Rendszerváltás és az MTI

	Folytatta munkáját az Országgyűlés (7. rész)
A másik lehetséges rendezési módszer a megfelelő bírói gyakorlat kialakítása. Ez főleg az angolszász országokban érvényesül, ott azonban a bírói jogalkotás elismertsége különbözik a mi gyakorlatunktól. A magyar jogrendszerbe tehát olyan javaslat illeszkedik, amely a jogi szabályozásra épít. Az előkészítés során arra törekedtünk, hogy a lehető legszélesebb körben konszenzust teremtsünk a szabályozást illetően. Ennek érdekében a tervezetet két alkalommal is vitára bocsátottuk. Az elmúlt év végén lezajlott első vita során számos hasznos, értékelhető javaslatot, észrevételt kaptunk. Ennek megfelelően a tervezetet jelentősen átdolgoztuk, s ezt újólag széles körű vitára bocsátottuk. A tervezetnek a sajtóban való közzétételével lényegében valamennyi magyar állampolgár, szervezet, munkáltató részére lehetőséget adtunk javaslatok, észrevételek megtételére. Ezen túl a leginkább érintett szervezetekkel - a Magyar Gazdasági Kamarával, a szakszervezetekkel - nyilvános vitákon vettünk részt. Az említett szervezetek, valamint a Hazafias Népfront keretében szűkebb körű eszmecserére bocsátottuk a tervezetet. E viták eredményeként a legtöbb kérdésben közeledtek a nem oly régen még igen távoli álláspontok. Először is arra a kérdésre kell válaszolni, amely úgy fogalmazódott meg az előkészítő viták során, hogy a jelenlegi gazdasági és társadalmi körülményeink között egyáltalán indokolt-e megengedni a sztrájkot. Erre a kérdésre lassan tizenhárom éve megszületett az egyértelmű válasz. Az 1976. évi 9. törvényerejű rendelettel ugyanis hazánk elfogadta az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, amelynek 8. cikkében kötelezte magát: biztosítja az adott ország törvényeivel összhangban gyakorolt sztrájkjogot. Másodszor a sztrájk szabályozásának egyik alapdilemmájára kell a figyelmet felhívni. A sztrájk a munkavállalók alapjoga, de mint minden alapjog szabályozásánál, szükségképpen érvényesülnek meghatározott korlátok. Ugyanis az alapjogok, korlátlan érvényesülésük esetén más állampolgári, emberi vagy munkavállalói jogokat, illetve társadalmi alapérdekeket sérthetnek. Ezért olyan, talán kényesnek nevezhető egyensúlyt kell teremteni a jogi szabályozásban is, amely egyfelől garantálja a dolgozók sztrájkhoz való jogát, ugyanakkor védi a társadalmat az e jog gyakorlásából szükségképpen bekövetkező hátrányoktól. Azt is látni kell, hogy önmagában a jogi szabályozás képtelen ezt a funkciót betölteni. (folyt. köv.) 1989. március 22., szerda 13:18
Vissza » Folytatásokkal »