Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 22.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Ceausescu-gyásznap - felhívás

"Felolvassuk a Románia Libera nyilatkozatát: "1965. március 23-a a román nemzet történelmének legfeketébb napjává lett. Ezen a napon választották Nicolae Ceausescut főtitkárrá, ekkor vette át a hatalmat.... Fivéreink és nővéreink, románok, magyarok, németek! Mindannyian, akik reszkettek, ha megláttok egy kék egyenruhát, egységesnek kell lennünk! Eljött a pillanat, hogy ne féljünk többé szomszédainktól. Senki nem tilthatja meg nekünk, hogy március 23-ikán gyászruhába öltözzünk. Szolidárisak vagyunk a Nicolae Ceausescuhoz, a Román Kommunista Párt hat egykori vezetője által intézett levél aláíróival. Kegyelettel fogunk adózni a brassó-pojániai politikai öngyilkosság áldozatának. Száműzetésbeli románok! Fölhívunk benneteket, hogy március 23-án küldjetek részvét-táviratot Románia Szocialista Köztársaság nagykövetségeinek és mindannyian viseljétek a gyász jeleit."
OS:

Tiltakozó kirándulás Nagymarosra

"A Bajcsi Zsilinszky Baráti Társaság Környezetvédő Csoportja, a Duna mozgalmak és független szervezetek részvételével tiltakozó kirándulást szervez a nagymarosi vízlépcső építéséhez 1989. április 3-án."

Folytatta munkáját az Országgyűlés (1. rész)

1989. március 22., szerda - Csaknem kéthetes szünet után, szerda
délelőtt 10 órakor Szűrös Mátyás elnökletével folytatta munkáját az
Országgyűlés március 8-án megkezdett ülésszaka. Az ülésteremben
foglalt helyet Straub F. Brunó, az Elnöki Tanács elnöke, Németh
Miklós, a Minisztertanács elnöke, ott voltak az MSZMP vezető
tisztségviselői, a kormány tagjai és a páholyokból követte
figyelemmel a tanácskozást a Budapesten akkreditált diplomáciai
képviseletek több vezetője. A törvényhozók először az Országgyűlés
idei várható programja feletti - a hónap elején megtartott ülésen
megkezdett - vitát folytatták.

    Dr. Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár m. 18. vk.), a kisvárdai
    ----------------
Városi Tanács Kórház-Rendelőintézetének osztályvezető főorvosa az
Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának megbízásából
indítványozta, hogy a Parlament idei munkaprogramjában szerepeljen a
nemdohányzók védelmében hozandó törvény tervezetének megvitatása.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon hárommillióan
dohányoznak, s a nők körében is egyre jobban terjed ez a káros
szenvedély. Rámutatott, hogy a szív- és érrendszeri, valamint a
daganatos betegségek kialakulásának nagy részénél tetten érhető a
dohányzás hatása. Kitért arra is, hogy a passzív dohányosok is
egészségkárosodást szenvednek, s ez már emberi jogi kérdés, hiszen
mindenkinek joga van tiszta, egészséges levegőt szívni. Javasolta,
hogy törvény tiltsa a dohányzást minden olyan helyen, ahol
dohányosok és nem dohányzók kényszerűen együtt tevékenykednek.

    Técsy László (Szabolcs-Szatmár m. 19. vk.), a nyírtassi Dózsa
    ------------
MGTSZ elnöke a képviselői munka nehézségeit ecsetelte
felszólalásában. Sokallta az ülésszakok számát, jobb időkihasználásra
intette képviselőtársait, önmérsékletet kért a hozzászólóktól.
Nehezményezte azt is, hogy az előterjesztők törvénytervezet-áradatot
zúdítanak az Országgyűlésre, így állandó időhiánnyal küszködik a
törvényhozó testület, s ezért nem tud felelősségteljesen dönteni.
Amennyiben nem mérséklődik a mostani tempó, csak ,,főállásban,,
lehet ellátni a képviselői munkát - hangsúlyozta. Kérdéses azonban -
tette hozzá -, hogy a képviselők hajlandóak-e eddigi hivatásukkal
felhagyni. Javasolta: alakuljon egy bizottság, amely meghatározza,
hogy az Országgyűlés a mandátumának lejártáig még milyen témákkal
foglalkozzék. (folyt.köv.)


1989. március 22., szerda 11:25


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatta munkáját az Országgyűlés (2. rész)

Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m. 20. vk.), a keceli Szőlőfürt
-------------
Mezőgazdasági Szakszövetkezet elnöke a programvitához kapcsolódó
hozzászólásában kifogásolta, hogy a kormány gazdasági csomagtervének
számos eleme nem szerepel a parlament idei programjában. Ezért
megkérdezte: a kormány mikor kívánja előterjeszteni a bér-
és árreform tervét, illetve a szakszervezeti törvényjavaslatot.

    Ezután a kormány illetékesei válaszoltak a képviselők
felvetéseire. A Mezey Károly által tett javaslatra Csehák Judit
szociális és egészségügyi miniszter úgy reagált, hogy ő maga is
hasznosnak tartaná a kérdés megvitatását, de - mivel egyelőre nem
alakult ki az országban dohányzásellenes közvélemény - tartani lehet
a javaslat visszautasításától. Szűrös Mátyás azt a kérdést tette fel
a képviselőknek, hogy még az idén beiktassák-e az igen zsúfolt
napirendi tervbe a dohányzásellenes törvény megalkotását. A
törvényhozók többségi szavazattal elvetették a kérdés idei
napirendre tűzését.

    Csipkó Sándor hozzászólására Nyers Rezső államminiszter
válaszolt. Mint mondta, a kérdés indokolt. A kormány dolgozik a
reform-csomagterven. Várhatóan nyáron elkészül vele, így ősszel az
Országgyűlés elé tudja terjeszteni. Eke Károly képviselőt (Csongrád
m. 10. vk., a Magyar Rádió főmunkatársa) ez a válasz nem elégítette
ki. Azt javasolta, hogy az Országgyűlés határozza meg: a kormány a
reformprogramot két hónapon belül terjessze a parlament elé. Nyers
Rezső úgy vélekedett, hogy felelőtlenség volna ilyen rövid határidőt
vállalni. A képviselők túlnyomó többsége a kormány álláspontjával
értett egyet.

    Szűrös Mátyás ezután emlékeztetett azokra az általános jellegű
javaslatokra, munkamódszerbeli észrevételekre, amelyek a két héttel
ezelőtti vitában elhangzottak, s amelyeket a kormánynak célszerű
hasznosítania. Emlékeztetett továbbá azokra a konkrét képviselői
indítványokra, amelyek a programtervezet kiegészítését, módosítását
célozták. A nagyberuházásokkal, illetve a gazdaságilag elmaradott
térségekkel összefüggő indítványt a stabilizációs munkaprogram
végrehajtásáról szóló beszámoló kapcsán célszerű majd megvitatni -
mondta Szűrös Mátyás. Az éves, illetve a középtávú népgazdasági terv
jóváhagyási eljárásáról akkor indokolt dönteni, amikor majd
módosítják a népgazdasági tervezés rendszeréről szóló törvényt -
tette hozzá. Bejelentette továbbá, hogy a Minisztertanács a júniusi
ülésszakra kérte átütemezni a honvédelmi törvény, valamint a büntető
törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását.
(folyt.köv.)


1989. március 22., szerda 12:27


Vissza »


Folytatta munkáját az Országgyűlés (3. rész)

Mindkét javaslat az alternatív katonai szolgálat bevezetésével függ
össze, és számos részletkérdésben további érdekegyeztetésre van
szükség - fűzte hozzá magyarázatképpen Szűrös Mátyás.

    Határozathozatal következett, először egy résztémában. Túlnyomó
többséggel, mindössze négy tartózkodás mellett fogadták el a
törvényhozók Kovács László képviselő azon javaslatát, hogy az
Országgyűlés 1989. évi programja egészüljön ki az Állami Bér- és
Munkaügyi Hivatal beszámolójával az időszerű bér- és
munkaerőgazdálkodási feladatokról. (Halmos Csaba államtitkár
korábban jelezte: az Országgyűlés döntése esetében a második félév
során kész eleget tenni a felkérésnek.)

    Ezután az Országgyűlés az 1989. évi várható programját -
egészében, a már elfogadott kiegészítéssel együtt - négy
ellenszavazattal elfogadta. (folyt.köv.)


1989. március 22., szerda 12:28


Vissza »


Folytatta munkáját az Országgyűlés (4. rész)

Ezt követően az önálló képviselői indítványok napirendre
tűzéséről tanácskoztak a képviselők. Szűrös Mátyás bejelentette,
hogy Szirtesné dr. Tomsits Erika (Bp. 22. vk.), a Semmelweis
     ---------------------------
Orvostudományi Egyetem II. sz. Gyermekklinikájának tanársegéde
március 1-jén három önálló indítványt nyújtott be. Bár korábban a
képviselő már ismertette két indítványát, az Országgyűlés úgy
döntött, hogy mindhárom javaslat napirendre tűzéséről a mostani
ülésen határoz. Az indítványokat a képviselők írásban megkapták, így
az elnök csak azok lényegét ismertette. Az első indítványban
Szirtesné dr. Tomsits Erika azt javasolta, hogy a decemberi ülésszak
napirendjén szereplő tájékoztatási törvény megalkotását a nyári
ülésszakra hozzák előre.

    Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter kifejtette: a kormány nem
vitatja, hogy elavult a sajtóról szóló, jelenleg hatályban lévő
jogszabály, ám mégsem javasolja, hogy az új
tájékoztatási törvényt az eredeti ütemtervtől eltérően, már a nyáron
megvitassa az Országgyűlés. Ennek indokaként azt hozta fel a
miniszter, hogy ez a törvény rendkívül nagy jelentőségű, érinti az
egész ország, az egész társadalom nyilvánosságának szerkezetét.
Indokolt tehát, hogy széles körű társadalmi vita előzze meg a
törvényalkotást. Ehhez azonban hosszabb időre van szükség, s
legkorábban csak a decemberi ülésszakon kerülhet a törvényjavaslat
az Országgyűlés elé. Szirtesné dr. Tomsits Erika az elnök kérdésére
újból megismételte: fontosnak tartja, hogy a törvényjavaslatot minél
előbb tárgyalják meg. A képviselők - 23 támogatószavazattal, 12
tartózkodással - elvetették képviselőtársuk indítványát.

    Szirtesné dr. Tomsits Erika második indítványa azt szorgalmazta,
hogy az Országgyűlés két fordulóban tárgyalja meg a választójogi
törvény tervezetét, még ebben az évben, a szeptemberi és a decemberi
ülésszakon. Kulcsár Kálmán egyetértett azzal, hogy a Parlament két
fordulóban tárgyalja a törvényjavaslatot, ám - mint mondta -
egyelőre nem tud pontos határidőt megjelölni, mert az új
választójogi törvény megalkotása előtt politikai tárgyalásokat kell
folytatni, s a választójogi törvény politikai döntés függvényeként
kerül majd a Parlament elé. Még nincs azonban információ arról, hogy
hol tartanak ezek a tárgyalások, mikor várható a befejezésük. Ezért
javasolta, hogy az Országgyűlés határidő nélkül fogadja el a
törvényjavaslat kétfordulós megtárgyalását, azzal a megkötéssel,
hogy a tervezet még az idén a Parlament elé kerül. Ezzel a
képviselőnő egyetértett, s az Országgyűlés is egyhangúlag elfogadta
a miniszter javaslatát. (folyt.köv.)


1989. március 22., szerda 13:06


Vissza »


Folytatta munkáját az Országgyűlés (5. rész)

Az önnálló képviselői indítvány harmadik része arra vonatkozott,
hogy az 1990-ben esedékes képviselőválasztásokat 1990 elejére írják
ki, továbbá, hogy az új alkotmányt az újonnan megválasztott
Országgyűlés fogadja el, vagy bocsássa népszavazásra. Szűrös Mátyás
rámutatott: az indítvány elfogadásának feltétele, hogy az
Országgyűlés megalkossa az új választási törvényt. A Parlament saját
feloszlatását addig nem mondhatja ki. Ugyanis ez esetben a jelenleg
hatályos választási törvény alapján kellene a választásokat
megtartani. Erre tekintettel javasolta: az Országgyűlés az
indítványt ne most tűzze napirendre, hanem az abban foglaltakról az
új választási törvény megalkotásakor döntsön. Ezzel a javaslattevő
is egyetértett. Az Országgyűlés egyhangúlag úgy döntött, hogy az
indítványt most nem tűzi napirendre.

Ezt követően az elnök bejelentette, hogy az ülésszak előtt öt
nappal, március 17-én nyújtotta be Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3.
     -----------------

vk.), a Taurus Gumigyár energetikusa önálló indítványát, amelyben a
hatályban lévő választási törvényt érintő módosító javaslatot tett.
Mivel az indítvány a házszabály által megszabott határidőn túl
érkezett, nem volt mód arra, hogy azt előzetesen kiküldjék a
képviselőknek. Az elnök bejelentette, hogy az indítvány napirendre
tűzéséről az Országgyűlés áprilisi ülésszakán határoz. (folyt.köv.)


1989. március 22., szerda 13:07


Vissza »


Folytatta munkáját az Országgyűlés (6. rész)

Az elnök, mielőtt megadta a szót Halmos Csaba államtitkárnak a
sztrájkról szóló törvényjavaslat előterjesztésére, közölte:

    Az Országgyűlés tagjai e napirendhez kapcsolódóan négy írásos
anyagot kaptak; a sztrájkról szóló eredeti törvényjavaslatot és
indoklását, majd a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság
módosító javaslatokat tartalmazó jelentését. A március 10-ei ülésen
kiosztották a törvénytervezet egy átdolgozott változatát, amelyben
már szerepelnek a bizottság módosító javaslatai és megszüntek a
változatok, tehát nincs már ,,A,, és ,,B,, variáció. Javasolta, hogy
a képviselők ezt az átdolgozott törvényjavaslatot tekintsék
tárgyalási alapnak. Ez megkönnyíti a vitát és egyszerűbbé teszi a
határozathozatalt. Végül a negyedik írásos anyag Tallósy Frigyes és
Nagy Sándor módosító javaslatait tartalmazza.

    Ezután Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi
Hivatal elnöke terjesztette elő a törvényjavaslatot.

    Mint mondotta: olyan törvényjavaslat kerül napirendre, amelyben
tételes jogi szabályozás hazánkban eddig még soha nem volt. Okkal
vetődik fel a kérdés: miért éppen most jött el az ideje annak, hogy
a sztrájkról jogi szabályozás szülessen. A felületes válasz
kézenfekvő: miután az utóbbi időben megjelent társadalmi-gazdasági
életünkben a sztrájk, régi magyar szokás szerint erre azonnal
paragrafusokat kell hozni. Valójában ennél jóval többről van szó. Ha
a munkaviszony keretében is valódi érdekegyeztetés kialakulásával
kell számolnunk, annak jogi feltételeit is meg kell teremteni. Ebbe
a rendszerbe szervesen illeszkedik a sztrájk, mint a munkavállalói
érdekérvényesítés egyik drasztikus eszköze. Ebben a megközelítésben
a sztrájkjog rendezésének alapvető oka, de egyben célja is, hogyaz
érdekegyeztetési folyamatban az összhangot biztosítsa, mégpedig
annak a világon mindenütt elfogadott elvnek a szem előtt tartásával,
amely szerint a sztrájk az érdekérvényesítés végső eszköze.

    Azokban az országokban - mondta -, ahol a sztrájkjogot
biztosítják, rendezik e jog gyakorlásának feltételeit is. Ennek
több formája lehetséges. A legszerencsésebb az a megoldás, amikor az
érintettek - döntően a munkavállalók és a munkáltatók szervezetei -
megállapodással rendezik e kérdést. A magyar kormányzat számára is
ez lett volna a legmegfelelőbb megoldás, azonban rövid időn belül
nyilvánvalóvá vált, hogy az érintettek e körben nem jutottak
konszenzusra. (folyt. köv.)


1989. március 22., szerda 13:13


Vissza »


Folytatta munkáját az Országgyűlés (7. rész)

A másik lehetséges rendezési módszer a megfelelő bírói gyakorlat
kialakítása. Ez főleg az angolszász országokban érvényesül, ott
azonban a bírói jogalkotás elismertsége különbözik a mi
gyakorlatunktól. A magyar jogrendszerbe tehát olyan javaslat
illeszkedik, amely a jogi szabályozásra épít. Az előkészítés során
arra törekedtünk, hogy a lehető legszélesebb körben konszenzust
teremtsünk a szabályozást illetően. Ennek érdekében a tervezetet két
alkalommal is vitára bocsátottuk. Az elmúlt év végén lezajlott első
vita során számos hasznos, értékelhető javaslatot, észrevételt
kaptunk. Ennek megfelelően a tervezetet jelentősen átdolgoztuk, s
ezt újólag széles körű vitára bocsátottuk. A tervezetnek a sajtóban
való közzétételével lényegében valamennyi magyar állampolgár,
szervezet, munkáltató részére lehetőséget adtunk javaslatok,
észrevételek megtételére. Ezen túl a leginkább érintett
szervezetekkel - a Magyar Gazdasági Kamarával, a szakszervezetekkel
- nyilvános vitákon vettünk részt. Az említett szervezetek, valamint
a Hazafias Népfront keretében szűkebb körű eszmecserére bocsátottuk
a tervezetet. E viták eredményeként a legtöbb kérdésben közeledtek a
nem oly régen még igen távoli álláspontok.

    Először is arra a kérdésre kell válaszolni, amely úgy
fogalmazódott meg az előkészítő viták során, hogy a jelenlegi
gazdasági és társadalmi körülményeink között egyáltalán indokolt-e
megengedni a sztrájkot. Erre a kérdésre lassan tizenhárom éve
megszületett az egyértelmű válasz. Az 1976. évi 9. törvényerejű
rendelettel ugyanis hazánk elfogadta az ENSZ Gazdasági, Szociális és
Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, amelynek 8. cikkében
kötelezte magát: biztosítja az adott ország törvényeivel összhangban
gyakorolt sztrájkjogot.

    Másodszor a sztrájk szabályozásának egyik alapdilemmájára kell a
figyelmet felhívni. A sztrájk a munkavállalók alapjoga, de mint
minden alapjog szabályozásánál, szükségképpen érvényesülnek
meghatározott korlátok. Ugyanis az alapjogok, korlátlan
érvényesülésük esetén más állampolgári, emberi vagy munkavállalói
jogokat, illetve társadalmi alapérdekeket sérthetnek. Ezért olyan,
talán kényesnek nevezhető egyensúlyt kell teremteni a jogi
szabályozásban is, amely egyfelől garantálja a dolgozók sztrájkhoz
való jogát, ugyanakkor védi a társadalmat az e jog gyakorlásából
szükségképpen bekövetkező hátrányoktól. Azt is látni kell, hogy
önmagában a jogi szabályozás képtelen ezt a funkciót betölteni.
(folyt. köv.)


1989. március 22., szerda 13:18


Vissza »


Folytatta munkáját az Országgyűlés (8. rész)

Halmos Csaba ezután úgy fogalmazott, hogy a sztrájk nem oka,
hanem tünete a feszültségeknek. Ebből a tételből a javaslat
előkészítői számára világossá vált: mint minden tüneti kezeléssel,
úgy a sztrájk túlzott korlátozásával sem kerülhetnénk el a
feszültségek fokozását, a vadsztrájkok kirobbanását. Nyilvánvaló
tehát, hogy a sztrájkot kiváltó konfliktus csak a legritkább
esetekben kezelhető jogi eszközökkel. Alapvető funkciója a
törvénynek, hogy a sztrájkban résztvevőket védelemben részesítse. E
védelem többirányú. A sztrájk jogszerűségének, illetve
jogellenességének megállapítása bírósági hatáskörbe tartozik, így
kizárja azt a hazánkban is már korábban tapasztalható jelenséget,
amely a sztrájkot informális csatornákon keresztül minősíti. Ezen
túl a javaslat a jogszerű sztrájkban résztvevők helyzetét
legalizálja, amikor kimondja, hogy emiatt a dolgozókat, a
szakszervezeteket hátrány nem érheti. A jogi rendezés másik
funkciója az, hogy előre kiszámíthatóvá tegye a jogellenes sztrájk
szankcióit.

    A szabályozás módszeréről, ha úgy tetszik stílusáról szólva
kifejtette: az előzetes vitákban egyesek túlszabályozást, míg mások
alulszabályozást említettek. A tartalmat illetően egyik oldalról túl
általánosnak, másik oldalról viszont túlságosan konkrétnak, így
korlátozónak minősítették a tervezetet. A sokszori egyeztetés
eredményeként az álláspontok e téren is jelentősen közeledtek
egymáshoz. Ami a túlszabályozást illeti, a tervezet mindössze hét
paragrafust tartalmaz, s a sztrájkkal kapcsolatban feltétlenül jogi
rendezést igénylő kérdéseket érint. Ezen túl természetes, hogy
például a szakszervezetek belső szabályzatban is meghatározzák a
sztrájk szervezésének, lebonyolításának rendjét. A javaslat
előkészítése során az egyik legsúlyosabb dilemma az volt, hogy a
törvény milyen mélységben és részletességgel rendezzen egyes
kérdéseket. (folyt. köv.)


1989. március 22., szerda 13:34


Vissza »


Folytatta munkáját az Országgyűlés (9. rész)

Rövidesen be kellett látnunk - hangoztatta az államtitkár -, hogy a
túlságosan konkrét, minden eshetőséget számba vevő szabályozási
módszer értelmetlen és a gyakorlat számára rendkívül problematikus.
Ha ugyanis egyes eseteket kívánunk rendezni, ez szükségképpen
további szabályozást igényel, amely többszáz paragrafusból álló,
áttekinthetetlen sztrájk-kódex megalkotásához vezetne. A nemzetközi
gyakorlathoz igazodva a szabályozás olyan általános fogalmakat
használ, amelyeket konkrét esetre jogértelmezéssel lehet alkalmazni,
ami a bíróságok hatáskörébe tartozik. Ezzel az általános magatartási
szabályokat tartalmazó törvény egyedi esetre szóló alkalmazásának a
jogszerűsége is garantált.

    Halmos Csaba szerint a törvénytervezet szabályai két nagy
csoportba sorolhatók. Az egyikbe a sztrájk gyakorlásának feltételeit
érintő, míg a másikba a sztrájkban résztvevők védelmét szolgáló
rendelkezések tartoznak. E szabályok részletes ismertetése helyett
az államtitkár az előkészítés során vitatott kérdésekre tért csak
ki.

    Az eredeti tervezet abból indult ki, hogy a dolgozókat csak
munkaviszonyuk keretében illeti meg a sztrájk joga. Ez a
megfogalmazás a sztrájkjog gyakorlását tehát a munkaviszonyt érintő
kérdésekre korlátozta. A tervezet vitáját alapvetően ez a megoldás
váltotta ki. Az eredeti javaslatban rendező elvként szerepelt, hogy
a sztrájk igazában azzal szemben hatékony eszköz, aki a követelést
orvosolni is tudja. A vitázók többsége azonban ezt az elvet úgy
értékelte, hogy túlzottan korlátozza a sztrájkhoz való jogot. Bár az
értelmezésben lehetnek különbségek, világosan le kell szögezni: a
kormány nem kíván korlátozó sztrájktörvényt elfogadtatni, mert ez
saját érdekeivel is ellentétes. Ez a magyarázata annak, hogy a
szakmai vitát komolyan vette és nyitottan fogadta a javaslatokat,
módosította korábbi elgondolásait.

