Rendszerváltás és az MTI

	Folytatta munkáját az Országgyűlés (27. rész)
Kifejezte a kormány azon szándékát, hogy a törvénnyel szavatolják a jogbiztonságot és tegyék kiszámíthatóvá az érintettek számára a sztrájkból adódó kötelezettségeket és következményeket. A vitazáró sok konkrét észrevételt is érintett, de mint az államtitkár mondta, közülük jó néhány már eleve kikerült a végleges törvénytervezetből. Az esetleges hatósági fellépésre, illetve az ügyészi jóváhagyást sürgető felszólalásra válaszolva kifejtette: egyértelmű, hogy a jogszerű sztrájknál kizárt mindennemű - tehát nemcsak a hatósági - fellépés. A jogellenes cselekedetek elleni fellépéskor sincs szükség külön hatósági felhatalmazásra, mert ezekben az esetekben az érvényes általános szabályokat kell alkalmazni. Halmos Csaba szólt arról is, hogy mielőbb helyre kell állítani a kollektív szerződések becsületét. Alapvető jelentőségűnek mondta, hogy amiben a munkavállaló és a munkáltató a szerződésben megállapodott, azzal kapcsolatban sztrájkot kezdeményezni csak a szerződés felbontásával lehessen. Ennek feltételei a Munka Törvénykönyvének módosításával egyszerűsödtek. Több képviselő felvetette, hogy a törvény miért nem szabályozza a sztrájkban részt nem vevőkkel kapcsolatos körülményeket. Az államtitkár megfogalmazása szerint az általános munkajogi szabályok alapján azoknak, akik a sztrájk idején nem tudnak dolgozni, az állásidőre megállapított díjazás jár. Az államtitkár utalt arra, hogy a vita során számos kritikai észrevétel hangzott el az előkészítő munkára vonatkozóan. Többen a kapkodást, a sietséget tették szóvá, és felvetették, miért oly sürgős a sztrájktörvény megalkotása. Halmos Csaba elmondta, hogy a szakmai munka már csaknem másfél éve megkezdődött a kormány, a kamara és a SZOT körében, s az elképzelések fél éve nyilvánossá váltak. Ezt követően ötletgazdag szakmai vita alakult ki, bár a polémiában részt vevők véleménye gyakran változott. Ahányszor összeült az egyeztető testület mindig új és új javaslatok hangzottak el. A SZOT is eljuttatta a bizalmiakhoz azt a tervezetet, amelyben nagyjából konszenzusra jutott a kormánnyal, azt megvitatták a munkahelyeken, és számos új javaslat született. A széles körű társadalmi vita újabb és újabb kérdéseket hozott felszínre, sőt még a szerdai ülés reggelén is tettek a képviselők javaslatokat. (folyt.köv.) 1989. március 22., szerda 18:12
Vissza » Folytatásokkal »