|
|
|
|
|
|
|
|
SZER:
Ceausescu-gyásznap - felhívás
"Felolvassuk a Románia Libera nyilatkozatát:
"1965. március 23-a a román nemzet történelmének legfeketébb
napjává lett. Ezen a napon választották Nicolae Ceausescut
főtitkárrá, ekkor vette át a hatalmat....
Fivéreink és nővéreink, románok, magyarok, németek! Mindannyian,
akik reszkettek, ha megláttok egy kék egyenruhát, egységesnek kell
lennünk! Eljött a pillanat, hogy ne féljünk többé szomszédainktól.
Senki nem tilthatja meg nekünk, hogy március 23-ikán gyászruhába
öltözzünk. Szolidárisak vagyunk a Nicolae Ceausescuhoz, a Román
Kommunista Párt hat egykori vezetője által intézett levél
aláíróival. Kegyelettel fogunk adózni a brassó-pojániai politikai
öngyilkosság áldozatának.
Száműzetésbeli románok! Fölhívunk benneteket, hogy március 23-án
küldjetek részvét-táviratot Románia Szocialista Köztársaság
nagykövetségeinek és mindannyian viseljétek a gyász jeleit."
OS:
Tiltakozó kirándulás Nagymarosra
"A Bajcsi Zsilinszky Baráti
Társaság Környezetvédő Csoportja, a Duna mozgalmak és független
szervezetek részvételével tiltakozó kirándulást szervez a nagymarosi
vízlépcső építéséhez 1989. április 3-án."
|
|
|
|
|
|
|
Folytatta munkáját az Országgyűlés (14. rész)
|
Szigethy Dezső (Győr-Sopron m., 14. vk.), a jogi, igazgatási -------------- és igazságügyi bizottság nevében a törvénytervezet vitájának tapasztalatait összegezve ismertette azokat az ajánlásokat, alapelveket, amelyek a bizottság tanácskozásán kikristályosodtak. A testület mindenekelőtt egyhangúlag úgy foglalt állást, hogy szükség van a sztrájk törvényi szintű szabályozására. Annak ellenére határoztak így, hogy az elmúlt időszakban számos jogalkalmazótól hallhatta a nagyközönség: ,,Minden szabad, ami nem tilos,,. A bizottság ezzel együtt élt a gyanúperrel - amit egyébként nemzetközi példák is igazolnak -, hogy aminek gyakorlására nincsenek törvényi garanciák, az jogon kívüli mérlegeléssel, esetleg politikai indoklással tilossá tehető, netán büntetést vonhat maga után. A törvényalkotók célja azonban nem lehet más, mint, hogy a jogaik, érdekeik védelmében fellépő munkavállalók jogbiztonságban érezhessék magukat. Ezzel összefüggésben a törvény társadalmi feladatát Szigethy Dezső abban jelölte meg, hogy biztosítson olyan jogi lehetőséget, amellyel, mint végső eszközzel élhetnek a munkavállalók. Ugyanakkor tartalmazza mindazon korlátokat, amelyek beiktatásával a társadalom normális működése biztosítható. A bizottság nagy szótöbbséggel elvetette azt az indítványt, hogy két fordulóban tárgyalja az Országgyűlés a törvényjavaslatot. Nem jutottak viszont dűlőre abban a kérdésben, hogy a mostani ülésszakon egyáltalán napirendre kerüljön-e ez a tervezet. A döntésképtelenség hátterében az állt, hogy a képviselők úgy vélték: nem áll rendelkezésre elég idő az ,,alaptervezet,, átdolgozásához, illetve az új javaslat véleményezéséhez. Szigethy Dezső hangsúlyozta, hogy a tervezetet a jogi bizottság mellett öt másik parlamenti állandó bizottság is megvitatta. Az előterjesztéssel szemben támasztott ellenvetéseiket három fő probléma köré lehet csoportosítani. Az egyik ilyen, visszatérő kifogás volt, hogy a tervezet erősen korlátozó jellegű. Főként azt nehezményezték, hogy a sztrájkot a munkahelyek falai közé kívánja szorítani, illetve kizárja a munkabeszüntetés kezdeményezőinek köréből a kisebbségi szakszervezeteket. Nem értettek egyet azzal sem, hogy a jogszerűséget csak az érdekelt munkavállalókra és a munkáltatókra korlátozza, a kiesett munkaidőre pedig tiltja a bér kifizetését. (folyt. köv.)
1989. március 22., szerda 14:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, itt Mádi István beszél. Szép Zoltán urnak feladtam 162-es feladási számon a schwechati postán a neki szóló csomagot, 9 óra 30 perckor. Viszonthallásra.
NŐI HANG/ Jónapot kivánok, érdeklődni szeretnék, hogy mi az esélyem Ausztriába - édesanyám Ausztriában született tehát osztrák származású az egész család. Már nem birjuk elviselni Magyarországon az életet, szeretnénk Ausztriába menni férjemmel, édesanyámmal együtt. Hol kell jelentkezni és van-e ott úgynevezett németesités, szóval befogadnak-e bennünket, mert édesanyám nagyon beteg. Köszönöm szépen, a viszonthallásra.
LEMEZKIVÁNSÁG."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Megalakult és megkezdte működését az Eötvös Lóránt Tudományegyetem büntetőjogi tanszékén az Ellenzéki Kerekasztal az EKA. A tagszervezetek az alábbiak voltak: Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, Magyar Demokrata Fórum, FIDESZ, Független Jogász Fórum, Független Kisgazdapárt, Magyar Néppárt, Szabad Demokraták Szövetsége, Szociáldemokrata Párt, Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája, megfigyelői státuszban. A március 22.-i alakuló ülésen az egyes pártokat, illetve szervezeteket az alábbi személyek képviselték: Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság - Vígh Károly, FIDESZ: Kövér László, Orbán Viktor, Független Jogász Fórum: Bártfay Pál György, Kónya Imre, Sándorfi György, Független Kisgazdapárt: Boross Imre, Magyar Demokrata Fórum: Gergely Andor, Szabad György, Magyar Néppárt: Varga Csaba, Szabad Demokraták Szövetsége: Magyar Bálint, Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája: Bruszt László, Vitézi László, Szociáldemokrata Párt: Révész T. Mihály."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|