Rendszerváltás és az MTI

	Ózonnal drágább (1.rész)
1989. március 22. szerda (MTI-Panoráma) - Drágán megfizet az emberiség, ha nem sikerül megszüntetni az ózonromboló vegyianyagok gyártását és használatát - de nem ígérkezik olcsónak helyettesítésük sem. A nagy vegyigyárak már körülbelül tudják, hogy mi mindennel lehetne pótolni a klorofluorkarbon (CFC) vegyületeket, amelyeket ma hűtőfolyadékokban, hajtógázokban és tisztítóanyagokban alkalmaznak, de úgy vélik, hogy ezek az anyagok drágábbak lesznek a CFC-vegyületeknél, és kevésbé hatékonyak. Egyelőre nincs olyan anyag, amelyet ugyanolyan sokoldalúan lehetne használni, mint az ózonfalókat. Köztudott, hogy a műanyaghabok buborékaiból, hibás hűtőszekrényekből és légkondicionáló rendszerekből, dezodoráló flakonokból és a számítógépek ármaköreinek tisztítására használatos folyadékokból kiszabaduló gázok a felső légkörben összegyűlnek és a napsugárzás hatására lebomlanak. Az igy keletkező származékok pusztítják a Földet övező ózonréteget, a három oxigénatomból álló molekulák rétegét, amely a Nap ártalmas ibolyántúli sugárzásától védi az élővilágot. A réteg elvékonyodása, illetve felszakadása - amit a sarkok környékén évek óta megfigyelnek - növeli a bőrrák veszélyét. Az amerikai vegyigyárak össszesítése szerint körülbelül 135 milliárd dollár az értéke hazájukban azoknak a berendezéseknek, amelyekben a betiltandó vegyületeket használják. Ezeket a berendezéseket nagyrészt ki kell cserélni. A Du Pont cégnél, amely a világon évente gyártott, körülbelül 1 millió tonnányi CFC-vegyület egynegyedét állítja elő, már tavaly márciusban közölték, hogy fokozatosan megszüntetik a gyártást, ám jelezték: minél gyorsabb lesz ez a folyamat, annál nagyobbak a költségek. Eddig 100 millió dollárt költöttek helyettesítő anyagok kutatására. Jelenleg 600 féle vegyületet vizsgálnak, s a használhatósággal és a biztonsággal kapcsolatos kísérletek még jóideig eltartanak. Igaz, hogy elég ,,türelmes,, a január 1-én életbe lépett montreali ózonegyezmény (más - freon és halonszármazékok - is hatáskörébe tartoznak): csak azt írja elő, hogy 1998. júliusig - 1986-hoz képest - 50 százalékkal csökkentsék az ózonfaló anyagok mennyiségét az aláíró országok. (folyt) 1989. március 22., szerda 13:59
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ózonnal drágább (2.rész)
Mit teendője Magyarországnak, amely nemrég ugyancsak csatlakozott az ózonegyezményhez? Magyarországon nem gyártanak ózonfaló vegyületeket, de évente 5600-6200 tonnát importálnak belőlük, főként Nagy-Britanniából, a Szovjetunióból és az NSZK-ból. Nyilván a helyettesítő anyagokat is meg kell majd vásárolni valahonnan. A pótlást szolgáló hazai kísérletek viszonylag egyszerűek: hogyan lehetne például szélesebb körben elterjeszteni az évtizedek, talán évszázadok óta ismeretes légsűrítős, pumpás módszereket a flakonok tartalmának kicsalogatására. A komolyabb próbálkozások során azt vizsgálják, miként lehetne például bazaltgyapotot használni szigetelőanyagként poliuretánhab helyett, amelynek a gyártásához ózonpusztító vegyianyagokra van szükség. +++ Mészáros György, MTI-Panoráma 1989. március 22., szerda 14:00
Vissza »