|
|
|
|
|
|
|
|
SZER:
Ceausescu-gyásznap - felhívás
"Felolvassuk a Románia Libera nyilatkozatát:
"1965. március 23-a a román nemzet történelmének legfeketébb
napjává lett. Ezen a napon választották Nicolae Ceausescut
főtitkárrá, ekkor vette át a hatalmat....
Fivéreink és nővéreink, románok, magyarok, németek! Mindannyian,
akik reszkettek, ha megláttok egy kék egyenruhát, egységesnek kell
lennünk! Eljött a pillanat, hogy ne féljünk többé szomszédainktól.
Senki nem tilthatja meg nekünk, hogy március 23-ikán gyászruhába
öltözzünk. Szolidárisak vagyunk a Nicolae Ceausescuhoz, a Román
Kommunista Párt hat egykori vezetője által intézett levél
aláíróival. Kegyelettel fogunk adózni a brassó-pojániai politikai
öngyilkosság áldozatának.
Száműzetésbeli románok! Fölhívunk benneteket, hogy március 23-án
küldjetek részvét-táviratot Románia Szocialista Köztársaság
nagykövetségeinek és mindannyian viseljétek a gyász jeleit."
OS:
Tiltakozó kirándulás Nagymarosra
"A Bajcsi Zsilinszky Baráti
Társaság Környezetvédő Csoportja, a Duna mozgalmak és független
szervezetek részvételével tiltakozó kirándulást szervez a nagymarosi
vízlépcső építéséhez 1989. április 3-án."
|
|
|
|
|
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés (15. rész)
|
A viták során szóvá tették azt is, hogy a törvényjavaslat bürokratikus megkötéseket tartalmaz. Ezek közé sorolták, hogy a tervezet intézményesíti a titkos szavazást, és túlzott szerepet biztosít a kollektív szerződésnek. Emellett sokan úgy vélték, hogy a sztrájktörvény tervezete nem tud kötődni a kialakult érték-, illetve intézményrendszerhez, Ezzel kapcsolatban olyan problémák vetődtek fel, mint például: minek alapján állapítja meg a bíróság a jogszerűséget, illetve milyen kritériumok alapján döntenek a munkaügyi bíróságok a felelősségről, az okozott kárról. Ezeknek a nyitva hagyott kérdéseknek az eldöntésére a jogi bizottság egyeztető albizottságot hozott létre. A testület munkájának gyümölcse az a jelentés, amelyet a törvényhozók írásban megkaptak. Ezzel kapcsolatban Szigethy Dezső utalt arra, hogy az egyeztető testület javaslatait a kormány nevében Halmos Csaba államtitkár elfogadta, s azokat már beépítették a törvénytervezetbe. A legfontosabb változásokat sorra véve az előadó kiemelte, hogy megszűnt a tervezet legtöbbet bírált korlátozó jellege; a sztrájk immár nem munkaviszonyhoz kötött. Hasonlóan jelentős változás a szolidaritási sztrájk jogának alternatíva nélküli megfogalmazása, illetve az, hogy a tervezet már nem tiltja bér kifizetését a kiesett munkaidőre. A jogszabály bürokratikus megkötöttségeit enyhíti, hogy a titkos szavazás procedúráját nem írja elő kötelezően. A sztrájk szervezőinek és résztvevőinek jogi védelmét biztosítja az a passzus, amely kimondja: a sztrájk szervezése, illetve jogszerű sztrájkban való részvétel miatt a dolgozó munkaviszonya nem mondható fel, fegyelmi felelősségre nem vonható. Az elmondottakat összegezve Szigethy Dezső úgy vélte: az elfogadott változásokkal kiegyensúlyozott, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő törvényjavaslat került a Parlament elé. Ennek alapján javasolta: az Országgyűlés vitassa meg a sztrájkról szóló törvény tervezetét, és az elhangzott kiegészítésekkel fogadja azt el. (folyt. köv.)
1989. március 22., szerda 14:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, itt Mádi István beszél. Szép Zoltán urnak feladtam 162-es feladási számon a schwechati postán a neki szóló csomagot, 9 óra 30 perckor. Viszonthallásra.
NŐI HANG/ Jónapot kivánok, érdeklődni szeretnék, hogy mi az esélyem Ausztriába - édesanyám Ausztriában született tehát osztrák származású az egész család. Már nem birjuk elviselni Magyarországon az életet, szeretnénk Ausztriába menni férjemmel, édesanyámmal együtt. Hol kell jelentkezni és van-e ott úgynevezett németesités, szóval befogadnak-e bennünket, mert édesanyám nagyon beteg. Köszönöm szépen, a viszonthallásra.
LEMEZKIVÁNSÁG."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Megalakult és megkezdte működését az Eötvös Lóránt Tudományegyetem büntetőjogi tanszékén az Ellenzéki Kerekasztal az EKA. A tagszervezetek az alábbiak voltak: Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, Magyar Demokrata Fórum, FIDESZ, Független Jogász Fórum, Független Kisgazdapárt, Magyar Néppárt, Szabad Demokraták Szövetsége, Szociáldemokrata Párt, Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája, megfigyelői státuszban. A március 22.-i alakuló ülésen az egyes pártokat, illetve szervezeteket az alábbi személyek képviselték: Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság - Vígh Károly, FIDESZ: Kövér László, Orbán Viktor, Független Jogász Fórum: Bártfay Pál György, Kónya Imre, Sándorfi György, Független Kisgazdapárt: Boross Imre, Magyar Demokrata Fórum: Gergely Andor, Szabad György, Magyar Néppárt: Varga Csaba, Szabad Demokraták Szövetsége: Magyar Bálint, Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája: Bruszt László, Vitézi László, Szociáldemokrata Párt: Révész T. Mihály."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|