Rendszerváltás és az MTI

	Szolgálatmegtagadók
London, 1989. február 23. (BBC, Panoráma) - A magyar kormány tegnap egy fontos bejelentést tett: több mint hetven katonai szolgálatmegtagadó börtönbüntetését felfüggesztik, és az érintett személyeket jövő szerdán szabadon bocsátják. Felhívtam Perlaki Tamást és megkérdeztem, hogyan vélekedik a magyar szolgálatmegtagadók körének támogató tagja a bejelentésről? - Úgy véljük, hogy ez egy néhány hónapja tartó intézkedés-sorozatnak a része, amelyet mindenképpen örömmel üdvözöltünk. Azonban nem tudok beszámolni egy igazi elégedettségről. Ennek az az oka, hogy az alapvető kérdésben nem történt meg az áttörés. A hatalom - hadd nevezzem nevén a jelenséget: az állampárt - semmiféle tanújelét nem adta ez idáig annak, hogy hajlandó a katonai szolgálatmegtagadás jogát minden fenntartás nélkül alapvető emberi jogként elismerni. Úgy véljük, hogy ezzel a magyar hatalom nem felelt meg egy nemzetközi elvárásnak maradéktalanul. 1987. március 15-én az ENSZ emberi jogi bizottsága hozott egy ajánlást, amelyből a legfontosabb mondatot szeretném idézni: "az emberi jogok bizottság úgy dönt, hogy a katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadását tekintsék az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, valamint a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezménye által elismert gondolatszabadsághoz, lelkiismereti és vallásszabadsághoz tartozó jog gyakorlásának. Úgy véljük, hogy az egész kérdésnek az alapvető megoldását az jelentené, hogyha az alkotmányban alapvető emberi jognak ismernék el a katonai szolgálatmegtagadás jogát ugyan úgy, ahogy más tradicionálisnak mondható emberi jognál ez már megtörtént, mégpedig január 10-én, amikor a parlament alkotmányba foglalta a gyülekezési és az egyesülési jogot. - A parlament elé terjesztendő javaslat szerint a megoldás az volna, hogy a szolgálatmegtagadók, vagy a fegyverviseletet megtagadni kívánók esetleg alternatív szolgálatot teljesíthessenek. Ha ezt törvénybe iktatják, a szolgálatmegtagadók köre számára ez nem volna elegendő? Mégis ragaszkodnának az ENSZ megfogalmazásához? - Az a baj, hogy ez nem jelent garanciát arra, hogy ez az emberi jog teljes körűen érvényesüljön. Tehát most, ha születik egy törvény, és létrejön ez a civil szolgálat, nem biztos, hogy ez nem lesz büntető jellegű, hogy ez érvényesülhessen, ehhez kellenek bizonyos garanciák. Ehhez pedig az kellene, hogy az alkotmány világosan mondja ki, hogy emberi jogról van szó. Amennyiben a törvény mégsem felelne meg a nemzetközi követelményeknek, akkor az alkotmányjogi bírósághoz lehetne fordulni, és megtámadni ezt a törvényt azzal, hogy alkotmányt sértő. Erre most a jelenlegi elképzelések szerint nincs lehetőség. - Mi lehet az oka annak, hogy a hatóságok most jelentenek be egy ilyen lépést, éppen februárban, amikor a behívások történnek, és ezáltal esetleg több fiatalnak bátorítást adnának ahhoz, hogy megtagadja a katonai szolgálatot? - A parlament január 10-i döntésével tulajdonképpen keletkezett egy nagy joghézag, mert az alkotmány rendelkezik arról, hogy akik a fegyveres katonai szolgálatot megtagadják, azok vállalhassanak civil szolgálatot. Ugyanakkor a civil szolgálati törvény még nem született meg. Ezért teljesen tisztázatlan a helyzet. Valószínűleg úgy próbálják ezt a kérdést megoldani, hogy akik most megtagadják a katonai szolgálatot, azok ellen nem indítanak eljárást, és valamikor a nyár folyamán újra behívják őket, és akkor már választhatnak a civil szolgálat és a katonai szolgálat között. Most valóban indokolt a kérdés, mert ez nagyon sok fiatalt bíztathat arra, hogy megtagadja a katonai szolgálatot, mert tavaly augusztusban is hasonló volt a probléma, akkor is nagyon sokat hallottunk a civil szolgálat bevezetéséről. Személy szerint engem is nagyon sokan felhívtak, hogy létezik-e ez az intézmény, szívesen választanák ezt. Tavaly azt hiszem a hivatalos szervek is valószínűleg arra számíthattak, hogy nagyon nagy számú lesz a katonai szolgálatmegtagadás, de ez nem következett be (...). +++ 1989. február 23., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »