|
|
|
|
|
|
|
|
SZER:
Ceausescu-gyásznap - felhívás
"Felolvassuk a Románia Libera nyilatkozatát:
"1965. március 23-a a román nemzet történelmének legfeketébb
napjává lett. Ezen a napon választották Nicolae Ceausescut
főtitkárrá, ekkor vette át a hatalmat....
Fivéreink és nővéreink, románok, magyarok, németek! Mindannyian,
akik reszkettek, ha megláttok egy kék egyenruhát, egységesnek kell
lennünk! Eljött a pillanat, hogy ne féljünk többé szomszédainktól.
Senki nem tilthatja meg nekünk, hogy március 23-ikán gyászruhába
öltözzünk. Szolidárisak vagyunk a Nicolae Ceausescuhoz, a Román
Kommunista Párt hat egykori vezetője által intézett levél
aláíróival. Kegyelettel fogunk adózni a brassó-pojániai politikai
öngyilkosság áldozatának.
Száműzetésbeli románok! Fölhívunk benneteket, hogy március 23-án
küldjetek részvét-táviratot Románia Szocialista Köztársaság
nagykövetségeinek és mindannyian viseljétek a gyász jeleit."
OS:
Tiltakozó kirándulás Nagymarosra
"A Bajcsi Zsilinszky Baráti
Társaság Környezetvédő Csoportja, a Duna mozgalmak és független
szervezetek részvételével tiltakozó kirándulást szervez a nagymarosi
vízlépcső építéséhez 1989. április 3-án."
|
|
|
|
|
|
|
Szovjetköztársaságok - gazdasági önállóság 1.
|
Barta György, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. március 22. szerda (MTI-tud.) - A tervek szerint 1991-ben lép hatályba a Szovjetunióban a köztársaságok gazdasági önállóságát szavatoló törvény. Ennek fő elve az lesz, hogy a nagy erőforrások összpontosítását igénylő nehézipari és energiatermelő ágazatok maradjanak központi kezelésben, a mezőgazdaság, a könnyűipar, a közlekedés, a szolgáltatások, egyszóval mindazon ágazatok, amelyek közvetlenül befolyásolják az emberek mindennapi életét, a köztársaságok irányítása alá kerülnek.
Ezt Jurij Maszljukov, az SZKP KB póttagja, a szovjet miniszterelnök első helyettese, az Állami Tervbizottság elnöke fejtette ki szerdán egy moszkvai sajtóértekezleten. Ő vezette a köztársaságok gazdasági önigazgatásának és önfinanszírozásának általános elveit kidolgozó bizottság munkáját. A testület nemrégiben fejezte be munkáját, és tette közzé annak eredményét; a bizottság elnöke és két elnökhelyettese ebből az alkalomból jelent meg a sajtó képviselői előtt, és válaszolt kérdéseikre. Mint elmondták, a bizottságban minden köztársaság miniszterelnök-helyettesi szinten képviseltette magát. A kialakított állásfoglalás a köztársaságok elképzeléseinek eredője. A legvitatottabb kérdés a köztársasági költségvetés kialakítása volt. A vita magját az észt köztársaság képviselőjének javaslata képezte. Ő lépcsőzetes költségvetési rendszer bevezetését indítványozta. Eszerint a termelő egységek adóznának a helyi tanácsnak, a helyi tanács a nagyobb területi egység tanácsának, az a köztársaságnak, a köztársaság pedig a központnak. Ezt a szisztémát a többség végül is elutasította. Az elutasítás magyarázataként Sztyepan Szitarjan, az Állami Tervbizottság elnökének első helyettese a sajótértezleten kifejtette, hogy ebben a rendszerben az országos költségvetésnek nem lenne önálló anyagi bázisa, a köztársasági költségvetések függvénye lenne. Célszerűbbnek találtatott egy olyan rendszer, amelyben a köztársasági költségvetés az állampolgárok és a szövetkezetek jövedelemadójából, a hatáskörükbe tartozó vállalatok adóiból, és a központi hatáskörbe tartozó, de a köztársaság területén működő vállalatok különböző befizetéseiből áll. A bizottságban elfogadott terv szerint az adók százalékban megadott mértékét mindenkor a köztársaság legfelsőbb tanácsa határozhatja meg. (folyt.)
1989. március 22., szerda 18:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, itt Mádi István beszél. Szép Zoltán urnak feladtam 162-es feladási számon a schwechati postán a neki szóló csomagot, 9 óra 30 perckor. Viszonthallásra.
NŐI HANG/ Jónapot kivánok, érdeklődni szeretnék, hogy mi az esélyem Ausztriába - édesanyám Ausztriában született tehát osztrák származású az egész család. Már nem birjuk elviselni Magyarországon az életet, szeretnénk Ausztriába menni férjemmel, édesanyámmal együtt. Hol kell jelentkezni és van-e ott úgynevezett németesités, szóval befogadnak-e bennünket, mert édesanyám nagyon beteg. Köszönöm szépen, a viszonthallásra.
LEMEZKIVÁNSÁG."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Megalakult és megkezdte működését az Eötvös Lóránt Tudományegyetem büntetőjogi tanszékén az Ellenzéki Kerekasztal az EKA. A tagszervezetek az alábbiak voltak: Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, Magyar Demokrata Fórum, FIDESZ, Független Jogász Fórum, Független Kisgazdapárt, Magyar Néppárt, Szabad Demokraták Szövetsége, Szociáldemokrata Párt, Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája, megfigyelői státuszban. A március 22.-i alakuló ülésen az egyes pártokat, illetve szervezeteket az alábbi személyek képviselték: Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság - Vígh Károly, FIDESZ: Kövér László, Orbán Viktor, Független Jogász Fórum: Bártfay Pál György, Kónya Imre, Sándorfi György, Független Kisgazdapárt: Boross Imre, Magyar Demokrata Fórum: Gergely Andor, Szabad György, Magyar Néppárt: Varga Csaba, Szabad Demokraták Szövetsége: Magyar Bálint, Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája: Bruszt László, Vitézi László, Szociáldemokrata Párt: Révész T. Mihály."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|