    Vitathatatlan, hogy a sztrájknak csak a munkaviszony keretében
történő megengedése diszfunkciókkal is járhat. Így például: a
gazdasági intézkedésekkel szemben csak a bérek emelése érdekében
lehetne fellépni, ami az inflációs ráta emelkedéséhez vezetne,
illetve a béremelésre képtelen munkáltatók számára az ilyen
sztrájkok kezelhetetlenné válnának. Tény az is, hogy a nemzetközi
gyakorlatban az említett Egyezségokmány szövegével összhangban
megszorítás nélkül, a gazdasági és szociális érdekek védelmére
ismerik el a sztrájk jogát. (folyt. köv.)


1989. március 22., szerda 13:36


Vissza »


Folytatta munkáját az Országgyűlés (10. rész)

Döntően az említett indokok alapján a kormány számára elfogadható a
jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság javaslata, amely a sztrájk
jogát a dolgozók gazdasági és szociális érdekeinek biztosítására
engedi meg.

    Az előzőekkel szorosan összefügg a szolidaritási sztrájk kérdése
is. Etekintetben az eredeti tervezet két változatot tartalmazott. Az
egyik változat kizárta a szolidaritási sztrájkhoz való jogot, abból
kiindulva, hogy a sztrájkkal érintett munkáltató képtelen a sérelmet
befolyásolni.

    A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság javaslata szerint
megilleti a munkavállalókat a szolidaritási sztrájkhoz való jog. Ez
a megoldás összhangban áll a nemzetközi gyakorlattal, ugyanis a
szolidaritási sztrájkot általában megengedik. Vitathatatlan, hogy ha
közvetett formában, de a szolidaritási sztrájk is nyomást
gyakorolhat az érintett munkáltatóra vagy szervezetre, ami
hathatósabbá teheti a munkavállalói érdekvédelmet. Tekintettel
azonban arra, hogy az ilyen jellegű sztrájkok az érintett
munkáltatók érdekeit alapvetően sújtják, garanciális szempontból
indokolt, hogy ilyen sztrájkot csak a szakszervezet
kezdeményezhessen. Természetes, hogy szolidaritási sztrájk esetében
az előzetes egyeztetés kötelező előírása értelmetlen.

    A szakmai vita másik alapvető kérdése arra vonatkozott, hogy ki
kezdeményezheti a sztrájkot. Az egyik korábbi változat értelmében
erre csak a szakszervezet jogosult. Ez a megoldás nem ismeretlen a
nemzetközi gyakorlatban, hiszen példul az NSZK-ban és Svájcban csak
a dolgozók képviselői, tehát a szakszervezetek jogosultak sztrájkot
kezdeményezni. A megszorítás alapvető indoka az, hogy a megfelelő
apparátussal, kellő felkészültséggel rendelkező szakszervezetek
esetében garancia mutatkozik arra, hogy az adott sztrájk jogszerű
lesz. Lényeges korlátozást ugyanakkor azért sem tartalmaz ez a
szabály, mert bármelyik, adott esetben akár az országos szintű
szakszervezet is kezdeményezhet sztrájkot.

    A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság javaslata alapján a
tervezet nem tartalmaz megszorítást arra nézve, hogy ki jogosult a
sztrájk kezdeményezésére. Ebből következik, hogy erre indítványt
tehetnek a szakszervezetek, de a dolgozók közössége is. A bizottság
javaslatával egyetértve feleslegesnek tekintjük azt a korábbi
tervezetben szereplő részt, amely a titkos szavazáson alapuló
többségi döntés kötelező előírásának fenntartását javasolta.
(folyt. köv.)


1989. március 22., szerda 13:41


Vissza »


Folytatta munkáját az Országgyűlés (11. rész)

A javaslat a nemzetközi gyakorlattal összhangban határozza meg
azt a kört, ahol a sztrájk tilos. Ennek indoka kizárólag az, hogy a
sztrájk más alapjog - például az élethez való jog - gyakorlását ne,
vagy csak társadalmilag elfogadható mértékben korlátozza.

    Egyetértés mutatkozott abban a kérdésben, hogy a lakosságot
alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatóknál csak
korlátozott mértékben gyakorolható a sztrájk, mégpedig úgy, hogy a
szolgáltatás még elégséges teljesítését ne gátolja. A javaslat
előkészítése során meggyőződtem arról, hogy ennek az elvnek a
biztosítékai, valódi garanciái nem a jogi szabályozásban, hanem
társadalmi-gazdasági tényezőkben gyökereznek. Meggyőző volt számomra
az alapellátásban tevékenykedő szakszervezetek és munkavállalók
határozott és felelősségteljes hozzáállása. Egyértelműen kifejezésre
juttatták, hogy a lakosság terhére, hátrányára csak kivételesen,
igen súlyos érdeksérelem esetén élnek a sztrájk eszközével -
mondotta az előadó.

    A tervezet azon szabályait illetően, amelyek a sztrájkban,
különösen a jogszerű sztrájkban résztvevők védelmét célozzák, érdemi
vita keletkezhet. Itt egyetlen olyan szabályra hívom fel a
figyelmüket, amely nem a javaslatból, hanem az általános munkajogi
szabályokból következik. Ha a sztrájk kezdeményezése jogellenes
munkáltatói magatartásra vezethető vissza, az érintett dolgozók a
kiesett munkabérüket kártérítés címén igényelhetik.

    Az államtitkár végezetül egy olyan kérdésről beszélt, amelyről a
tervezet szándékosan nem szól: a szankcionálásról, a
felelősségrevonásról.

    - Tudatosan törekedtünk arra, hogy a jogellenes sztrájkhoz
kapcsolódó külön szankciókat ne tartalmazzon a törvény, ugyanis ezek
nem kívánatos korlátokat jelentenek - hangsúlyozta. Természetes,
hogy a jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozókkal szemben emiatt
semmilyen joghátrány nem alkalmazható. Kivétel ez alól az az eset,
amikor a jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozók egyéb
kötelezettségeiket, így különösen a személy- és vagyonvédelem
biztosításának kötelezettségét megszegik.

    A jogellenes sztrájkban résztvevőkre ugyancsak az általános
szabályok vonatkoznak. Ez azt jelenti, hogy az ilyen sztrájk
kezdeményezése, illetve annak gyakorlása, a munkaviszonyból eredő
kötelezettségek megsértésének minősül. Ebből következik, hogy a
dolgozóval szemben fegyelmi eljárás kezdeményezhető, illetve a
munkaviszonya felmondással is megszüntethető. (folyt. köv.)


1989. március 22., szerda 13:46


Vissza »


Folytatta munkáját az Országgyűlés (12. rész)

Összegezve az elmondottakat, hangsúlyozta: a tervzettől sem
többet, sem kevesebbet nem lehet várni, mint amennyit általában a
jog befolyásolni képes meghatározott életviszonyok rendezésével.
Veszélyesnek tartotta a szabályozás túlbecsülését, illetve annak
alulbecsülését is.

    - A javaslat előkészítése is jól tükrözte azokat a
társadalmi-gazdasági feszültségeket, amelyek napjainkra hazánkban
felhalmozódtak. Az előkészítő viták legáltalánosabb tapasztalata az,
hogy bárhol és bármilyen közegben vitáztunk, csatáztunk a
tervezetről, egyértelműen megfogalmazódott: a munkavállalók a
sztrájkot, mint érdekérvényesítési eszközt, nem tekintik valódi
alternatívának, s azzal valóban csak a végső esetben kívánnak élni.
Ez a társadalmi hozzáállás az igazi garancia arra, hogy ne a
sztrájk-anarchia uralja hazánkat. Hasonlóan felelős
társadalomirányítási magatartás szükséges ahhoz, hogy az
értékteremtő munka iránt meglévő igény ne csapjon át a sztrájkot is
természetesnek tekintő közömbös hangulatba.

    Ezért természetes és szükséges, hogy az e törvény előkészítése
kapcsán is megindult társadalmi párbeszéd tovább folytatódjék olyan
irányba, amely az értelmes és alkotó munka feltételének
megteremtését célozza. Ez egyben valódi garancia lehet a sztrájkok
megelőzésére.

    Halmos Csaba bejelentette, hogy a jogi, igazgatási és
igazságügyi bizottság külön nem említett javaslataival is egyetért a
kormány.

    Megítélése szerint az Országgyűlés olyan törvényt alkothat,
amely alapjaiban biztosítja a sztrájkhoz való emberi, illetve
munkavállalói jogot. Olyan józan és ésszerű korlátokat tartalmaz
csupán, amelyek a társadalom védelmére elengedhetetlenül
szükségesek.

    - Felelősséggel állítom, hogy a tervezet egyetlen mondata sem
ellentétes a különböző nemzetközi egyezményekben és ajánlásokban
megfogalmazottakkal. (folyt. köv.)


1989. március 22., szerda 13:49


Vissza »


Folytatta munkáját az Országgyűlés (13. rész)

Az előkészítő vitákban állandóan jelen volt a kétség: nem tárjuk-e
túlságosan szélesre a kapukat egy liberális sztrájktörvény
megalkotásával? A sztrájkjog olyan ár, amit a demokratizálásért meg
kell fizetni. Hogy ez az ár milyen súlyos lesz, nem ezen a törvényen
múlik. Embereken múlik, akik kiváltják és akik gyakorolják a
sztrájkot. Ugyanezen emberek tartós társadalmi békében is élhetnek -
mondotta, s végezetül kérte, hogy a módosításokkal a
törvényjavaslatot fogadják el a képviselők. (folyt. köv.)


1989. március 22., szerda 13:52


Vissza »


Folytatta munkáját az Országgyűlés (14. rész)

Szigethy Dezső (Győr-Sopron m., 14. vk.), a jogi, igazgatási
--------------

és igazságügyi bizottság nevében a törvénytervezet vitájának
tapasztalatait összegezve ismertette azokat az ajánlásokat,
alapelveket, amelyek a bizottság tanácskozásán kikristályosodtak. A
testület mindenekelőtt egyhangúlag úgy foglalt állást, hogy szükség
van a sztrájk törvényi szintű szabályozására. Annak ellenére
határoztak így, hogy az elmúlt időszakban számos jogalkalmazótól
hallhatta a nagyközönség: ,,Minden szabad, ami nem tilos,,. A
bizottság ezzel együtt élt a gyanúperrel - amit egyébként nemzetközi
példák is igazolnak -, hogy aminek gyakorlására nincsenek törvényi
garanciák, az jogon kívüli mérlegeléssel, esetleg politikai
indoklással tilossá tehető, netán büntetést vonhat maga után. A
törvényalkotók célja azonban nem lehet más, mint, hogy a jogaik,
érdekeik védelmében fellépő munkavállalók jogbiztonságban érezhessék
magukat. Ezzel összefüggésben a törvény társadalmi feladatát
Szigethy Dezső abban jelölte meg, hogy biztosítson olyan jogi
lehetőséget, amellyel, mint végső eszközzel élhetnek a
munkavállalók. Ugyanakkor tartalmazza mindazon korlátokat, amelyek
beiktatásával a társadalom normális működése biztosítható.

