy is feltehető: elképzelhető-e az, hogy egy nem demokratikus módon megválasztott parlament egy demokratikus tartalmú jogszabályt, alkotmányt elfogad? Ez a dilemma lényege. Én úgy gondolom, hogy természetesen jobb lett' volna egy alkotmányozó nemzetgyűlést összehívni, és ezzel az új alkotmányozó nemzetgyűléssel kellett volna elfogadtatni az új alkotmányt. Ez az alkotmányozó nemzetgyűlés feltehetően jobban reprezentálta volna a magyar társadalom politikai tagoltságát, beleértve az új alternatív politikai szervezeteket is. Ez a parlament biztos, hogy szerintem szakszerűbb, politikailag felelősségteljesebb és progresszívebb alapon vitázott volna, illetve döntött volna az alkotmány szövegéről. Azonban - bár én magam például tavaly ősszel ennek híve voltam, többször erről nyilatkoztam, leírtam, hogy egy alkotmányozó nemzetgyűlést kellene ez év tavaszán, lényegében márciusban létrehozni - én úgy gondolom, hogy efelett elment az idő. Most már egy alkotmányozó nemzetgyűlést - figyelembe véve azt, hogy jövő nyáron országgyűlési választások lesznek, ha minden jól megy -, már nem lehet megszervezni, illetve összehívni. Hiszen az alkotmányozó. nemzetgyűlés megválasztását vagy forradalmi helyzetben képzelhető el, és akkor nagyon gyorsan meg kell választani, vagy pedig versengő pártok közötti szabad választás alapján. A pártok jelenleg megítélésem szerint még nem alkalmasak arra, hogy választási pártként önálló választási programmal és több tucat vagy száz képviselőjelöltet állítva versengjenek. Ezért ebből a sajátos ellentmondásból, nevezetesen, hogy egy demokratikus tartalmú és alapállású alkotmányt egy lényegileg az ország politikai tagoltságát már nem képviselő, nem reprezentáló országgyűléssel kell elfogadtatni, megítélésem szerint ezt ma már csak úgy lehet feloldani, hogy igenis nyomást kell gyakorolni minden demokratikus eszközzel erre a parlamentre, hogy ez a parlament ez év végéig, feltehetően ez év decemberében, egy jól induló alkotmányt, demokratikus tartalmú alkotmányt fogadjon el. Ezt a parlamentet már olyan sok esetben megerőszakolták rossz döntések elfogadására kényszerítették - akár az elmúlt évben is, gondoljunk a Bős-Nagymaros ügyében hozott szavazásra, vagy gondoljunk a személyi jövedelemadóra vagy jó néhány személyi kinevezési kérdésre -, hogy talán az adminisztratív és politikai nyomást most jó cél érdekében lehet használni és hasznosítani ezzel az Országgyűléssel szemben. Én úgy gondolom, hogy ez az Országgyűlés nem izolált sziget a magyar politikai társadalomban, tehát - bár lényegesen a személyi összetétele, a lemondások, visszahívások és a többik ellenére nem változott ez a parlament 1985 óta és feltehetően nem is fog lényegesen változni - olyan külső nyomás alá helyezhető a közvélemény, a különböző protopártok és az alternatív politikai mozgalmaknak a megjelenésével, véleménynyilvánításával, illetve azzal, hogy egy nagyon jól felkészült szakmai bizottságok hálózata segíti az Igazságügyi Minisztérium tevékenységét, hogy elképzelhetően jó alkotmányt fog elfogadni ez az Országgyűlés. - Hogy látod ezt a kérdést, Krassó György? - Bihari Mihály minden érvével egyetértek, de a következtetésével nem. Sőt úgy érzem, hogy azok ellentmondásban állnak az érveivel. Lényegében azt mondta el, amit én is elmondtam volna. Ez az Országgyűlés nem a társadalmat, nem a magyar népet reprezentálja, hanem az uralkodó pártot, az MSZMP-t, még akkor is, ha van néhány tiszteletreméltó kivétel a képviselők között. Ez az Országgyűlés természetesen hozhat jó alkotmányt, de csak hozhat, és egy ilyen nagy jelentőségű kérdésben - például a mostani alkotmány már 40 éve van érvényben - nem