|
|
|
|
|
|
|
|
SZER:
Ceausescu-gyásznap - felhívás
"Felolvassuk a Románia Libera nyilatkozatát:
"1965. március 23-a a román nemzet történelmének legfeketébb
napjává lett. Ezen a napon választották Nicolae Ceausescut
főtitkárrá, ekkor vette át a hatalmat....
Fivéreink és nővéreink, románok, magyarok, németek! Mindannyian,
akik reszkettek, ha megláttok egy kék egyenruhát, egységesnek kell
lennünk! Eljött a pillanat, hogy ne féljünk többé szomszédainktól.
Senki nem tilthatja meg nekünk, hogy március 23-ikán gyászruhába
öltözzünk. Szolidárisak vagyunk a Nicolae Ceausescuhoz, a Román
Kommunista Párt hat egykori vezetője által intézett levél
aláíróival. Kegyelettel fogunk adózni a brassó-pojániai politikai
öngyilkosság áldozatának.
Száműzetésbeli románok! Fölhívunk benneteket, hogy március 23-án
küldjetek részvét-táviratot Románia Szocialista Köztársaság
nagykövetségeinek és mindannyian viseljétek a gyász jeleit."
OS:
Tiltakozó kirándulás Nagymarosra
"A Bajcsi Zsilinszky Baráti
Társaság Környezetvédő Csoportja, a Duna mozgalmak és független
szervezetek részvételével tiltakozó kirándulást szervez a nagymarosi
vízlépcső építéséhez 1989. április 3-án."
|
|
|
|
|
|
|
TDDSZ-sajtókonferencia
|
(Kasza László) München,1989. március 7. (SZER, Magyar híradó) - A Múzeum Kávéház különterme, délelőtt 12 óra. A TDDSZ hirdetett nemzetközi sajtókonferenciát. A jól előkészített találkozóra magyar és angol nyelvű dokumentumok, angolul is jól beszélő előadók, számos újságíró kíváncsi volt. Benjámin Judit, a parlamenti képviselők párton kívüli csoportjának helyettes vezetője, Bruszt László a Független Szakszervezetek Demokratikus Szövetségének tagja, Homonnay Csilla, a Független Jogász Fórum részéről, és Vidos Tibor, valamint Forgách Pál a TDDSZ vezetőségéből fejtették ki: miért ellenzik, hogy a parlament most, és ebben a formájában fogadja el a sztrájktörvényt, és módosítsa a munka törvénykönyvét. Indokaikat - amelyeket összefoglalva elküldtek minden képviselőnek - a következőkben foglalták össze. - A dolgozók gazdasági és szociális érdekeinek védelme helyett a dolgozók munkaviszonyának kereteire korlátozza a sztrájk jogát, lefegyverezve, és kérelmezői státuszba szorítva a szakszervezeteket, a dolgozók általánosabb érdekeinek védelmében. A legnagyobb szakszervezeteket ruházza fel csupán a szakszervezeti jogosítványokkal, kollektív szerződés megkötésére, és így tovább - durván megsértve ezzel a szakszervezeti pluralizmus elvét. A tervezet korlátozó voltában is célszerűtlen - mondják -, mert azzal, hogy elvileg lehetővé teszi a bérkövetelő sztrájkokat, akár ágazati szinten is, ugyanakkor tiltja a sztrájkot a gazdaságpolitika egészével, vagy a jövedelempolitika egyéb területeivel kapcsolatban. Szerintük rövid távon a következőkre lenne szükség: a Gazdasági Kamara és a SZOT, valamint a független szakszervezetek képviselőiből országos konfliktuskezelési szolgáltatást kellene létrehozni, amely sztrájkok esetén jogi tanácsadással a partnerek összehozásával, egyeztetésével, és békéltetéssel segítené a konfliktusok gyors rendezését. Másodszor: egyeztető tárgyalásokat kellene az Országgyűlés, a kormány, a kamara, a szakszervezetek és az alternatív szervezetek képviselőinek bevonásával készíteni. A sajtókonferencia után megkérdeztem a jelenlévő Benjámin Juditot, a parlament független képviselőcsoportjának helyettes vezetőjét, hogy mi a véleménye a sztrájktörvényről, és arról, amit a független szakszervezetek képviselői erről mondtak, valamint hogy milyen kilátás van arra, hogy az ellentétes véleményt magáévá tegye esetleg a parlament. Válasza a következő: - Én magam is úgy gondolom - én nem vagyok jogász, ehhez hozzá kell tennem - hogy a törvényben még számos változtatásra volna szükség, mielőtt egyáltalán a parlament döntést hozhatna az ügyben. Az ülésszakon nem én, hanem más képviselők javasolni is fogják részben azt, hogy egyáltalán ne tárgyaljuk most ezt a törvényt, részben azt, hogy később tárgyaljuk, tehát most első fordulóban. Viszont ebben a kérdésben én nem fogok olyan értelemben véleményt nyilvánítani. (...) kell mindenképpen támogatni. Másik kérdésben el fogom elmondani a véleményemet, hogy a munka törvénykönyvével kapcsolatos. Ennek teljesen zavaros az a pontja, amely akadályozza a szakszervezeti pluralizmus tényleges törvényesülését. Olyan mértékig akadályozza, hogy a többség eleve ezt veszi figyelembe minden szakszervezeti jog gyakorolhatóságánál. +++
1989. március 7., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, itt Mádi István beszél. Szép Zoltán urnak feladtam 162-es feladási számon a schwechati postán a neki szóló csomagot, 9 óra 30 perckor. Viszonthallásra.
NŐI HANG/ Jónapot kivánok, érdeklődni szeretnék, hogy mi az esélyem Ausztriába - édesanyám Ausztriában született tehát osztrák származású az egész család. Már nem birjuk elviselni Magyarországon az életet, szeretnénk Ausztriába menni férjemmel, édesanyámmal együtt. Hol kell jelentkezni és van-e ott úgynevezett németesités, szóval befogadnak-e bennünket, mert édesanyám nagyon beteg. Köszönöm szépen, a viszonthallásra.
LEMEZKIVÁNSÁG."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Megalakult és megkezdte működését az Eötvös Lóránt Tudományegyetem büntetőjogi tanszékén az Ellenzéki Kerekasztal az EKA. A tagszervezetek az alábbiak voltak: Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, Magyar Demokrata Fórum, FIDESZ, Független Jogász Fórum, Független Kisgazdapárt, Magyar Néppárt, Szabad Demokraták Szövetsége, Szociáldemokrata Párt, Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája, megfigyelői státuszban. A március 22.-i alakuló ülésen az egyes pártokat, illetve szervezeteket az alábbi személyek képviselték: Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság - Vígh Károly, FIDESZ: Kövér László, Orbán Viktor, Független Jogász Fórum: Bártfay Pál György, Kónya Imre, Sándorfi György, Független Kisgazdapárt: Boross Imre, Magyar Demokrata Fórum: Gergely Andor, Szabad György, Magyar Néppárt: Varga Csaba, Szabad Demokraták Szövetsége: Magyar Bálint, Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája: Bruszt László, Vitézi László, Szociáldemokrata Párt: Révész T. Mihály."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|