    A bizottság nagy szótöbbséggel elvetette azt az indítványt, hogy
két fordulóban tárgyalja az Országgyűlés a törvényjavaslatot. Nem
jutottak viszont dűlőre abban a kérdésben, hogy a mostani ülésszakon
egyáltalán napirendre kerüljön-e ez a tervezet. A döntésképtelenség
hátterében az állt, hogy a képviselők úgy vélték: nem áll
rendelkezésre elég idő az ,,alaptervezet,, átdolgozásához, illetve
az új javaslat véleményezéséhez.

    Szigethy Dezső hangsúlyozta, hogy a tervezetet a jogi bizottság
mellett öt másik parlamenti állandó bizottság is megvitatta. Az
előterjesztéssel szemben támasztott ellenvetéseiket három fő
probléma köré lehet csoportosítani. Az egyik ilyen, visszatérő
kifogás volt, hogy a tervezet erősen korlátozó jellegű. Főként azt
nehezményezték, hogy a sztrájkot a munkahelyek falai közé kívánja
szorítani, illetve kizárja a munkabeszüntetés kezdeményezőinek
köréből a kisebbségi szakszervezeteket. Nem értettek egyet azzal
sem, hogy a jogszerűséget csak az érdekelt munkavállalókra és a
munkáltatókra korlátozza, a kiesett munkaidőre pedig tiltja a bér
kifizetését. (folyt. köv.)


1989. március 22., szerda 14:04


Vissza »


Folytatta munkáját az Országgyűlés (15. rész)

A viták során szóvá tették azt is, hogy a törvényjavaslat
bürokratikus megkötéseket tartalmaz. Ezek közé sorolták, hogy a
tervezet intézményesíti a titkos szavazást, és túlzott szerepet
biztosít a kollektív szerződésnek.

    Emellett sokan úgy vélték, hogy a sztrájktörvény tervezete nem
tud kötődni a kialakult érték-, illetve intézményrendszerhez, Ezzel
kapcsolatban olyan problémák vetődtek fel, mint például: minek
alapján állapítja meg a bíróság a jogszerűséget, illetve milyen
kritériumok alapján döntenek a munkaügyi bíróságok a felelősségről,
az okozott kárról.

    Ezeknek a nyitva hagyott kérdéseknek az eldöntésére a jogi
bizottság egyeztető albizottságot hozott létre. A testület
munkájának gyümölcse az a jelentés, amelyet a törvényhozók írásban
megkaptak. Ezzel kapcsolatban Szigethy Dezső utalt arra, hogy az
egyeztető testület javaslatait a kormány nevében Halmos Csaba
államtitkár elfogadta, s azokat már beépítették a törvénytervezetbe.

    A legfontosabb változásokat sorra véve az előadó kiemelte, hogy
megszűnt a tervezet legtöbbet bírált korlátozó jellege; a sztrájk
immár nem munkaviszonyhoz kötött. Hasonlóan jelentős változás a
szolidaritási sztrájk jogának alternatíva nélküli megfogalmazása,
illetve az, hogy a tervezet már nem tiltja bér kifizetését a kiesett
munkaidőre. A jogszabály bürokratikus megkötöttségeit enyhíti, hogy
a titkos szavazás procedúráját nem írja elő kötelezően. A sztrájk
szervezőinek és résztvevőinek jogi védelmét biztosítja az a passzus,
amely kimondja: a sztrájk szervezése, illetve jogszerű sztrájkban
való részvétel miatt a dolgozó munkaviszonya nem mondható fel,
fegyelmi felelősségre nem vonható.

    Az elmondottakat összegezve Szigethy Dezső úgy vélte: az
elfogadott változásokkal kiegyensúlyozott, a nemzetközi gyakorlatnak
megfelelő törvényjavaslat került a Parlament elé. Ennek alapján
javasolta: az Országgyűlés vitassa meg a sztrájkról szóló törvény
tervezetét, és az elhangzott kiegészítésekkel fogadja azt el.
(folyt. köv.)


1989. március 22., szerda 14:05


Vissza »


Folytatta munkáját az Országgyűlés (16. rész)

A bizottsági előadó felszólalását követően megkezdődött az
általános vita.
    Dudla József (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 5. vk.), az MSZMP
    ------------
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának első titkára szerint a
sztrájk jogi szabályozása nem fogja gerjeszteni a munkabeszüntetést.
Mint mondta, nem szabad lebecsülni a társadalom érettségét,
felelősségérzetét, bizalmát a megújulásban. Azt viszont illúziónak
tartotta, hogy létezik olyan fejlett érdekegyeztetési rendszer,
amely garantálja, hogy sohasem lesz szükség a sztrájkra.

    Hangsúlyozta, hogy a sztrájk az érdekegyeztetés legvégső,
legkeményebb eszköze. Ezért a sztrájk jogi szabályozásának hiányában
a bizonytalanság állapotának fenntartásával való védekezés
tisztességtelen és megengedhetetlen. Szólt arról is, hogy a
választói között végzett közvéleménykutatás során a megkérdezettek
63 százaléka nemcsak a munkahelyi, hanem például a gazdasági,
szociális okok miatt is jogosnak tartja a sztrájkot, de alig 20
százalék gondolja, hogy szolidaritási vagy politikai célokra is
alkalmazná. A nagy többség tisztában van azzal, hogy nem feltétlenül
munkabeszüntetéssel kell kifejezni az érdekösszeütközéseket.
Meggyőződését fejezte ki, hogy a törvény liberális szelleme, az
általa biztosított szabadság a felelős önkorlátozást, és nem a
felelőtlenséget fogja erősíteni. Végül rámutatott: a sztrájktörvény
szükséges, de nem elégséges. Rendkívül fontos az érdekegyeztetés új
rendszerének mielőbbi kidolgozása. (folyt. köv.)


1989. március 22., szerda 15:19


Vissza »


Folytatta munkáját az Országgyűlés (17. rész)

Nagy Sándor (országos lista), a Szakszervezetek Országos
----------
Tanácsának főtitkára elöljáróban arról szólt, hogy a sztrájktörvény
tervezete hosszú utat járt be mai formájának kialakulásáig. Ez
előnyére is szolgált, hiszen tartalma jó irányban változott, de
hátrányára is vált, mert jelenlegi formája több lényeges ponton tér
el a közvélemény által ismerttől, s így a mostani változat a
szélesebb nyilvánosság előtt nem letisztult formában jelent meg. Ezt
a helyzetet egy hosszabb előkészítési menetrend alkalmazásával,
illetve azzal lehetett volna elkerülni, ha a kormányzat, az
illetékes kormányzati szervek a kezdetektől fogva olyan rugalmas
magatartást tanúsítanak, mint a legutóbbi időkben.

    Mindezek ellenére annak a véleményének adott hangot: a tervezet
néhány további kiegészítéssel, változtatással tárgyalható, megfelel
a legfontosabb kritériumoknak, azaz annak, hogy a sztrájktörvény ne
legyen korlátozó, és ne tartalmazzon körülményes szabályokat.

    Emlékeztetett arra, hogy a sztrájkjog gyakorlati
megteremtésének, illetve szabályozásának gondolata másfél-két
esztendeje vetődött fel a szakszervezeti vezetők körében. Akkor e
gondolat megvalósításának esélyei nem voltak túlságosan jók, sem a
szakszervezetek körében, még kevésbé a politikai, kormányzati
vezetésben, s ezért gyakorlati megvalósítása késedelmet szenvedett,
és formája az eredetihez képest jelentősen megváltozott. A
szakszervezetek abból indultak ki, hogy a sztrájk szabályozása a
szakszervezeti törvényben kapjon helyet. Ez a kiinduló-helyzet
megváltozott, mivel a kormány sürgetőbbnek érezte a sztrájkjog
szabályozását, mint a szakszervezetek. Így eredetileg a Munka
Törvénykönyve módosításával összekötve, annak részeként kívánta
elvégeztetni a szabályozást. Ezt az elképzelést a szakszervezetek
nem fogadták el. Így született az a kompromisszumos megállapodás,
hogy önálló sztrájktörvény készüljön.

    A továbbiakban kiemelte: a sztrájkjog gyakorlásával kapcsolatos
érdekegyeztetési rendszer kiépítése hosszabb időt vesz igénybe,
tekintettel arra, hogy összefügg a tulajdonformák változásával, a
piacgazdaságra jellemző intézmények kialakításával, a politikai
intézményrendszer átalakításával. A szakszervezetek is sajátos módon
érdekeltek abban, hogy a jelenlegi jogbizonytalanság megszűnjék, és
konfliktus esetén ne szubjektív szándékok minősítsék a sztrájkot, ne
pillanatnyi indulatok alapján minősüljenek jogszerű vagy jogellenes
cselekménynek. (folyt.köv.)


1989. március 22., szerda 15:26


Vissza »


Folytatta munkáját az Országgyűlés (18. rész)

Ez a szakszervezetek, a dolgozók, a sztrájkban részvevők védelmét
szolgálja.

    Rámutatott: Magyarország esetében nem egy korábbi jog
korlátozásáról, hanem egy létező jog tényleges alkalmazhatóságának
megteremtéséről van szó. Ez azért is fontos, mert a
korábbi évtizedek politikai, gazdasági modelljében nem alakulhatott
ki az a jogi, politikai kultúra, nem jöhettek létre azok a
szokásjogon alapuló magatartási szabályok, az a bírósági
joggyakorlat és jogértelmezés, amelyek a nyugat-európai országokban
ma jellemzőek.

    A továbbiakban Nagy Sándor a tervezettel kapcsolatban tett
szövegmódosító javaslatot, hangsúlyozva: el kell fogadni, hogy
azokon a területeken, amelyeket kizár vagy korlátoz a törvény a
sztrájkjog gyakorlásából, a társadalmi érdek miatt speciális
szabályozásnak kell érvényesülnie. Kitért arra is, hogy a
sztrájktörvény elfogadása esetén - a nemzetközi gyakorlatnak
megfelelően - a magyar szakszervezetek is belső sztrájkszabályozást
fognak kidolgozni.

    Végezetül hangsúlyozta, hogy a sztrájkot a SZOT is végső
eszköznek, olyan csőre töltött fegyvernek tekinti, amelyet lehetőség
szerint nem szabad elsütni. Nem fogadja el azok álláspontját, akik
úgy gondolják, hogy a sztrájk vagy annak lehetősége rontja gazdasági
esélyeinket, visszatartja a külföldi tőkét. A nyugati tőke kemény
szakszervezeti magatartáshoz van szokva - mondta. Annak a
meggyőződésének adott hangot, hogy a sztrájktörvény ebben a
formájában valóban korszerű, s kiállja a nemzetközi összehasonlítás
próbáját is. (folyt.köv.)


1989. március 22., szerda 15:27


Vissza »


Folytatta munkáját az Országgyűlés (19. rész)

Szarvas Andrásné (Békés m., 1. vk.), a békéscsabai UNICON
----------------
Ruhagyár MEO-csoportvezetője a bérből élő, nagyüzemi munkások
szemszögéből fejtette ki álláspontját. A képviselőnő szerint a
nagyüzemi munkásság körében nem tapasztalható a sztrájkjog iránt
akkora lelkesedés, mint amilyen érdeklődés mutatkozik a
tömegkommunikáció és a felső vezetés körében. Ennek nem az az oka,
hogy a munkások elleneznék a reformokat - jelentette ki. A nagyüzemi
közgondolkodás alapvetően idegenkedik a sztrájktól - vélekedett
Szarvas Andrásné, és hozzátette: életfeltételeik javulását a
munkások elsősorban attól várják, hogy legyen igény a munkájukra.
Érdekük a piacorientált, hatékonyabb termelés, amelyben munkájuk
fokozottabb megbecsülést kap.

