|
|
|
|
|
|
|
|
SZER:
Ceausescu-gyásznap - felhívás
"Felolvassuk a Románia Libera nyilatkozatát:
"1965. március 23-a a román nemzet történelmének legfeketébb
napjává lett. Ezen a napon választották Nicolae Ceausescut
főtitkárrá, ekkor vette át a hatalmat....
Fivéreink és nővéreink, románok, magyarok, németek! Mindannyian,
akik reszkettek, ha megláttok egy kék egyenruhát, egységesnek kell
lennünk! Eljött a pillanat, hogy ne féljünk többé szomszédainktól.
Senki nem tilthatja meg nekünk, hogy március 23-ikán gyászruhába
öltözzünk. Szolidárisak vagyunk a Nicolae Ceausescuhoz, a Román
Kommunista Párt hat egykori vezetője által intézett levél
aláíróival. Kegyelettel fogunk adózni a brassó-pojániai politikai
öngyilkosság áldozatának.
Száműzetésbeli románok! Fölhívunk benneteket, hogy március 23-án
küldjetek részvét-táviratot Románia Szocialista Köztársaság
nagykövetségeinek és mindannyian viseljétek a gyász jeleit."
OS:
Tiltakozó kirándulás Nagymarosra
"A Bajcsi Zsilinszky Baráti
Társaság Környezetvédő Csoportja, a Duna mozgalmak és független
szervezetek részvételével tiltakozó kirándulást szervez a nagymarosi
vízlépcső építéséhez 1989. április 3-án."
|
|
|
|
|
|
|
Szakszervezeti vita az új alkotmány koncepciójáról (1. rész)
|
1989. március 14., kedd - A szakszervezetek olyan kétkamarás parlament kialakítását látnák célravezetőnek, amelynek egyik kamarájába a társadalmi és az érdekvédelmi szervezetek delegálnák képviselőiket - mondta Buza Márton, a Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézete tudományos tanácsának elnöke az új alkotmány koncepciójáról a SZOT központi iskoláján kedden rendezett tanácskozáson. Ha viszont marad az Országgyűlés jelenlegi - egykamarás - formája, akkor mindenképpen arra kell törekedni, hogy a szakszervezeteknek saját parlamenti csoportjuk legyen. Buza Márton szerint nem elképzelhetetlen, hogy ennek a csoportnak a munkájában a SZOT-tól független szakszervezetek képviselői is részt vegyenek. A területi képviselő-választásokon azonban véleménye szerint a szakszervezeteknek nem szabad külön jelölteket állítaniuk, mert ez az érdekvédelmi mozgalom nem léphet fel politikai pártként. Képviseletük biztosítására más módot kell találni. Így például a szakszervezetek támogathatnának minden olyan pártot a választások során, amelyek a szakszervezeti tagságra építik programjukat, s listájukra a mozgalom tisztségviselőit is felveszik.
Az új alkotmány koncepciója szerint a szakszervezeteknek és más érdekvédelmi, társadalmi szervezeteknek lehetőségük lenne arra, hogy az eddigieknél nagyobb arányban képviseltessék magukat az Országgyűlésben - mutatott rá Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes. Az az elképzelés ugyanis, hogy bővítik az országos listán megválasztott képviselők arányát, jobban igazodva ezzel a társadalom tényleges összetételéhez, érdektagoltságához. A miniszterhelyettes személy szerint ezt a megoldást jobbnak tartaná, mint a kétkamarás parlament kialakítását. Attól tart ugyanis, hogy az utóbbi indokolatlanul bürokratikussá tenné az Országgyűlés működését, adott esetben meg is béníthatná. A jövő évi választásokról szólva kiemelte, hogy 1990-ben minden bizonnyal átmeneti, arra az egy alkalomra szóló törvény alapján bonyolítják majd le a választást. Véleménye szerint jövőre ugyanis még nem lesz minden lehetőség adott ahhoz, hogy tisztán pártalapokon szervezzék a parlamenti választásokat. Az új pártok egy része még nyilvántartásba sem vétette magát, a már működők is még csak a szerveződés állapotában vannak, nem rendelkeznek részletesen kidolgozott programmal. (folyt.köv.)
