Rendszerváltás és az MTI

	Folytatta munkáját az Országgyűlés (6. rész)
Az elnök, mielőtt megadta a szót Halmos Csaba államtitkárnak a sztrájkról szóló törvényjavaslat előterjesztésére, közölte: Az Országgyűlés tagjai e napirendhez kapcsolódóan négy írásos anyagot kaptak; a sztrájkról szóló eredeti törvényjavaslatot és indoklását, majd a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosító javaslatokat tartalmazó jelentését. A március 10-ei ülésen kiosztották a törvénytervezet egy átdolgozott változatát, amelyben már szerepelnek a bizottság módosító javaslatai és megszüntek a változatok, tehát nincs már ,,A,, és ,,B,, variáció. Javasolta, hogy a képviselők ezt az átdolgozott törvényjavaslatot tekintsék tárgyalási alapnak. Ez megkönnyíti a vitát és egyszerűbbé teszi a határozathozatalt. Végül a negyedik írásos anyag Tallósy Frigyes és Nagy Sándor módosító javaslatait tartalmazza. Ezután Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke terjesztette elő a törvényjavaslatot. Mint mondotta: olyan törvényjavaslat kerül napirendre, amelyben tételes jogi szabályozás hazánkban eddig még soha nem volt. Okkal vetődik fel a kérdés: miért éppen most jött el az ideje annak, hogy a sztrájkról jogi szabályozás szülessen. A felületes válasz kézenfekvő: miután az utóbbi időben megjelent társadalmi-gazdasági életünkben a sztrájk, régi magyar szokás szerint erre azonnal paragrafusokat kell hozni. Valójában ennél jóval többről van szó. Ha a munkaviszony keretében is valódi érdekegyeztetés kialakulásával kell számolnunk, annak jogi feltételeit is meg kell teremteni. Ebbe a rendszerbe szervesen illeszkedik a sztrájk, mint a munkavállalói érdekérvényesítés egyik drasztikus eszköze. Ebben a megközelítésben a sztrájkjog rendezésének alapvető oka, de egyben célja is, hogyaz érdekegyeztetési folyamatban az összhangot biztosítsa, mégpedig annak a világon mindenütt elfogadott elvnek a szem előtt tartásával, amely szerint a sztrájk az érdekérvényesítés végső eszköze. Azokban az országokban - mondta -, ahol a sztrájkjogot biztosítják, rendezik e jog gyakorlásának feltételeit is. Ennek több formája lehetséges. A legszerencsésebb az a megoldás, amikor az érintettek - döntően a munkavállalók és a munkáltatók szervezetei - megállapodással rendezik e kérdést. A magyar kormányzat számára is ez lett volna a legmegfelelőbb megoldás, azonban rövid időn belül nyilvánvalóvá vált, hogy az érintettek e körben nem jutottak konszenzusra. (folyt. köv.) 1989. március 22., szerda 13:13
Vissza » Folytatásokkal »