hiszem, hogy szerencsejátékosok lehetünk. Másrészt, ha valóban jó alkotmányt hoz, akkor is ezt az uralkodó osztály vagy uralkodó párt kegyelméből fogja a magyar nép megkapni, és én úgy gondolom, az emberek, a társadalom öntudatához nagyon szükséges, hogy valami olyan jöjjön létre, amit ők maguk vagy az ő maguk képviselői alkottak. Ezért én mindazokból az érvekből, melyeket nem ismétlek meg, két következtetést tudnék levonni. Az egyik az, hogy mégis összehozni egy alkotmányozó nemzetgyűlést. Bihari Mihály végig a "volna" szót használta. Én nem tudom, hogy ez lefutott kérdés-e. Végül is nemcsak pártok versenghetnek, hanem területenként lehetnek egyéni jelöltek - függetlenül attól, hogy milyen pártállásúak -, és ez talán az általa említett forradalmi helyzethez jobban hasonlítana, ahol a helyi lakosok maguk döntenék el, hogy kiben bíznak meg. A másik megoldás az lenne, hogy elhalasztani az alkotmány elfogadását későbbre és egy valóban demokratikusan - remélem, valóban demokratikusam - megválasztott parlament elé tárni. Nem hiszem, hogy annyira kerget a tatár az alkotmánnyal, inkább más törvények megalkotására lenne most szükség. - Siklós István? - Nagyon vonzó az, amit Bihari Mihály mondott, de én is úgy gondolom, hogy - és itt csatlakozom tulajdonképpen Tamás Gáspár Miklóshoz, aki a BBC-nek adott interjújában ezt kifejtette -, hogy jobb lenne alkotmány nélkül tovább vinni a dolgokat, semmint egy rossz alkotmányt vagy nem kielégítő alkotmányt elfogadtatni ezzel a nem demokratikusan megválasztott parlamenttel. Tehát én is azt gondolom, hogy talán nagyobb hasznára lenne az országnak, ha várakoznánk egy olyan időre, amikor olyan országgyűlése van az országnak, amely elfogadhat egy alkotmányt. De felmerül bennem az a kérdés is: egyáltalán szükség van-e arra, hogy alkotmánya legyen az országnak, hogy demokratikus fejlődés legyen Magyarországon. A demokratikus fejlődés elképzelhető alkotmány nélkül is. Tehát tulajdonképpen meg kellene teremteni azt az állapotot, amikor demokratikus intézmények léteznek, amikor elválasztjuk a törvényhozó és a végrehajtó hatalmat, amikor független bíróságok mondanak ítéletet vitás kérdésekben - mindehhez nem kell alkotmány. - Hogy látja ezt Bihari Mihály? - Tulajdonképpen igazat adok Krassó Györgynek abban, hogy nem kellene ennyire szorgalmazni az új alkotmányt. Mert nem a jelenleg hatályos alkotmány az akadálya a demokratizálódásnak. Egy csomó minden demokratikus lépést meg lehet lépni a jelenlegi alkotmány keretein belül is, hiszen ez az alkotmány, amely valóban 1949-ben született - 1972-ben történt jelentősebb módosítás rajta -, annyira keretjellegű és annyira elvont, inkább ideológiai tételeknek a sorozata, semmint jogi tilalmak vagy jogi garanciáknak a foganata, hogy nem ez a fő akadálya a demokratizálódásnak. Például a többpártrendszer, a demokratikus többpártrendszer megteremtése megtörténhet a jelenleg hatályos alkotmány keretein belül az új egyesülési törvény, illetve a nyárra elkészítendő párttörvény alapján. Tulajdonképpen egy vonatkozásban kellene az alkotmányt módosítani: az alkotmány 3. paragrafusából el kellene hagyni azt a tételt, hogy a társadalom vezető ereje a munkásosztály marxista-leninista pártja. Ezt a paragrafust, hogyha kihagynák az alkotmányból, akkor például a demokratikus többpártrendszer megteremtésének semmiféle jogi akadálya nem lenne. Vagy például az emberi szabadságjogok garantálása szempontjából, amit én kétféleképpen tudok elképzelni: vagy úgy, hogy az alkotmány önálló fejezetében első vagy második fejezetében felsorolják az összes emberi szabadságjogot - nemcsak felsorolják, hanem jogi garanciákkal övezik annak