1989. március 14., kedd 15:17
|
Vissza »
|
|
Szakszervezeti vita az új alkotmány koncepciójáról (2. rész)
|
A miniszterhelyettes az alkotmányozás menetéről is tájékoztatta a résztvevőket. Elmondta, hogy az Országgyűlés múlt heti vitája nyomán június végére készül el az új alkotmány szövegének első nyers változata. Ezt nyilvánosságra hozzák majd, s az év második felében minden korábbinál szélesebb körű társadalmi vitát szeretnének folytatni róla. Az igazságügyi kormányzat kész arra, hogy a társadalmi vita tapasztalatait ugyanolyan mértékben hasznosítsa, mint tette azt az egyesülési és a gyülekezési jog esetében. Adott esetben, ha kell, akár teljes egészében is átdolgozzák a szövegtervezetet. Az végleges szöveg tervezetét novemberre kívánják elkészíteni, s ha a kormány úgy dönt, az igazságügyi tárca készen áll arra, hogy az új alkotmányt decemberben az Országgyűlés elé terjessze. Az alkotmány végleges elfogadásáról népszavazás dönt majd, sőt annak egyes részleteiről - köztársaság vagy népköztársaság legyen-e hazánk, vagy a címerről - külön is szavaznak majd az állampolgárok. Beszámolt arról is, hogy az új alkotmány előkészítésével párhuzamosan több nagyjelentőségű, a magyar törvényalkotás fehérfoltjait felszámoló új jogszabály kimunkálásán is dolgoznak. Így például várhatóan júniusban tárgyalja az Országgyűlés az népszavazásról szóló törvényt, szeptemberben pedig a politikai pártokról, az alkotmánybíróságról, valamint a közgazgatási bíráskodásról szóló törvényt, s a tervek szerint még az idén törvény születik a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint a nemzetiségek jogairól. A törvények előkészítése során felmerült a politikai összeférhetetlenség vizsgálatának szükségessége két - a köztársasági elnök és a bírói - funkciót illetően. Amennyiben az új alkotmány elfogadásakor a lakosság a köztársasági elnöki funkció visszaállításáról döntene, indokolt lenne annak kimondása, hogy aki e posztot betölti, az nem viselhet egyetlen pártban sem vezető tisztséget. Így, ha valamelyik párt vezető embere indulna és nyerne a választásokon, le kellene mondania pártvezetői tisztéről, de tagja maradhatna a pártnak. Ez az igény még erősebben fogalmazódott meg azokkal kapcsolatban, akik az alkotmánybírói széket elfoglalják majd, hiszen e tisztségükben nemcsak a politikai pártok bejegyezése, de azok működésének alkotmányos felügyelete is feladatuk lesz. Az ő esetükben, de általában a bírákra vonatkozóan olyan javaslatok is elhangzottak, hogy még csak tagjai se lehessenek egyetlen pártnak sem. (MTI)
1989. március 14., kedd 15:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER hallgatói telefonok:
"FÉRFIHANG/ Jónapot kivánok, itt Mádi István beszél. Szép Zoltán urnak feladtam 162-es feladási számon a schwechati postán a neki szóló csomagot, 9 óra 30 perckor. Viszonthallásra.
NŐI HANG/ Jónapot kivánok, érdeklődni szeretnék, hogy mi az esélyem Ausztriába - édesanyám Ausztriában született tehát osztrák származású az egész család. Már nem birjuk elviselni Magyarországon az életet, szeretnénk Ausztriába menni férjemmel, édesanyámmal együtt. Hol kell jelentkezni és van-e ott úgynevezett németesités, szóval befogadnak-e bennünket, mert édesanyám nagyon beteg. Köszönöm szépen, a viszonthallásra.
LEMEZKIVÁNSÁG."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Megalakult és megkezdte működését az Eötvös Lóránt Tudományegyetem büntetőjogi tanszékén az Ellenzéki Kerekasztal az EKA. A tagszervezetek az alábbiak voltak: Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, Magyar Demokrata Fórum, FIDESZ, Független Jogász Fórum, Független Kisgazdapárt, Magyar Néppárt, Szabad Demokraták Szövetsége, Szociáldemokrata Párt, Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája, megfigyelői státuszban. A március 22.-i alakuló ülésen az egyes pártokat, illetve szervezeteket az alábbi személyek képviselték: Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság - Vígh Károly, FIDESZ: Kövér László, Orbán Viktor, Független Jogász Fórum: Bártfay Pál György, Kónya Imre, Sándorfi György, Független Kisgazdapárt: Boross Imre, Magyar Demokrata Fórum: Gergely Andor, Szabad György, Magyar Néppárt: Varga Csaba, Szabad Demokraták Szövetsége: Magyar Bálint, Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája: Bruszt László, Vitézi László, Szociáldemokrata Párt: Révész T. Mihály."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|