|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
1919 újraértékelése
"...a közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy Kun Béla a
Szovjetunióban nem akkor, nem ott és nem úgy halt meg, mint
hirdették, hanem egy elvtárs hóhéra végezte ki.
Innen már remélhetőleg nincs túl messze 1919 újraértékelése sem.
Annak elismerése, hogy március 21-e nem ünnep, hanem nemzeti
gyásznap. 70 éve nem a Tanácsköztársaság győzött, hanem népünk
tragédiájaként a Trianonhoz vezető út végszakaszának kiépítésével a
bontakozó polgári demokráciát döntötte meg a vörös rémuralom.
Tehát ideje lenné, hogy a Március 21-e utak, terek visszakapják
eredeti nevüket, vagy hívják ezeket egyszerűen március 15-nek."
OS:
Független szervezetek - kerekasztal
"Mi is elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk, hogy
kialakuljon a demokratikus erők közös álláspontja, és ennek alapján
tárgyaljunk a hatalom birtokosával, az MSZMP-vel. Úgy gondoljuk, a
dermedtségből ébredező társadalmat csak együttesen képviselhetjük."
|
|
|
|
|
|
|
Kárpátaljai panaszok
|
München, 1989. március 20. (SZER, Késő esti mai nap) - Az Észt Kommunista Párt lapja szókimondó interjút készített két kárpátaljai magyar újságíróval. - Egyre-másra jelennek meg az optimista kicsengésű cikkek a Kárpátalján élő magyarokról, mint például a legutóbb a vasárnapi hírekben is, melynek utolsó szavai így hangzanak: - Ma Kárpátalján érdemes magyarnak lenni. Holott a jelek szerint még távolról sem tejjel-mézzel folyó kisebbségi Kánaán a Kárpátalja. Kőszegi Elemér és Kovács Elemér az ungvári Kárpáti Igaz Szó újságírói interjút adtak az Észt Kommunista Párt lapjának a magyarság helyzetéről a szovjet Kárpátalján. A két újságíró azért érkezett Észtországba, hogy találkozzék az észt-magyar kulturális társaság tagjaival, és hogy megismerjék az észtországi helyzetet. Kőszegi panaszkodott, hogy az, amit Észtországban lát, nem felel meg annak, amit a központi szovjet sajtóban olvas. A kárpátaljai magyarok helyzetére térve a két újságíró ezt mondta: Kőszegi: - A területen mintegy 200 ezer magyar él, legtöbbjük közel a határhoz. Nehéz pontos számadatot közölni a magyarok lélekszámáról, mivel az elnyomás idején sokan más nemzetiséget jegyeztettek be belső útlevelükbe. Remélhetőleg a következő népszámlálás alkalmával az emberek már bátrabbak lesznek. Kovács Elemér: - Az elnyomás tovább folytatódik, az idősebbek mintha beletörődtek volna a kényszerű beolvasztásba. A fiatalabbja, ha teheti, akár házasság útján is, megpróbál Magyarországon letelepedni. Kőszegi Elemér: - Az elmúlt 25 évben a magyar iskolák számát 100- ról 72-re csökkentették. Mindmostanáig nem volt magyar nyelvű óvoda. Tavaly december elsején megnyitották egy óvodában az egyetlen magyar nyelvű kiscsoportot. Az ungvári egyetemen csak azok felvételizhetnek magyar nyelven, akik magyar-filológia szakosok akarnak lenni, vagyis évente 10 személy. Kovács Elemér: - Mind a mai napig nem használhatjuk a magyar helységneveket. A Kárpáti Igaz Szón kívül csak egy körzeti újság és egy területi ifjúsági lap jelenik meg magyarul, de ez is az ukrán nyelvű eredetiből készült fordítás. Az embereket még mindig gúzsba kötik a félelem láncai, nincsenek jól szervezett, nem hivatalos csoportok. Ungvárott és 5 más körzetben kultúrkörök jöttek létre, amelyeknek a célja a felvilágosítás. Tevékenységüket a József Attila Irodalmi Társaság koordinálja. Mindkét újságíró: - Senki sem segít bennünket, magunkra hagytak minket. - Mely kijelentés jószerével a magyar kormányra is vonatkozik. +++
1989. március 20., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|