érvényesülését -, ez az egyik megoldás. Én ennek vagyok a híve, hogy ez az alkotmányban történjen meg. El tudok képzelni olyan megoldást is, hogy egy fennálló törvény szülessen az emberi jogokról. Ezt az alkotmányt például vagy egy ilyen alkotmányos erejű jogszabályt a jelenlegi alkotmány mellett is meg lehetne csinálni, hiszen a jelenleg hatályos alkotmány azt mondja ki, hogy a Magyar Népköztársaság tiszteletben tartja az emberi jogokat. Többet sajnos nem mond az emberi jogokról. Tehát például az emberi szabadságjogok kimerítő és garanciális szabályozásának nem az alkotmány, nem a jelenleg hatályos alkotmány az akadálya. Vagy például itt van a köztársasági elnök intézménye. A Népköztársaság Elnöki Tanácsáról önálló fejezet szól az alkotmányban. Ezt a fejezetet egyszerűen ki kell hagyni, és a köztársasági elnöki intézményt, illetve az erről szóló szabályt kell ennek a fejezetnek a helyébe tenni. Tehát még ilyen jelentős, az államformát és egy ponton túl pedig az államhatalmi ágak egymáshoz való viszonyát megváltoztató új intézmény bevezetéséhez sem feltétlenül szükséges új alkotmány. Egyetértek azokkal a véleményekkel, Krassó Györgyével és Siklós Istvánéval is, hogy tulajdonképpen nem a jelenleg hatályos alkotmány a fő akadálya a demokratikus kibontakozásnak. Tehát bizonyos értelemben én is elfogadom azt, ha el lehetne érni - és ez most már pártközi tárgyalásokat jelent -, hogy pártközi tárgyalásokon megegyezés születhetne abban, ne sürgesse annyira az MSZMP az új alkotmány elfogadását, hanem a jövő évi választásokat mondjuk június-júliusról hoznák előre márciusra. Az új választások után összeülő Országgyűlés, amely nem feltétlenül kell, hogy egy célra összejött Országgyűlés úgynevezett alkotmányozó Országgyűlés legyen, hanem egy rendes, szabad választásokon versengő többpártrendszer mellett megválasztott Országgyűlés legyen, és ez az Országgyűlés hozza meg az új alkotmányt. Sajnos úgy tűnik, hogy a jelenlegi politikai vezetés politikai kérdést csinál abból, hogy még ezzel az Országgyűléssel fogadtassa el az alkotmányt. Nem tudom, hogy meg lehet-e győzni a jelenlegi politikai vezetést arról, hogy ne a jelenlegi Országgyűlés fogadja tel az új alkotmányt, hanem a választások után - egy pár hónappal előrehozott választások után - az új Országgyűlés. Ez szerintem nyitott kérdés. Ez elsősorban attól függ, hogy az MSZMP politikai vezetékét meg lehet-e győzni arról, hogy jobb alkotmány születhet. Ne felejtsük el, hogy itt nemcsak egy alkotmányról van szó, hanem az alkotmányhoz kapcsolódó legalább 8- 10 alkotmányos erejű jogszabály elfogadásáról is szó van, tehát hogy jobb alkotmányt és jobb alkotmányos jogszabályokat lehet elfogadtatni egy új parlamenttel, mint a jelenleg működővel. - Nem lehet felfüggeszteni például a jelenleg érvényben lévő alkotmányt átmenetileg, mintegy szimbolizálva azt, hogy most változások vannak, és egyszerűen alkotmány nélkül élni átmenetileg? - Jogtechnikailag megoldható, felfüggeszthető az alkotmány. En nem tudok olyan esetről, hogy békeidőben - tehát nem rendkívüli állapotban, mert rendkívüli állapotban, helyzetben fel szokták függeszteni az alkotmányt, meg a többi jogszabályokat -, éppen egy demokratikus átalakulás időszakában az alkotmányt felfüggesztenék. De hangsúlyozom mégegyszer, hogy szerintem azért nincs szükség az alkotmány felfüggesztésére, mert nem az alkotmány akadályozza a demokratikus kibontakozást - éppen az alkotmány jellege miatt -, hogy nagyon elvont, általános és nem annyira jogszabály, mint inkább ideológiai, politikai jellegű alkotmányunk van. (folyt.) 1989. március 11., szombat
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »