|
|
|
|
|
|
|
|
SZER:
Ceausescu-gyásznap - felhívás
"Felolvassuk a Románia Libera nyilatkozatát:
"1965. március 23-a a román nemzet történelmének legfeketébb
napjává lett. Ezen a napon választották Nicolae Ceausescut
főtitkárrá, ekkor vette át a hatalmat....
Fivéreink és nővéreink, románok, magyarok, németek! Mindannyian,
akik reszkettek, ha megláttok egy kék egyenruhát, egységesnek kell
lennünk! Eljött a pillanat, hogy ne féljünk többé szomszédainktól.
Senki nem tilthatja meg nekünk, hogy március 23-ikán gyászruhába
öltözzünk. Szolidárisak vagyunk a Nicolae Ceausescuhoz, a Román
Kommunista Párt hat egykori vezetője által intézett levél
aláíróival. Kegyelettel fogunk adózni a brassó-pojániai politikai
öngyilkosság áldozatának.
Száműzetésbeli románok! Fölhívunk benneteket, hogy március 23-án
küldjetek részvét-táviratot Románia Szocialista Köztársaság
nagykövetségeinek és mindannyian viseljétek a gyász jeleit."
OS:
Tiltakozó kirándulás Nagymarosra
"A Bajcsi Zsilinszky Baráti
Társaság Környezetvédő Csoportja, a Duna mozgalmak és független
szervezetek részvételével tiltakozó kirándulást szervez a nagymarosi
vízlépcső építéséhez 1989. április 3-án."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlési tudósítás
|
München, 1989. március 9. (SZER, A mai nap) - Kedves hallgatóink! Budapesten második napja tanácskozik az Országgyűlés az alkotmánytervezetről. A ma délelőtti eseményekről Gadó György számol be. - Amikor ezt a tudósításomat telefonba mondom, az Országgyűlés délelőtti ülésszaka még nem ért véget. Ez az ülésszak nem bővelkedett kiemelkedő eseményekben és szenzációkban. Inkább azt lehet mondani, hogy az egyetértés jellemezte, amely a reformkészség és alkotmányosság melletti elkötelezettség jegyében kapott hangot a legkülönbözőbb hozzászólóktól. Figyelmet érdemelt, hogy olyan képviselők is, mint Szíjjártó Károly legfőbb ügyész, vagy Sarlós István az Országgyűlés volt elnöke és számos vezető pártfunkció viselője a korábbi időszakból olyan elkötelezett módon szólalt meg az alkotmányos jogok mellett, hogy az ember szinte csodálkozott, hogy vajon a korábbi időszakban miért nem lehetett tőlük hasonló megnyilatkozásokat hallani. Ez kissé meg is gondolkoztatja az embert, hogy csakugyan olyan helyénvalóak-e az indítványok, mint amilyeneknek tűnnek. Kapásból nehéz ezt megítélni. Mindenesetre jól hangzik, amikor Sarlós István például azt mondja, hogy a külpolitikai alapelveket tiszteletben tartatni alkotmányos előírásokkal talán nem célszerű, mert ez odáig menne, hogy már vitatkozni sem lehetne jószerint a külpolitika alapelveivel, márpedig vitatkozni kell. Ugyanő követelte, vagy javasolta, hogy a nemzetközi részvétellel megrendezésre kerülő hadgyakorlatokat, valamint a honvédségnek a külföldi ténykedéseit ugyancsak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügynek kell minősíteni az alkotmány erejével. Javasolta azt is, hogy az alkotmány kidolgozásával egyidejűleg készüljön az alkotmányban szereplő fontosabb fogalmakról magyarázó jegyzék, mert az roppant érdekes lesz, amikor a szocializmus fogalmát majd puszta kis jegyzékben egy címszó gyanánt megmagyarázzák. A vitatott témák között kiemelkedő helyet foglalt el a délelőtt folyamán az ügyészség jogállására szóló cikkely. Szijjártó Károly és mások is amellett foglaltak állást, hogy az ügyészség mai jogi státusát fenn kell tartani és nem kívánatos, hogy az Igazságügyi Minisztérium, vagyis a végrehajtó hatalom hatáskörébe tartozzék ezután az ügyészség. Az úgynevezett ombudsman, vagyis az állampolgári jogok szószólója új bevezetésre javasolt intézményét sem Szijjártó, sem mások nem tartották célszerűnek, állítólagos külföldi tapasztalatokra hivatkozva kívánják ezt elutasítani. A címer kérdése is szóba került természetesen, mert olyan vita ma már elképzelhetetlen, ahol erről nincs szó. És jellemző volt, hogy még az a képviselő is, mint például Bölcsey György, aki a jelenlegi címernek lényegi fenntartását javasolta, még ő is ellenezte az utalást a vörös csillagra, mint a címer tartozékára - úgy látszik, a vörös csillag most már végképp kegyvesztett lesz. (..) Sarlós István is a Kossuth-címer mellett foglalt állást. Többen felszólaltak az állampolgári jogok kiterjesztése mellett, így például Farkas Katalin orvosnő, és egy másik kolleganője, Szirtesné Tomsits Erika orvosnő. A létbiztonsághoz való jogot, a lakáshoz és a létminimumhoz való jogot javasolták fölvenni az állampolgárokat megillető jogok alkotmányos felsorolásába. Említést érdemel (....) a rádióriportertől megtudhattuk, hogy azok a képviselők, akik tegnap a bős-nagymarosi erőmű építkezés ügyért (...) javasolták, tovább foglalkoznak az üggyel. Bubla Gyula budapesti képviselő úgy ítéli meg a helyzetet, hogy a kompromisszumos indítvány nem jelenti a javaslattevők vereségét, és remény van arra, hogy az Országgyűlés gondosabban és hathatósabban fogja tudni előkészíteni (...) további fejleményeket. Ehhez csatlakozott Tóth János képviselő is. Németh Miklós kormányfő pedig ugyancsak a szünetben a rádió riportere előtt jelentette ki, hogy részéről több, mint ígéret az, hogy május végén, június elején az ügyet ismét megvizsgálják, és gondoskodnak addig arról is, hogy ne történjenek visszafordíthatatlan változások az építkezés színhelyén. +++
1989. március 9., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, itt Mádi István beszél. Szép Zoltán urnak feladtam 162-es feladási számon a schwechati postán a neki szóló csomagot, 9 óra 30 perckor. Viszonthallásra.
NŐI HANG/ Jónapot kivánok, érdeklődni szeretnék, hogy mi az esélyem Ausztriába - édesanyám Ausztriában született tehát osztrák származású az egész család. Már nem birjuk elviselni Magyarországon az életet, szeretnénk Ausztriába menni férjemmel, édesanyámmal együtt. Hol kell jelentkezni és van-e ott úgynevezett németesités, szóval befogadnak-e bennünket, mert édesanyám nagyon beteg. Köszönöm szépen, a viszonthallásra.
LEMEZKIVÁNSÁG."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Megalakult és megkezdte működését az Eötvös Lóránt Tudományegyetem büntetőjogi tanszékén az Ellenzéki Kerekasztal az EKA. A tagszervezetek az alábbiak voltak: Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, Magyar Demokrata Fórum, FIDESZ, Független Jogász Fórum, Független Kisgazdapárt, Magyar Néppárt, Szabad Demokraták Szövetsége, Szociáldemokrata Párt, Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája, megfigyelői státuszban. A március 22.-i alakuló ülésen az egyes pártokat, illetve szervezeteket az alábbi személyek képviselték: Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság - Vígh Károly, FIDESZ: Kövér László, Orbán Viktor, Független Jogász Fórum: Bártfay Pál György, Kónya Imre, Sándorfi György, Független Kisgazdapárt: Boross Imre, Magyar Demokrata Fórum: Gergely Andor, Szabad György, Magyar Néppárt: Varga Csaba, Szabad Demokraták Szövetsége: Magyar Bálint, Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája: Bruszt László, Vitézi László, Szociáldemokrata Párt: Révész T. Mihály."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|