 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER:
Ceausescu-gyásznap - felhívás
"Felolvassuk a Románia Libera nyilatkozatát:
"1965. március 23-a a román nemzet történelmének legfeketébb
napjává lett. Ezen a napon választották Nicolae Ceausescut
főtitkárrá, ekkor vette át a hatalmat....
Fivéreink és nővéreink, románok, magyarok, németek! Mindannyian,
akik reszkettek, ha megláttok egy kék egyenruhát, egységesnek kell
lennünk! Eljött a pillanat, hogy ne féljünk többé szomszédainktól.
Senki nem tilthatja meg nekünk, hogy március 23-ikán gyászruhába
öltözzünk. Szolidárisak vagyunk a Nicolae Ceausescuhoz, a Román
Kommunista Párt hat egykori vezetője által intézett levél
aláíróival. Kegyelettel fogunk adózni a brassó-pojániai politikai
öngyilkosság áldozatának.
Száműzetésbeli románok! Fölhívunk benneteket, hogy március 23-án
küldjetek részvét-táviratot Románia Szocialista Köztársaság
nagykövetségeinek és mindannyian viseljétek a gyász jeleit."
OS:
Tiltakozó kirándulás Nagymarosra
"A Bajcsi Zsilinszky Baráti
Társaság Környezetvédő Csoportja, a Duna mozgalmak és független
szervezetek részvételével tiltakozó kirándulást szervez a nagymarosi
vízlépcső építéséhez 1989. április 3-án."
|
|
|
|
|
|
 |
Folytatta munkáját az Országgyűlés (8. rész)
|
Halmos Csaba ezután úgy fogalmazott, hogy a sztrájk nem oka,
hanem tünete a feszültségeknek. Ebből a tételből a javaslat
előkészítői számára világossá vált: mint minden tüneti kezeléssel,
úgy a sztrájk túlzott korlátozásával sem kerülhetnénk el a
feszültségek fokozását, a vadsztrájkok kirobbanását. Nyilvánvaló
tehát, hogy a sztrájkot kiváltó konfliktus csak a legritkább
esetekben kezelhető jogi eszközökkel. Alapvető funkciója a
törvénynek, hogy a sztrájkban résztvevőket védelemben részesítse. E
védelem többirányú. A sztrájk jogszerűségének, illetve
jogellenességének megállapítása bírósági hatáskörbe tartozik, így
kizárja azt a hazánkban is már korábban tapasztalható jelenséget,
amely a sztrájkot informális csatornákon keresztül minősíti. Ezen
túl a javaslat a jogszerű sztrájkban résztvevők helyzetét
legalizálja, amikor kimondja, hogy emiatt a dolgozókat, a
szakszervezeteket hátrány nem érheti. A jogi rendezés másik
funkciója az, hogy előre kiszámíthatóvá tegye a jogellenes sztrájk
szankcióit.
A szabályozás módszeréről, ha úgy tetszik stílusáról szólva
kifejtette: az előzetes vitákban egyesek túlszabályozást, míg mások
alulszabályozást említettek. A tartalmat illetően egyik oldalról túl
általánosnak, másik oldalról viszont túlságosan konkrétnak, így
korlátozónak minősítették a tervezetet. A sokszori egyeztetés
eredményeként az álláspontok e téren is jelentősen közeledtek
egymáshoz. Ami a túlszabályozást illeti, a tervezet mindössze hét
paragrafust tartalmaz, s a sztrájkkal kapcsolatban feltétlenül jogi
rendezést igénylő kérdéseket érint. Ezen túl természetes, hogy
például a szakszervezetek belső szabályzatban is meghatározzák a
sztrájk szervezésének, lebonyolításának rendjét. A javaslat
előkészítése során az egyik legsúlyosabb dilemma az volt, hogy a
törvény milyen mélységben és részletességgel rendezzen egyes
kérdéseket. (folyt. köv.)
1989. március 22., szerda 13:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, itt Mádi István beszél. Szép Zoltán urnak feladtam 162-es feladási számon a schwechati postán a neki szóló csomagot, 9 óra 30 perckor. Viszonthallásra.
NŐI HANG/ Jónapot kivánok, érdeklődni szeretnék, hogy mi az esélyem Ausztriába - édesanyám Ausztriában született tehát osztrák származású az egész család. Már nem birjuk elviselni Magyarországon az életet, szeretnénk Ausztriába menni férjemmel, édesanyámmal együtt. Hol kell jelentkezni és van-e ott úgynevezett németesités, szóval befogadnak-e bennünket, mert édesanyám nagyon beteg. Köszönöm szépen, a viszonthallásra.
LEMEZKIVÁNSÁG."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Megalakult és megkezdte működését az Eötvös Lóránt Tudományegyetem büntetőjogi tanszékén az Ellenzéki Kerekasztal az EKA. A tagszervezetek az alábbiak voltak: Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, Magyar Demokrata Fórum, FIDESZ, Független Jogász Fórum, Független Kisgazdapárt, Magyar Néppárt, Szabad Demokraták Szövetsége, Szociáldemokrata Párt, Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája, megfigyelői státuszban. A március 22.-i alakuló ülésen az egyes pártokat, illetve szervezeteket az alábbi személyek képviselték: Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság - Vígh Károly, FIDESZ: Kövér László, Orbán Viktor, Független Jogász Fórum: Bártfay Pál György, Kónya Imre, Sándorfi György, Független Kisgazdapárt: Boross Imre, Magyar Demokrata Fórum: Gergely Andor, Szabad György, Magyar Néppárt: Varga Csaba, Szabad Demokraták Szövetsége: Magyar Bálint, Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája: Bruszt László, Vitézi László, Szociáldemokrata Párt: Révész T. Mihály."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|