    A képviselőnő úgy fogalmazott, hogy az előterjesztett
törvénytervezet nem a társadalmi igazságosság jegyében fogant, és
elsősorban a hatalom számára igyekszik problémakezelési lehetőséget
biztosítani. A maga részéről csak akkor tudja elfogadni, ha
figyelembe veszik a módosítási javaslatokat, köztük Nagy Sándor és
Tallóssy Frigyes indítványait. Végezetül reményét hangoztatta, hogy
a törvény alkalmazására egyáltalán nem, vagy csak rendkívül ritkán
kerül majd sor. (folyt. köv.)


1989. március 22., szerda 15:28


Vissza »


Folytatta munkáját az Országgyűlés (20. rész)

Boros András (Szolnok m. 1. vk.), a MÁV Szolnoki Járműjavító
------------
Üzemének hegesztője leszögezte, a sztrájkot az érdekegyeztető vita
legvégső állomásának tartják munkahelyén, ugyanakkor társainak
általános véleménye, hogy a törvénytervezet végrehajtása számos
ponton tisztázandó kérdéseket hoz felszínre. Elképzelhető például az
egyre nehezedő gazdasági helyzetben, hogy a munkáltató kénytelen a
kollektív szerződést a munkavállalóra nézve előnytelenűl
megváltoztatni, s ehhez az ágazati szakszervezetnek a beleegyezését
kell adnia. Az ilyen intézkedések esetleg halmozottan hátrányosan
érintik az egyes, főleg kisebb létszámú munkahelyeket. Törvényesen
járnak-e el a dolgozók, ha ilyenkor a sztrájkhoz folyamodnak, s
hogyan dönti el a bíróság a sztrájk jogszerűségét? - tette fel a
kérdéseket a képviselő.

    Ezután még számos, a törvénytervezetben talán csekély súlyú,
kihatásait tekintve mégsem jelentéktelen kitételre hívta fel
képviselőtársai figyelmét. Helyeselte, szolidarítási sztrájkot csak
a szakszervezet kezdeményezhessen. Elgondolkodtatónak nevezte azt a
veszélyt, hogy esetleg olyan dolgozók munkája is akadályba ütközik,
akik nem vesznek részt a sztrájkban. A képviselő szerint nem kellően
tisztázott a ,,szolgáltatás még elégséges foka,,, amit sztrájk
esetén is ki kell elégíteni. Végezetül - munkahelyén a vitákon
elhangzottakkal ellentétben - úgy foglalt állást, hogy a
sztrájktörvény nem gátolja a külföldi tőke beáramlását az országba.

(folyt.köv.)


1989. március 22., szerda 16:35


Vissza »


Folytatta munkáját az Országgyűlés (21. rész)

Farkas Lajos (Budapest, 11. vk.), az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó
------------
Vállalat karbantartó asztalosa hangsúlyozta, hogy 30-40 éve nem
beszéltünk a munkanélküliségről és a sztrájkról, de közben a
munkahelyeken belül kialakult a munkanélküliség. A munkások, így
közöttük az újpestiek is elsősorban nem sztrájkolni akarnak, hanem
jól szervezett munkahelyeken dolgozni, és így szeretnék megkeresni
az erejük, tudásuk újratermeléséhez szükséges munkabért. Elemezte az
áremelések s a dotáció-leépítés hatásait a munkások bérére, és
bírálta az elmúlt négy évtized árpolitikáját. Rámutatott, hogy
eljött az árreform ideje, és választói nevében leszögezte:
bérreform kell, nem elég a jelenlegi bérszabályozás enyhítése. Az
élőmunka értéke az európai országok közül hazánkban a legalacsonyabb
- mondta, jelezve ezzel az esetleges sztrájkokhoz vezető problémák
közül a legsúlyosabbat.

    Javasolta, hogy Németh Miklós miniszterelnök januári, illetve a
kormányszóvivő februári igérete szerint valóban készüljön el az új
kormányprogram, s még a nyáron vitathassa azt meg a Parlament.
Ajánlotta egy szociális csomagterv elkészítését, valamint annak
megfontolását: hogyan lehetne visszaadni a nőknek az igazi
anya-szerepet. Ez a munkanélküliség beruházás nélküli enyhítését is
jelenthetné. Felszólalásának végén jelezte, hogy a
sztrájktörvény-tervezet jelenlegi változata közel áll ahhoz amit a
többség elfogadhat, s több szöveg szerinti módosító javaslatot is
tett. A sztrájk a dolgozók jogos érdekeinek védelmét szolgálja, de
remélhető, hogy ezeket az érdekeket nemcsak sztrájkkal lehet
megvédeni - fejezte be hozzászólását. (folyt.köv.)


1989. március 22., szerda 16:36


Vissza »


Folytatta munkáját az Országgyűlés (22. rész)

Csókási Zoltánné (Csongrád m. 2. vk.), a Szegedi Szalámigyár
----------------
és Húskombinát szakmunkása emlékeztetett az elmúlt hónapok
előkészítő munkája során kialakult szokatlanul éles vitára. Szerinte
sokan még ma is megkérdőjelezik egy ilyen törvény indokoltságát, s a
kormány támogatóinak köre e kérdésben szűkebbnek látszik, mint akár
a személyi jövedelemadó körüli vitában.

    Ha valaki sztrájkol - mondotta -, az szerződésszegő, de a jog
most eltekinteni próbál sokféle meghatározó körülménytől, meghajol
az élet diktálta követelmények előtt. Aki a munkavégző képességét
rendelkezésre bocsátja s így lép szerződéses viszonyba, az érdekei
mellett csak úgy érvelhet, ha átmenetileg ugyan, de esetenként
megtagadja a munkát. A sztrájk eszköz, s ahol nemcsak elméletileg,
hanem gyakorlatilag is létezik, ott szabályozzák. A szabályozás
viszont korlátozás is, s egyben garancia.

    Ezután arról beszélt, hogy a kormányzat nem titkoltan a
munkáltató elleni fellépésként kívánta kezelni a sztrájkot, kapun
belüli ügynek tekintve azt, hogy magát a kormányt ne lehessen
,,megszorítani,,. Ahol 40 évig a központi gyakorlat a maga
mindenhatóságát hirdette, irreális lett volna az ilyen szándék
szerinti eljárás. Örvendetes, hogy a kormány végül is engedett
álláspontjából.

    A képviselő több kérdést tett fel az egyes törvénypontokat
illetően, a sztrájkolók elleni bármiféle hatósági fellépés
lehetőségéhez pedig ügyészi jóváhagyást szorgalmazott. (folyt.köv.)


1989. március 22., szerda 16:37


Vissza »


Folytatta munkáját az Országgyűlés (23. rész)

Dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a Budapesti
--------------------
71. sz. Jogtanácsosi Munkaközösség jogtanácsosa több szövegmódosító
javaslatot tett. Indítványozta egyebek között: amennyiben a
sztrájkkövetelésben érintett munkáltató nem határozható meg, akkor a
Minisztertanács legyen köteles kijelölni az egyeztetési eljárásban
részt vevő képviselőket. Ezzel megoldható az a kérdés: mi történik
akkor, ha nem munkaviszony keretében, illetőleg nem a gyárkapun
belül történik a munkabeszüntetés.

    Felhívta a figyelmet arra a paragrafusra is, amely azzal
foglalkozik, hogy mikor kell jogellenesnek minősíteni a sztrájkot.
Szerinte ez a pont bajok forrása lehet, mert erre hivatkozva a
bíróság bármikor jogellenesnek minősítheti a munkabeszüntetést.
Rámutatott: ha egy munkahelyről 1500 dolgozót elbocsátanak, az már
nem 1500 egyedi eset lesz, hanem olyan ügy, amely nem tartozik a
munkaügyi bíróság hatáskörébe. Utalt arra is, hogy számtalan
veszélyes üzem működik hazánkban, ahol nem engedhető meg, hogy
sztrájkoljanak. Ilyenek például a vegyi üzemek és az atomerőmű.
Figyelmeztetett arra is, hogy ha a munkabeszüntetés több munkaügyi
bíróságot érintő illetékességi területen történik, akkor súlyos
zavarok léphetnek fel az ítélkezésben. Ezért javasolta, hogy ilyen
esetekben az eljárás joga kizárólagosan a Fővárosi Bíróságé legyen.

    Hangsúlyozta, hogy hiba lenne a sztrájk következményeit a
dolgozókra, főként a szakszervezetre hárítani. Ennek a problémának a
jogi szabályozását azonban eddig nem sikerült kimunkálni. Abban a
reményben javasolta a törvénytervezet elfogadását, hogy a magyar
gazdaság problémái nem fognak általános sztrájkot gerjeszteni,
legfeljebb egy-két helyi konfliktus lesz, amelyek elbírálására ez a
törvénytervezet talán megfelelő lehet. (folyt.köv.)


1989. március 22., szerda 16:39


Vissza »


Folytatta munkáját az Országgyűlés (24. rész)

Nyers Rezső államminiszter elmondta, hogy a kormány
-----------
módosította álláspontját, s elfogadja a Nagy Sándor és Tallóssy
Frigyes által beterjesztett módosító javaslatokat. Véleménye szerint
a vita hozzájárult ahhoz, hogy kedvezően változzon a
jogszabálytervezet. A kormány a munkavállalói és a munkáltatói
szempontok érvényesítését a törvényelőkészítés során egyaránt
indokoltnak tartotta. Ugyanakkor a társadalomban mindenképpen
kiegyensúlyozottságra kell törekedni - hangsúlyozta -, elejét véve
a gazdasági erő bármely oldalon történő túlzott koncentrációjának.
Ennek szellemében a kormány álláspontja lényegesen változott a
sztrájkjogot érintő korlátozásokat illetően. Így a kormány véleménye
most már találkozik az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi
bizottságának, a szakszervezeteknek, valamint számos alternatív
szervezetnek a véleményével.

    A sztrájktörvénynek - a kormány megítélése szerint - meg kell
felelnie az általános emberi jogok követelményeinek, a most
formálódó alkotmányban megfogalmazódó szabadságjogoknak, valamint az
ENSZ által elfogadott nemzetközi Egyezségokmánynak. El kell ismerni
- mondotta Nyers Rezső -, hogy az eredeti törvénytervezet még vitára
adott okot, az új változat azonban már megfelel az említett
követelményeknek. A munkavállalók érdekérvényesítésének végső
eszköze a törvény által nem korlátozható nagyobb mértékben, mint
amit a társadalom érdekei indokolnak. Ennek az elvnek felel meg az,
ha a sztrájk alapvető dolgozói joggá válik, s ugyancsak indokolt,
hogy a szakszervezetek lehetőséget kapjanak a szolidaritást kifejező
munkabeszüntetésekre. Természetesen nem hanyagolhatók el a
munkáltatói érdekek sem. Amennyiben ugyanis a sztrájk akadályozná a
gazdasági élet folyamatosságát, a technikai fejlődést, az a dolgozók
érdekeit is sértené.

    Bár a gazdaság különböző ágazataiban nagyon eltérő helyzettel
kell számolni, ennek ellenére mégis szükség van a sztrájk egységes
törvényi szabályozására. Válságágazatokban reális a veszély, hogy a
fel-fellobbanó sztrájkok jelentős mértékben nehezíthetik a
stabilizációs törekvéseket. (folyt. köv.)


1989. március 22., szerda 16:41


Vissza »


Folytatta munkáját az Országgyűlés (25. rész)

Ennek veszélyét azonban nem különleges törvényi korlátozással kell
csökkenteni, hanem az egyeztetés, az együttműködés, a társadalmi
partnerség elmélyítésével. Bár még nem alakultak ki a társadalmi
egyeztetés, a munkaszerződések megkötésének megfelelő módszerei,
szabályai, ennek ellenére mégis elodázhatatlan a sztrájk törvényi
szabályozása. Helytelen úgy felfogni a törvénykezést, hogy annak
funkciója csupán a jól működő társadalmi együttműködés jogi
kifejezése. A társadalmi, politikai alapok adottak, így a
törvényalkotás rendeltetése az is, hogy formálja, javítsa a
társadalmi gyakorlatot.

