Rendszerváltás és az MTI

	Folytatta munkáját az Országgyűlés (28. rész)
Ami a sietséget illeti, a kormány célja az, hogy mielőbb felszámolja a jogbizonytalanságot. A kormány már tavaly novemberben az Országgyűlés elé hozta volna a törvényjavaslatot, majd a vita alapján decemberben kívánta ismét beterjeszteni. De figyelembe véve a szakmai viták tapasztalatait, a kormány - rugalmasságot tanúsítva - átdolgozta a törvénytervezetet. Fontosnak ítélték, hogy a lényegi, elvi kérdésekben konszenzus jöjjön létre. A módosító javaslatokkal, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság indítványaival együtt ezt sikerült megteremteni. Mégis hiba lenne azt hinni, hogy tökéletes, minden részletre kiterjedő konszenzust lehet kialakítani ebben a kérdésben. Az államtitkár Nagy Sándor és Tallóssy Frigyes írásos javaslatáról szólva azt mondta, hogy az a sztrájktörvényt koncepcionálisan nem érinti. Azzal kapcsolatban, hogy a sztrájkalapba helyezett összeg adómentes legyen, így fogalmazott: erre az alap titkossága lehet garancia, hiszen helytelen lenne, ha az adóhatóság ismerné az ott lévő összegeket, mert ezzel gyengítenék a szakszervezeteket. Néhány kérdésben a jogi bizottság véleményét kikérik, s esetleg annak megfelelően módosítják majd az egyes pontokat. Tallóssy Frigyes indítványáról külön is szólt, megemlítve, hogy a képviselő aktívan részt vett a sztrájktörvény kidolgozásában, sőt önálló törvénytervezetet is készített, amelynek több eleme a módosító indítványokban szerepel. Arra a felvetésre is válaszolt, miszerint külföldi törvényekből ollózták volna össze az első hazai sztrájktörvényt. Halmos Csaba azt mondta, hogy e törvény a magyar gazdasági és társadalmi élet körülményeihez alkalmazkodik, de a nemzetközi egyezségokmány szövegét átvették a magyar jogszabályba is. Végül a fegyelmi és kártérítési felelősségre vonatkozó felvetésekre reagált. A további szigorítás korlátozó lenne, a könnyítés viszont oda vezethet, hogy a munkáltató kezdeményez sztrájkot, s ezzel mintegy elhárítja magától a felelősséget. E javaslat elfogadása tehát sztrájkgerjesztő hatású lenne - mondotta. Halmos Csaba válaszát követően a sztrájktörvény tervezetének általános vitáját lezárták és az elnök részletes vitára bocsátotta a törvényjavaslatot. Ebben azonban már senki sem kívánt felszólalni, így még az általános vitában beterjesztett módosító javaslatok bizottsági véleményezésének idejére az elnök az ülést felfüggesztette. (folyt.köv.) 1989. március 22., szerda 18:42
Vissza » Folytatásokkal »