    Pál József (Győr-Sopron m. 1. vk.), a Rába Magyar Vagon- és
    ----------
Gépgyár Fémipari Alkatrész-gyáregységének lakatosa úgy vélekedett:
ebben a társadalomban legalább még egy emberöltőn keresztül azon
kellene fáradozni, hogy célszerű, jól szervezett tevékenység,
gazdaságos termelés folyjon, racionálisan kialakított
intézményrendszer működjön, s európai színvonalú életviszonyok
jellemezzék mindennapjainkat. Értetlenségének adott hangot, hogy a
vállalatoknál, gazdasági szervezetekben, intézményekben kialakított
szervezeti, irányítási, érdekvédelmi rendszer korszerűsítése ésszerű
működtetése helyett a sztrájkjoggal valósítják meg a dolgozók jogos
érdekeinek védelmét. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a
sztrájkban a dolgozók, a munkavállalók nem érdekeltek, érdekük a
folyamatos munkához fűződik. A kollektív munkabeszüntetés helyett az
érdekek érvényesítésének kompromisszumos megoldása irányába mutató
gazdasági, intézményi, jogi feltételek megteremtését ajánlotta.

    A képviselő szerint a sztrájkjog bevezetésével sem modernebb,
sem civilizáltabb, sem európaibb nem lesz társadalmunk. Szükségesnek
tartotta, hogy valósuljon meg intézményesített formában az
érdekegyeztetés, az érdekérvényesítés, kapjon minden olyan ember
elismerést és védelmet, aki érdemes arra munkája, teljesítménye,
cselekedetei alapján vagy rászorultsága, saját hibáján kívül
kialakult élethelyzete miatt.

    Végezetül szót emelt a társadalom olyan alapértékeinek
helyreállítása mellett, mint a munka, az erkölcs, a teljesítmény, a
fegyelem, a szakmaszeretet, az egymás munkájának elismerése és
megbecsülése. Ezektől idegen a sztrájk, mert sem sztrájkokkal, sem
tüntetésekkel nem tudunk jólétet teremteni ebben az országban -
mondotta. (folyt.köv.)


1989. március 22., szerda 16:42


Vissza »


Folytatta munkáját az Országgyűlés (26. rész)

Halmos Csaba vitazárójában először az általános felvetésekre
------------
válaszolt, mindenekelőtt arra a kérdésre, hogy szükség van-e
hazánkban ilyen törvényre. Az államtitkár szerint a sztrájkjog
törvény nélkül csak fiktív deklaráció, a sztrájk csakis ezzel a
törvénnyel válik igazán joggá. A hozzászólók többsége ezt
megerősítette. Ugyanakkor jogosnak kell tekinteni azokat az
aggodalmakat is, amelyek úgy ítélik meg, hogy a törvény hatására
gyakoribbá válnak majd a munkabeszüntetések.

    Az államtitkár arra figyelmeztetett, hogy a törvény nem old meg
különböző ár-, bér- és szociális jellegű problémákat, és a
sztrájktörvénytől nem lesz több családi pótlék sem. Sőt nem várható
el, hogy bármilyen más jogi problémára e jogszabály adjon választ.
Külön is kitért az érdekegyeztetés és a sztrájktörvény kapcsolatára,
amit az alternatív szervezetek és a független szakszervezetek is
gyakran felvetettek. Valóban nyugodtabb lelkiismerettel
terjeszthettük volna elő a törvényt - mondotta -, ha korszerű
szociálpartneri kapcsolaton alapuló érdekérvényesítési és
érdekegyeztetési mechanizmus működne hazánkban. Ilyen azonban nem
alakult ki, így az aggályok jogosak. Illúzió lenne azt gondolni,
hogy a mai helyzetben az érdekegyeztetés rendszerével rövid időn
belül fel lehetne számolni a jogbizonytalanságot. Az előkészítő
viták során egyértelművé vált, hogy nem sztrájktörvény helyett,
hanem amellett, azzal együtt van szükség az érdekegyeztetésre. A
kormány törekvései is azt tükrözik, hogy a színfalak mögötti
aktacsatározások, bürokratikus eljárások helyett nyílt alkuval
szülessen döntés egy-egy kérdésben, megosztva a döntés és a döntés
következményeinek a felelősségét. Erre jó példa az Országos
Érdekegyeztető Tanács működése, amely csíráiban már megteremti a
feltételeit annak, hogy például a bérekkel kapcsolatban a
bürokratikus szabályozás által közvetített érdekek a nyilvánosság
előtt, nyílt alku útján ütközzenek a kormány, a munkaadó és a
munkavállaló között. Éppen ezért a felszólalók indokoltan fogalmazták
meg, hogy a sztrájktörvényhez kapcsolódóan szükség van az
érdekegyeztetés intézményrendszerének további kiépítésére és
bővítésére. Halmos Csaba azoknak az aggályaira is válaszolt, akik
szerint a törvény nem elég átfogó, túl általános. Nincs szükség több
száz oldalas sztrájkkódexre, mert az ellentétes lenne jogalkotási
gyakorlatunkkal és a kormány törekvéseivel is - hangsúlyozta.
(folyt.köv.)


1989. március 22., szerda 18:06


Vissza »


Folytatta munkáját az Országgyűlés (27. rész)

Kifejezte a kormány azon szándékát, hogy a törvénnyel szavatolják
a jogbiztonságot és tegyék kiszámíthatóvá az érintettek számára a
sztrájkból adódó kötelezettségeket és következményeket.

    A vitazáró sok konkrét észrevételt is érintett, de mint az
államtitkár mondta, közülük jó néhány már eleve kikerült a végleges
törvénytervezetből. Az esetleges hatósági fellépésre, illetve az
ügyészi jóváhagyást sürgető felszólalásra válaszolva kifejtette:
egyértelmű, hogy a jogszerű sztrájknál kizárt mindennemű - tehát
nemcsak a hatósági - fellépés. A jogellenes cselekedetek elleni
fellépéskor sincs szükség külön hatósági felhatalmazásra, mert
ezekben az esetekben az érvényes általános szabályokat kell
alkalmazni.

    Halmos Csaba szólt arról is, hogy mielőbb helyre kell állítani a
kollektív szerződések becsületét. Alapvető jelentőségűnek mondta,
hogy amiben a munkavállaló és a munkáltató a szerződésben
megállapodott, azzal kapcsolatban sztrájkot kezdeményezni csak a
szerződés felbontásával lehessen. Ennek feltételei a Munka
Törvénykönyvének módosításával egyszerűsödtek. Több képviselő
felvetette, hogy a törvény miért nem szabályozza a sztrájkban részt
nem vevőkkel kapcsolatos körülményeket. Az államtitkár
megfogalmazása szerint az általános munkajogi szabályok alapján
azoknak, akik a sztrájk idején nem tudnak dolgozni, az állásidőre
megállapított díjazás jár.

    Az államtitkár utalt arra, hogy a vita során számos kritikai
észrevétel hangzott el az előkészítő munkára vonatkozóan. Többen a
kapkodást, a sietséget tették szóvá, és felvetették, miért oly
sürgős a sztrájktörvény megalkotása. Halmos Csaba elmondta, hogy a
szakmai munka már csaknem másfél éve megkezdődött a kormány, a
kamara és a SZOT körében, s az elképzelések fél éve nyilvánossá
váltak. Ezt követően ötletgazdag szakmai vita alakult ki, bár a
polémiában részt vevők véleménye gyakran változott. Ahányszor
összeült az egyeztető testület mindig új és új javaslatok hangzottak
el. A SZOT is eljuttatta a bizalmiakhoz azt a tervezetet, amelyben
nagyjából konszenzusra jutott a kormánnyal, azt megvitatták a
munkahelyeken, és számos új javaslat született. A széles körű
társadalmi vita újabb és újabb kérdéseket hozott felszínre, sőt még
a szerdai ülés reggelén is tettek a képviselők javaslatokat.
(folyt.köv.)


1989. március 22., szerda 18:12


Vissza »


Folytatta munkáját az Országgyűlés (28. rész)

Ami a sietséget illeti, a kormány célja az, hogy mielőbb felszámolja
a jogbizonytalanságot. A kormány már tavaly novemberben az
Országgyűlés elé hozta volna a törvényjavaslatot, majd a vita
alapján decemberben kívánta ismét beterjeszteni. De figyelembe véve
a szakmai viták tapasztalatait, a kormány - rugalmasságot tanúsítva
- átdolgozta a törvénytervezetet. Fontosnak ítélték, hogy a lényegi,
elvi kérdésekben konszenzus jöjjön létre. A módosító javaslatokkal,
valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság indítványaival
együtt ezt sikerült megteremteni. Mégis hiba lenne azt hinni, hogy
tökéletes, minden részletre kiterjedő konszenzust lehet kialakítani
ebben a kérdésben.

    Az államtitkár Nagy Sándor és Tallóssy Frigyes írásos
javaslatáról szólva azt mondta, hogy az a sztrájktörvényt
koncepcionálisan nem érinti. Azzal kapcsolatban, hogy a
sztrájkalapba helyezett összeg adómentes legyen, így fogalmazott:
erre az alap titkossága lehet garancia, hiszen helytelen lenne, ha
az adóhatóság ismerné az ott lévő összegeket, mert ezzel gyengítenék
a szakszervezeteket. Néhány kérdésben a jogi bizottság véleményét
kikérik, s esetleg annak megfelelően módosítják majd az egyes
pontokat.

    Tallóssy Frigyes indítványáról külön is szólt, megemlítve, hogy
a képviselő aktívan részt vett a sztrájktörvény kidolgozásában, sőt
önálló törvénytervezetet is készített, amelynek több eleme a
módosító indítványokban szerepel. Arra a felvetésre is válaszolt,
miszerint külföldi törvényekből ollózták volna össze az első hazai
sztrájktörvényt. Halmos Csaba azt mondta, hogy e törvény a magyar
gazdasági és társadalmi élet körülményeihez alkalmazkodik, de a
nemzetközi egyezségokmány szövegét átvették a magyar jogszabályba
is. Végül a fegyelmi és kártérítési felelősségre vonatkozó
felvetésekre reagált. A további szigorítás korlátozó lenne, a
könnyítés viszont oda vezethet, hogy a munkáltató kezdeményez
sztrájkot, s ezzel mintegy elhárítja magától a felelősséget. E
javaslat elfogadása tehát sztrájkgerjesztő hatású lenne - mondotta.

    Halmos Csaba válaszát követően a sztrájktörvény tervezetének
általános vitáját lezárták és az elnök részletes vitára bocsátotta a
törvényjavaslatot. Ebben azonban már senki sem kívánt felszólalni,
így még az általános vitában beterjesztett módosító javaslatok
bizottsági véleményezésének idejére az elnök az ülést
felfüggesztette. (folyt.köv.)


1989. március 22., szerda 18:42


Vissza »


Folytatta munkáját az Országgyűlés (29. rész)

A szünetet követően Szigethy Dezső, a törvényjavaslat bizottsági
előadója ismertette a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság
véleményét a benyújtott képviselői javaslatokról. A 9 önálló
módosító javaslat közül a bizottság ötöt támogatott, négyet nem. Az
öt közül egyben vita maradt az államtitkár és a javaslattevők
között, s a bizottság is az utóbbiakat támogatta. Az Országgyűlés
egyenként szavazott a kilenc módosításról, amelyek közül Nagy
Sándor, valamint Tallóssy Frigyes és tizenegy képviselőtársuk öt
javaslatát - nagy többséggel - elfogadták, ugyanakkor Farkas Lajos
három és Csókási Zoltánné egy javaslatát elvetették.

    A sztrájktörvény tervezetét az elfogadott módosításokkal
kiegészítve az Országgyűlés 17 ellenszavazattal, 27 tartózkodás
mellett törvényerőre emelte.

    Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy dr. Vida Miklós
(Budapest 23. vk.) képviselő benyújtotta lemondását képviselői
mandátumáról, s ezzel együtt az Országgyűlés alelnöki tisztségétől
is megválik. A képviselők a bejelentést tudomásul vették. Az elnök
az Országgyűlés nevében megköszönte dr. Vida Miklós tevékenységét.

    Mivel a házszabály azonos módon rendelkezik az Országgyűlés
elnökének és alelnökének megválasztásáról, Horváth Lajos azt
javasolta - ezt a képviselők elfogadták -, hogy a Stadinger István
lemondása miatt már korábban létrehozott jelölőbizottságot bízzák
meg ismét: a képviselőkkel folytatott konzultációk eredményeként
tegyen javaslatokat az új alelnök személyére az áprilisi ülésszakon.

    Az elnök bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség
javaslatot nyújtott be Miskó István képviselő elhunyta és Gajdos
Ferenc képviselő lemondása miatt megüresedett képviselői helyek
betöltésére. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság a
választási jegyzőkönyvek alapján megvizsgálta a javaslatban szereplő
Varga Sándor (Bács-Kiskun m. 6 vk.) és Sápi Ferenc (Budapest, 43.
vk.) pótképviselők megbízólevelét, s igazolásukat ajánlotta. Az
Országgyűlés tudomásul vette és igazolta Varga Sándor és Sápi
Ferenc képviselői megbizatását. Az elnök köszöntötte az új
képviselőket. (folyt.köv.)


1989. március 22., szerda 18:53


Vissza »


Folytatta munkáját az Országgyűlés (30. rész)

Ezután a napirendnek megfelelően, Beck Tamás kereskedelmi
miniszter tájékoztatta az Országgyűlést a Budapest-Bécs
Világkiállítás előkészítésének helyzetéről.

    Mindenekelőtt hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy a kormány a
tervezett főbb lépésekről folyamatosan informálja az Országgyűlést
és az egész magyar társadalmat. A mindenki által kívánt
gazdasági-társadalmi felemelkedést hasznosan előmozdító akciót
csakis akkor lehet sikerre vinni, ha ebben közmegegyezés alakul ki.
Ennek egyik meghatározó eleme az Országgyűlés támogató figyelme, a
döntések meghozatalára jogosult kormányzati szervek folyamatos
ellenőrzése.

    Ezt a célt szolgálta már eddig is - folytatta -, hogy több
országgyűlési bizottság írásbeli és szóbeli tájékoztatók alapján
tárgyalt a világkiállításról, s az esemény előkészítésére vonatkozó
összefoglaló írásbeli tájékoztatót a mostani ülésszakot megelőzően
valamennyi képviselő megkapta. A kérdéssel több megyei
képviselőcsoport is foglalkozott.

    Az elmúlt hetekben az előkészítő bizottság tagjainak
részvételével számos megbeszélés, vita zajlott le. Így például
megvitatta a témakört a Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetősége, a
Vállalkozók Országos Szövetsége, a Magyar Építőművészek Szövetsége
és a Magyar Urbanisztikai Társaság, a Műszaki és Természettudományi
Egyesületek Szövetsége, a Bankárszövetség, az Új Márciusi Front, a
Magyar Demokrata Fórum, a KISZ, a FIDESZ, valamint a Hazafias
Népfront.

    Ezekben a bizottsági és társadalmi vitákban általában az
országos ügyhöz méltó felelősségtudat nyilvánult meg. Több testület
állásfoglalásban nyilvánította ki egyetértését a világkiállítás
megrendezésével, ugyanakkor jelentkeztek ellenvélemények, kételyek
is. Több olyan, főleg a gazdasági kihatásokra vonatkozó kérdés
fogalmazódott meg, amelyre ma még nem adható pontos válasz. Amikor
rendelkezésre állnak a megbízott szakértő csoportok előzetes
számításai - különösen a szükséges ráfordításokat, azok lehetséges
forrásait és a várható hozamot illetően -, akkor lesz a kormány
abban a helyzetben, hogy ki tudja alakítani állásfoglalását, és
kérje ahhoz az Országgyűlés egyetértő támogatását. Beck Tamás
nyomatékosan leszögezte: a kormány mindeddig semmilyen irányban nem
vállalt anyagi, pénzügyi kötelezettséget. (folyt. köv.)


1989. március 22., szerda 18:56


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatta munkáját az Országgyűlés (31. rész)

A Minisztertanács a közelmúltban úgy határozott, hogy a
világkiállítás megrendezése esetén szükséges időben előrehozni az
egyébként is indokolt infrastrukturális beruházásokat, amelyek főleg
a közlekedés, a távközlés, és kisebb részben az idegenforgalmi
fogadóképesség fejlesztését célozzák. Az ezek megvalósításának
költségeire, valamint a források előteremtésére vonatkozó javaslatot
áprilisban a Minisztertanács elé kell terjeszteni. Ugyancsak
áprilisban el kell készülnie a világkiállítás várható általános
gazdasági kihatásaira vonatkozó elemzésnek, különös tekintettel a
gazdasági növekedést ösztönző szerepére. Ezek után fogja a kormány a
világkiállítás ügyét - akkor már konkrét adatok birtokában - az
Országgyűlés májusra tervezett ülésszaka elé terjeszteni.

    Beck Tamás elmondta, hogy az eddigi előzetes számítások, a
külföldi szakértő cégek tanulmányai, a nemzetközi tapasztalatok és
az osztrák szervekkel folytatott előzetes tárgyalások alapján a
Minisztertanács - az osztrák kormánnyal egyetértésben -
megalapozottnak, a gazdaság, a társadalom egésze érdekében állónak
tartja a világkiállítás megrendezését. Ezt mindenekelőtt az
támasztja alá, hogy egy ilyen nagyszabású esemény a rendező városra,
országra irányítja a nemzetközi figyelmet, ami nagy erkölcsi és
presztizsnyereséggel, számottevő anyagi haszonnal is jár.
(folyt.köv.)


1989. március 22., szerda 19:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatta munkáját az Országgyűlés (32. rész)

Az eddigi külföldi visszhangokból kitűnik, hogy ez a különleges
kelet-nyugati ,,párbaállás,, máris felkeltette a nemzetközi
érdeklődést. A kiállítás mottója - ,,Hidak a jövőbe,, - az ország
világgazdasági nyitási törekvéseit is szimbolizálja. Olyan
időpontban kerül sor a rendezvényre, amikor már létezik az egységes
nyugat-európai belső piac, így a világkiállítás növelheti esélyünket
a kapcsolódásra, a felzárkózásra.

    Bécsről, Ausztriáról szólva Beck Tamás megjegyezte: kezdettől
fogva minden tekintetben teljesen egyenrangú partnerségről van szó,
mindkét fél számára egyenlő előnyökkel. A rendezvény egyetlen,
egységes világkiállítást jelent, mindkét helyszínen egyforma
nagyságú területtel, azonos számú kiállítóval. Sem nekünk, sem
szomszédunknak nincs oka aggodalomra, hogy valamelyik fél majd
jobban jár.

    A kormány úgy látja, hogy a világkiállítás megrendezése több
szempontból a gazdasági megélénkülés erőteljes, mással nem pótolható
és hosszú távra kiható ösztönzője lehet. Feltehető a kérdés:
érdemes-e erre költenünk pénzt, amikor jelentős szerkezetátalakítási
és életszínvonalbeli gondjaink vannak. Beck Tamás felhívta a
figyelmet: senki se gondolja, hogy a világkiállítás olyan kiemelt
nagyberuházás lesz, mint amilyen például egy erőművagy egy
nehézipari kombinát építése. Kétségtelen, hogy nagy kiadásokkal jár
az infrastruktúra fejlesztése, elsősorban a közlekedés
korszerűsítése, elkerülhetetlen például a Budapest-Hegyeshalom
autópálya teljes megépítése. Ugyanakkor valamennyi létesítménynél
elhatározott cél a költségvetési források kiegészítése külső
tőkével. Már jelentkezett több olyan külföldi cég, amely -
úthasználati díj fejében - hajlandó az autópálya teljes építési
költségeinek jelentős részét viselni. (folyt. köv.)


1989. március 22., szerda 19:30


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatta munkáját az Országgyűlés (33. rész)

Egy másik példaként a vasutat említette Beck Tamás, utalva arra,
hogy 50 évvel ezelőtt a Budapest-Bécs között közlekedő Árpád sínautó
menetideje 2 óra 57 perc volt, s ma ugyanezt a távolságot az Orient
expressz 3 óra 49 perc alatt teszi meg. A vasútkorszerűsítés iránt
is érdeklődött már külföldi vállalkozó. A kormány eltökélt szándéka
- hangsúlyozta a miniszter -, hogy minden beruházásnál elsősorban a
magyar vállalatok jussanak építési, kivitelezési lehetőséghez. Ez
pedig új munkahelyeket teremtene.

    A világkiállítás idegenforgalmi jelentőségével kapcsolatban a
miniszter rámutatott: külön a rendezvénysorozat céljaira szállodát
nem építenek. A turizmus növekedése természetesen folyamatosan
igényli a szálláshelyek bővítését Budapesten éppúgy, mint az ország
számos részében. A fővárosban már megkezdődött - vagy rövidesen
megkezdődik - vegyesvállalkozások formájában több új, összesen 8
ezer férőhelyet nyújtó szállodák építése.A férőhelyek további
bővítése - Budapesten és vidéken - döntően azon múlik, hogy akad-e
elegendő rendelkező hazai és külföldi vállalkozó. A kormány úgy
látja, hogy a világkiállítás előnyei - például éppen az
idegenforgalom, a különféle kulturális és sportrendezvények révén -
nemcsak a fővárosban fognak jelentkezni, hanem az ország minden
részén - mondotta a miniszter. (folyt.köv.)


1989. március 22., szerda 19:38


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatta munkáját az Országgyűlés (34. rész)

A kormány az Országgyűlés májusra tervezett ülésszakán kívánja
benyújtani a Budapest-Bécs világkiállítás megrendezéséről az
előterjesztését. Ezt az is indokolja, hogy a párizsi székhelyű álló
Nemzetközi Kiállítási Iroda május végi közgyűlésén dönt a rendezési
jog odaítéléséről.

    Amennyiben az Országgyűlés a világkiállítás előkészületeiről
szóló tájékoztatót elfogadja, úgy a munkálatokkal jelenleg
foglalkozó tárcaközi bizottság megszűnik, s a további munka egy, az
egész országot képviselő, széles körű társadalmi bizottság
felügyelete mellett folytatódik. Az operatív irányítás egy
kinevezendő kormánybiztos kezében összpontosul míg a kiállítás
budapesti részének megvalósítására részvénytársaság alakul,
ugyanúgy, mint Ausztriában.

    A végleges helyszín ről - minden lényeges szempont figyelembe
vételével - nyilvános városrendezési tervpályázaton születik meg a
döntés. Ugyancsak tervpályázat alapján döntenek a szakértők a
kiállítás építési tervéről, elsőbbséget biztosítva gazdaságos,
később több célra is hasznosítható megoldásoknak.

    Végül Beck Tamás kérte az Országgyűlést, hogy fogadja el
tájékoztatóját. (folyt. köv.)


1989. március 22., szerda 19:43


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatta munkáját az Országgyűlés (35. rész)

Szentágothai János (országos lista) akadémikus, az MTA
------------------
tudományos tanácsadója arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy a
világkiállítás megrendezése nem kevés kockázattal jár. A jelenlegi
gazdasági körülmények között jelentős terhet ró a magyar gazdaságra
és a lakosságra is. Ám egy ilyen rendezvény egyedülálló lehetőséget
jelent arra, hogy az utolsó pillanatbn megakadályozza az Európától
való elszakadást. Szabad-e a népet - fogalmazta meg a kérdést a
képviselő - egy ilyen válságos helyzetben újabb vállalkozással,
annak kockázatával terhelni. Paradoxonnal válaszolva a következőket
mondta: nem lehet, és talán nem is szabad, de mégis kell.
Magyarország valószínűleg a világkiállítás nélkül is túlélheti -
egyik leggyengébb fejlettségű európai országként - a következő 25-30
évet. Ám ebben az esetben a reformkori elődök álmairól végleg le
kell mondani. Ha mégis vállalja az ország a világkiállítás
megrendezését és az azzal járó terheket, több alapvető kérdést meg
kell fontolni. Ilyen például a már a folyó nagyberuházások,
fejlesztések prioritásának újraértékelése. Ugyancsak lényeges, hogy
a világkiállítással járó előnyökből a vidék miként részesül. A
Dunántúl mellett az Alföldön is számos olyan műemlék, nevezetesség
található - mondotta -, amely joggal számíthat a turisták
érdeklődésére. Fontos lenne azonban, hogy a keleti országrészben is
fejlődjön a szállodai struktúra.

    Ezért azt javasolta: az Országgyűlés támogassa a Budapest-Bécs
Világkiállítás ügyét azzal a feltétellel, hogy a fejlesztésre szánt
források arányos részét a vidék közvetlenül kapja meg, mivel a
nyugati országrészben megvalósuló fejlesztésekre egyébként is akad
külföldi befektető vállalkozó. (folyt. köv.)


1989. március 22., szerda 19:50


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatta munkáját az Országgyűlés (36. rész) Dr. Horváth Ferenc (Somogy m. 10. vk.) csurgói körzeti ------------------

főállatorvos a vidéki képviselő nézőpontjából fogalmazta meg
fenntartásait. Elismerte ugyan, hogy a világkiállítás csábító
esemény, nagyon sokat remélünk mindannyian az expótól, de vajon mit
jelent, ha azt magyar módra szervezzük meg. A rendezvény
költségkeretét még megközelítően sem ismerjük, az infrastukturális
fejlesztések elsődlegesen Budapestre koncentrálódnak majd, a várható
hasznosság pedig szerinte csak vágyálom. Feltette a kérdést, vajon a
világkiállítás ügyében miért nem a két nagyváros polgármestere dönt,
talán nem vállalják a felelősséget? A bankok, a vállalatok nem
vállalkoznak, nem érzik a biztos befektetést? A sok bizonytalanság
közepette miként dönthetne a Parlament? Az államháztartás ma túl
súlyos gondokkal küzd, hazánkban minden fejlesztés sokkal drágább,
mint máshol. Nem értett egyet azzal, hogy a fővárost íly módon
fejlesszék akkor, amikor a vidék meglehetősen elmaradott, és hiába
igyekszik felzárkózni. Szerinte illuzió a külföldi tőke
idecsalogatása egy ilyen költséges világkiállítás megrendezéséhez.
Sokkal fontosabb feladatokat kellene megoldani, pontosabban előbb
meg kellene teremteni a világkiállítás fogadásának feltételeit. A
képviselő végül azt mondta, hogy ha vállalkozásszerűen teremtik meg
a világkiállítás feltételeit, akkor támogatja a megrendezést.
(folyt.köv.)


1989. március 22., szerda 19:51


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatta munkáját az Országgyűlés (37. rész) Koltai Imre (Pest m., 28. vk.), a Cement- és Mészművek -----------

vezérigazgatója kiemelte, hogy a tervezett világkiállítás hatalmas
gazdasági vállalkozás, s mint ilyen, számos kérdés feltevésére ad
okot: dinamizálható-e a magyar gazdaság; átállítható-e legalább egy
mérsékelten emelkedő pályára; biztosítható-e a belső piacnak a
mainál nagyobb szerepe?

    A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének,
valamint a SZOT Elméleti Kutatóintézetének egy-egy tanulmányára
hivatkozva a képviselő kifejtette, hogy a belső piac előtérbe
állítása, a gazdasági növekedés belső és külső forrásainak
mozgósítása, a szerkezetátalakítás az infrastruktúra fejlesztésétől
függ. Mivel a világkiállítás hatalmas infrastrukturális beruházást
igényel, ezért is támogatja annak megrendezését. A vállalkozás
hozzájárulhat a gazdaság dinamizálásához, a jövedelmek növekedéséhez
is. A felszólaló ezután javasolta, hogy a végleges döntés előtt a
beruházás majdani résztvevői, köztük az építők, a szállítók és az
üzemeltetők előzetesen nyilatkozzanak arról, miképpen tudnának
vállalkozóként bekapcsolódni a munkába. Egy ilyen felmérés sokat
segítene a döntéshozóknak - mondotta. E felszólalással - az idő
előrehaladtára való tekintettel - az Országgyűlés este hat óra után
néhány perccel befejezte szerdai munkanapját. A világkiállítás
előkészítésének helyzetéről csütörtökön reggel folytatódik a
parlamenti vita. (folyt. köv.)


1989. március 22., szerda 19:52


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatta munkáját az Országgyűlés (38. rész) - Dióhéj 1.

Az Országgyűlés márciusi ülésszaka folyttatásának első napi
eseményei dióhéjban:

    Szűrös Mátyás elnökletével szerdán folytatta munkáját az
Országgyűlés március 8-án megkezdett ülésszaka. A törvényhozók
először a Parlament idei várható programja feletti vitát fejezték
be. A vitában felszólaltak:

    dr. Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár m., 18. vk.);

    Técsy László (Szabolcs-Szatmár m., 19. vk.);

    Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.);

    Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.).

    Az Országgyűlés 1989. évi várható programját - egészében, a már
elfogadott kiegészítésekkel együtt - a Parlament négy
ellenszavazattal elfogadta.

    Következő napirendként önálló képviselői indítványok megtétele
hangzottak el. Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.) három
önálló indítványt nyújtott be:

    - a tájékoztatási törvény megalkotásának előrehozásáról az
indítványt a képviselők - 23 támogató szavazattal, 12 tartózkodással
- elvetették;

    - a választójogi törvény tervezetéről még ebben az évben
kétfordulós parlamenti tárgyalást javasolt, melyet az Országgyűlés
határidő nélkül fogadott el;

    - a képviselői választásokat 1990 elejére írják ki - az
Országgyűlés egyhangúlag úgy döntött, hogy az indítványt nem tűzi
napirendre.

    Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.) indítványa a házszabály
által meghatározott határidőn túl érkezett, arról az áprilisi
ülésszakon határoznak. Ezután Halmos Csaba államtitkár, az Állami
Bér- és Munkaügyi Hivtal elnöke a sztrájkról szóló átdolgozott
törvényjavaslatot terjesztette elő. Ezután Szigethy Dezső, a
törvényjavaslat bizottsági előadója ismertette a törvénytervezet
vitájának tapasztalatait.

    Az általános vitában felszólaltak:

    Dudla József (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 5. vk.);

    Nagy Sándor (országos lista);

    Szarvas Andrásné (Békés m., 1. vk.);

    Boros András (Szolnok m., 1. vk.);

    Farkas Lajos (Budapest, 11. vk.);

    Csókási Zoltánné (Csongrád m., 2. vk.);

    dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.);

    Nyers Rezső államminiszter;

    Pál József (Győr-Sopron m., 1. vk.).

(folyt. köv.)


1989. március 22., szerda 19:57


Vissza »


Folytatta munkáját az Országgyűlés (39. rész) - Dió 2.

Halmos Csaba vitazárójában válaszolt az általános felvetésekre.
A sztrájkról szóló törvényjavaslat feletti általános vita befejezése
után a jogszabálytervezet részletes vitájában nem kért szót senki.
Szigethy Dezső bizottsági előadó - illetékes bizottságnak a
szünetben tartott ülése után - véleményt mondott kilenc önálló
módosító javaslatról. Az Országgyűlés egyenként szavazott a
módosításokról, majd a törvényjavaslatot - a módosító indítványokkal
együtt - általánosságban és részleteiben - többségi szavazattal, 17
ellenszavazat és 27 tartózkodás mellett elfogadta.

    Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette: dr. Vida Miklós
(Budapest, 23. vk.) képviselő lemondását mandátumáról és az
Országgyűlés-alelnöki tisztségéről. A lemondást a képviselők
tudomásul vették. Az elnök javasolta, hogy a korábbi
jelölőbizottságot bízzák meg a jelölés lebonyolításával.

    Képviselői igazolások következtek: az elhunyt Miskó István
helyére Varga Sándor (Bács-Kiskun m., 6. vk.) és a lemondott Gajdos
Ferenc helyére Sápi Ferenc (Budapest, 43. vk.) pótképviselők kaptak
képviselői megbizatást.

    Ezután Beck Tamás kereskedelmi miniszter tájékoztatta az
Országgyűlést a Budapest-Bécs Világkiállítás előkészítésének
helyzetéről. A tájékoztató feletti vitában felszólalt: Szentágothai
János (országos lista);

    dr. Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.) és

    Koltai Imre (Pest m., 28. vk.)

    Az ülésen felváltva elnökölt: Szűrös Mátyás, Jakab Róbertné és
Horváth Lajos.

    A Parlament csütörtökön 9 órakor a tájékoztató feletti vitával
folytatja munkáját.

    Az Országgyűlés szerdai munkájáról tudósítottak: Bisztricsány
Julianna, Burkon László, Garajszki István, Kárpáti János, Nagy
Attila, Pichler Ferenc, Szilágyi Gábor, Szőke László, Wagner Tamás.
(MTI)


1989. március 22., szerda 20:03


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER hallgatói telefonok:

"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, itt Mádi István beszél. Szép Zoltán urnak feladtam 162-es feladási számon a schwechati postán a neki szóló csomagot, 9 óra 30 perckor. Viszonthallásra. NŐI HANG/ Jónapot kivánok, érdeklődni szeretnék, hogy mi az esélyem Ausztriába - édesanyám Ausztriában született tehát osztrák származású az egész család. Már nem birjuk elviselni Magyarországon az életet, szeretnénk Ausztriába menni férjemmel, édesanyámmal együtt. Hol kell jelentkezni és van-e ott úgynevezett németesités, szóval befogadnak-e bennünket, mert édesanyám nagyon beteg. Köszönöm szépen, a viszonthallásra. LEMEZKIVÁNSÁG."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"Megalakult és megkezdte működését az Eötvös Lóránt Tudományegyetem büntetőjogi tanszékén az Ellenzéki Kerekasztal az EKA. A tagszervezetek az alábbiak voltak: Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, Magyar Demokrata Fórum, FIDESZ, Független Jogász Fórum, Független Kisgazdapárt, Magyar Néppárt, Szabad Demokraták Szövetsége, Szociáldemokrata Párt, Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája, megfigyelői státuszban. A március 22.-i alakuló ülésen az egyes pártokat, illetve szervezeteket az alábbi személyek képviselték: Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság - Vígh Károly, FIDESZ: Kövér László, Orbán Viktor, Független Jogász Fórum: Bártfay Pál György, Kónya Imre, Sándorfi György, Független Kisgazdapárt: Boross Imre, Magyar Demokrata Fórum: Gergely Andor, Szabad György, Magyar Néppárt: Varga Csaba, Szabad Demokraták Szövetsége: Magyar Bálint, Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája: Bruszt László, Vitézi László, Szociáldemokrata Párt: Révész T. Mihály."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD